Agrárgazdaságtan

Szerző

Dr. Csáki Csaba

Dr. Csizmadia Ernő

Dr. Fekete Ferenc

Dr. Gyenesné Dr. Makó Erzsébet

Szerkesztő

Dr. Vági Ferenc

Lektor

Dr. Csendes Béla

Keserű János

'Dr. Csáki Csaba: Agrárgazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	444 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés az agrárgazdaságtanba
Az agrárgazdaságtan tárgya és feladatai	9
A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok. Az agrárgazdaságtan tárgya	9
Az agrárgazdaságtan, a mezőgazdasági üzemtan és a mezőgazdasági tudományok kapcsolata	11
A szocialista agrárgazdaságtan helyzete és fő kérdései	12
A mezőgazdaság helye a magyar népgazdaságban	14
A mezőgazdaságtan beilleszkedése a népgazdaságba, hozzájárulása a társadalmi termékhez és a nemzeti jövedelemhez	15
A mezőgazdasági szerepe a lakosság élelmezésében és az exportban	17
A mezőgazdaság az ipar nyersanyagellátója és piaca	20
Mezőgazdaságunk szocialista rendszere	23
Szocialista mezőgazdaságunk társadalmi alapjai	23
A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban	27
Az állami és a szövetkezeti szektor szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében	30
A termelési viszonyok néhány sajátossága a mezőgazdaság szocialista átszervezése után	32
Az értékkategóriák és az anyagi érdekeltség a mezőgazdaságban
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem a mezőgazdaságban	35
A mezőgazdaság bruttó termelése, s ennek struktúrája az állami és a szövetkezeti szektorban	35
A mezőgazdasági termelés üteme, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének néhány összefüggése	39
Pótlási alap a mezőgazdaságban	41
A nemzeti jövedelem növekedésének tényezői a mezőgazdaságban	44
A nemzeti jövedelem és az üzemi bruttó jövedelem	46
Az árutermelés és értékesítés a mezőgazdaságban	48
Az árutermelés és az árutermelés foka	48
A mezőgazdasági termékek szabadpiaci értékesítése	51
Állami készletgyűjtés és a felvásárlás szerződéses rendszere	52
A felvásárolt áruk jellege és továbbadása	55
A felvásárlási rendszer hatékonysága	57
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma	59
Az export szerkezeti átalakulása	60
A mezőgazdasági és élelmiszeripari export forrásai	62
Exportgazdaságosság és gazdaságossági számítás	65
A mezőgazdasági termékek külkereskedelmi egyenlege	68
Munkadíjazás, személyi jövedelem és egyéni érdekeltség a mezőgazdasában	69
Részesedés és munkadíjalap a termelőszövetkezetekben; béralap és részesedési alap az állami gazdaságokban	70
A munkadíjazás és bérezés formái és módszerei a mezőgazdasági nagyüzemekben	74
A mezőgazdasági dolgozók személyes anyagi érdekeltsége, a keresetek és a kereseti arányok alakulása	79
A tsz-tagok közös és háztáji érdekeltségének ellentmondása	81
A reáljövedelem és a termelés	83
Termelési költség és önköltség a mezőgazdaságban	85
Az önköltség elemei és struktúrája	86
A ráfordítások értékelése	88
A mezőgazdasági termékek önköltségcsökkentésének tartalékai	91
Az önköltség szerepe a gazdálkodásban	93
A vállalati érdekeltség mint a termelés fejlesztésének hajtóereje	96
Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximálására való törekvés mint a vállalati érdekeltség tartalma a termelőszövetkezetekben	97
A nyereség (tiszta jövedelem) maximálásához kapcsolt vállalati érdekeltség az állami szektorban	99
Különböző nézetek a termelőszövetkezeti vállalati anyagi érdekeltségről	102
Az üzemi anyagi érdekeltség ellentmondásai a gyakorlatban	105
A jövedelmezőség és a gazdaságosság kérdései a szocialista mezőgazdaságban	107
A jövedelmezőség általános kérdései a termelőszövetkezeti és az állami szektor termelésében	107
A jövedelmezőség hatása az állami és a szövetkezeti szektor termelésében	110
A bruttó jövedelmezőségi mutatók és a termelési struktúra megválasztása a termelőszövetkezetekben	113
A bruttó jövedelmezőségi mutatókhoz való igazodás néhány sajátossága	116
A bruttó jövedelmi mutatók tartalmi jelentése és a gazdaságosság	119
A mezőgazdasági árak és a mezőgazdasági árrendszer kérdései	121
Az árfajták mint az árrendszer elemei	122
A mezőgazdasági árrendszer mechanizmusa	125
Az árszínvonal lényege; a mezőgazdasági árszínvonal értékelése	129
Az árképzés és a mezőgazdasági árak bekapcsolása a népgazdazdasági árrendszerbe	131
Az árak és a termelési politika	134
A mezőgazdaság termelőerői
Földhasználat és természeti-technológiai sajátosságok a mezőgazdaságban	138
A föld: a mezőgazdaság fő és sajátos termelési eszköze	138
A föld hasznosítása és gazdasági értékelése	141
A mezőgazdasági újratermelés néhány természet-technológiai sajátossága és annak közgazdasági vonatkozása	144
Az anyagi-műszaki bázis és a műszaki fejlődés a mezőgazdaságban	148
A mezőgazdaság álló- és forgóalapjai	149
A mezőgazdasági géprendszerek és a termelés gépesítése	153
A villamosítás, a villamos energia felhasználása a mezőgazdaságban	156
A kemizálás térhódítása a mezőgazdasági termelésben	158
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági hatékonysága	160
Munkaerő-ellátottság és munkerő-gazdálkodás a mezőgazdaságban	162
A mezőgazdasági népesség csökkentése és hatása a munkaerő-ellátottságra	162
A munka jellegének főbb sajátosságai a szocialista mezőgazdaságban	165
A munkerő szektorok és ágazatok szerinti megoszlása a magyar mezőgazdaságban	168
A mezőgazdasági munkaerő elvándorlásának befolyásolása és a munkaerőgazdálkodás	170
A mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének fokozása	172
A mezőgazdasági munka termelékenysége	175
A munkatermelékenység fogalma és néhány sajátossága a mezőgazdaságban	175
A termelés kiszámítása a munkatermelékenység megállapításához	177
A munka termelékenység mutatói	179
A munkatermelékenység alakulása a magyar mezőgazdaságban	181
A munkatermelékenység növelésének tényezői	184
Újratermelés a mezőgazdaságban
Felhalmozás és bővített úrjatermelés	186
A mezőgazdasági termékek újratermelése	186
A felhamozás mint a bővített újratermelés anyagi alapja	188
A befektetések gazdasági hatékonyságának kérdése	193
A termelési viszonyok fejlődésének irányai az átszervezés után	198
Eszközlekötés és alapigényesség	200
Alapigényesség a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában	200
A termelés alapigényességének változása	202
Az alapigényesség fokozódása, s hatása a termelés gazdaságosságára és a bruttó jövedelemre	206
Az alapigényeség és a mezőgazdasági "tőke" szerves összetétele	208
Külterjesség és belterjesség	210
Az újratermelés két módja és a belterjesség hozamoldala	210
A pótlólagos befektetések célja és a belterjesség ráfordításoldala	212
A belterjességi vizsgálatok módszertani elvei	214
A belterjesítés közgazdasági és gazdaságpolitikai problémái	216
Területméret és termelési koncentráció	219
Az átlagos területi méret és a tipikus gazdaságok	219
A területi méret és a gazdálkodág vállalati eredményei	220
A vállalati termelés és termelésieszköz-koncentráció összefüggései	223
A vállalati koncentrációs gazdasági és társadalmi vonatkozásai	224
Szakosítás és munkamegosztás	227
A vállalati szakosítás foka és a termelés iránya	228
A termelési irányok és a gazdálkodás eredményei	229
A vállalati szakosodás és a termelés területi eloszlása	233
Az iparszerű termelése és a vertikális integráció	237
A mezőgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztás	240
A termelés differenciáltsága és a különbözeti jövedelem a mezőgazdaságban	243
A termelés differenciáltságának sajátos vonásai a szövetkezeti és az állami szektorban	243
A differenciáltság okai a termelőszövetkezetekben és az álalmi gazdaságokban	246
Különbözeti jövedelem a termelőszövetkezetekben	248
A termelési feltételek kiegyenlíthetetlensége és a jövedelemdifferenciák mérséklése	259
A termelési ágak gazdaságtana
A kenyérgabona-termelés közgazdasági kérdései	264
A kenyérgabona termelése és felhasználása hazánkban	265
A korszerű nagyüzemi búzatermelés fejlesztése hazánkban	266
A búzatermelés jövedelmezősége	270
A takarmánytermelés és a takarmányozás közgazdasági kérdései	272
A takarmánytermelés alakulása, szerkezete és hozamai	272
A szántóföldi takarmánytermelés és fejlesztésének követelményei	274
A rét- és a legelőgazdálkodás megjavításának kérdései	277
A keveréktakarmányok termelési és felhasználása	278
A takarmányfelhasználás legfontosabb közgazdasági és üzemi követelményei	280
Az ipari növények termelésének közgazdasági kérdései	283
A cukorrépa-termelés gazdasági kérdései	284
A textilipari növények termelésének fejlesztése	286
Az olajipari növények termelésének kérdései	288
A dohánytermelés kérdései	290
A zöldség- és a burgonyatermelés közgazdasági kérdései	291
A zöldségtermelés gazdasági jellemzői	292
A zöldségtermelés fejlődése hazánkban	293
A zöldségfélék felvásárlása és hasznosítása	294
Költségek és a jövedelmezősége a zöldségtermelésben	296
A burgonyatermelés néhány gazdasági kérdése	298
A korszerű nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztésének néhány kérdése	301
Gyümölcstermelésünk gazdasági jellemzői	301
A korszerű nagyüzemi gyümölcstelepítés és a termelés szervezésének gazdasági vonatkozásai	303
Szőlő- és bortermelésünk főbb gazdasági jellemzői	307
Szőlőtermelésünk korszerű nagyüzemi fejlesztésének útja	309
A szarvasmarhahús- és a tejtermelés gazdasági kérdései	313
A tej- és a marhahúsfogyasztás, valamint az export helyzete és várható alakulása	313
A szarvasmarha-állomány alakulása és szektoriális megoszlása	315
A tejtermelés és a marhahústermelés színvonala	316
A nagyüzemi szarvasmarhatartás jövedelmezősége	319
A szarvasmarhatartás hozamainak növelése	320
A szarvasmarhatartás költségeinek csökkentése	322
A sertéshústermelés gazdasági kérdései	326
A sertésállomány nagysága és szektoriális megoszlása	326
A sertéshús fogyasztásának és exportjának, valamint termelésének színvonala	328
A sertéshizlalás termelési költségei és jövedelmezősége	332
A sertéstenyésztés és - hizlalás fejlesztése	334
A baromfihús- és a tojástermelés gazdasági kérdései	338
A baromfiállomány nagysága, összetétele és szektoriális megoszlása	338
A tojás és a baromfitenyésztés termelése és felhasználása	340
A baromfitenyésztés gazdaságossága és jövedelmezősége	343
A juhtenyésztés gazdasági kérdései	347
A juhállomány nagysága és szektoronkénti megoszlása	347
A juhtenyésztés és a népgazdasági igények	348
A juhtenyésztés termelési színvonala	350
A juhtartás önköltsége és jövedelmezősége	353
Az erdőgazdálkodás közgazdasági kérdései	355
Az erdőgazdálkodás helye a magyar mezőgazdaságban	355
Az erdőgazdálkodás formája és szervezete	359
Az erdőgazdálkodás fejlesztésének kérdései	361
A mezőgazdaság irányítása és igazgatása
Tervezés és tervszerű irányítás	365
A mezőgazdaság népgazdasági terve és kidolgozásának főbb elvei	365
Az utasítások és a gazdaságpolitikai eszközök szerepe a mezőgazdaság tervszerű irányításában	369
Az állam és a termelőszövetkezetek pénzügyi kapcsolatának szerepe az irányításban	371
A tervezés rendje, s továbbfejlesztésének reformja	374
Gazdasági önelszámolás és önálló gazdálkodás	376
A realizált bruttó jövedelem a szövetkezeti közös gazdálkodás anyagai alapja	377
A bruttó jövedelem megosztása személyi és tiszta jövedelemre	380
A tiszta jövedelem bruttó jövedelemből való részesedésének aránya és a felhalmozás helyzete a szocialista átszervezés után	381
Önelszámolás az állami gazdaságokban	383
Az anyagi és műszaki ellátás rendszere a mezőgazdaságban	388
A gépi szolgáltatás és a gépesítés formái hazánkban	388
A gépjavítások szervezete és gazdaságossága	390
Az anyagi-műszaki ellátás tervezési és forgalmazási rendszerének fejlesztése	393
A mezőgazdaság állami irányításának szervezete	396
A mezőgazdasági irányítás szervezete	396
A mezőgazdasági irányítás szervezetének továbbfejlesztése	399
Mezőgazdasági szaktanácsadás és szakoktatás	403
Melléklet	408
Forrás- és irodalomjegyzék	435