Agrárgazdaságtan (dedikált példány)

Szerző

Dr. Csáki Csaba

Dr. Csizmadia Ernő

Dr. Fekete Ferenc

Dr. Gyenesné Dr. Makó Erzsébet

Dr. Kukovics Sándor

Dr. Szénay László

Dr. Varga László

Budapest

'Dr. Csáki Csaba: Agrárgazdaságtan (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	444 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Dr. Vági Ferenc szerkesztő és az egyik szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés az agrárgazdaságtanba
Az agrárgazdaságtan tárgya és feladatai	9
A politikai gazdaságtan és az ágazati gazdaságtudományok. Az agrárgazdaságtan tárgya	9
Az agrárgazdaságtan, a mezőgazdasági üzemtan és a mezőgazdasági tudományok kapcsolata	11
A szocialista agrárgazdaságtan helyzete és fő kérdései	12
A mezőgazdaság helye a magyar népgazdaságban	14
A mezőgazdaságtan beilleszkedése a népgazdaságba, hozzájárulása a társadalmi termékhez és a nemzeti jövedelemhez	15
A mezőgazdasági szerepe a lakosság élelmezésében és az exportban	17
A mezőgazdaság az ipar nyersanyagellátója és piaca	20
Mezőgazdaságunk szocialista rendszere	23
Szocialista mezőgazdaságunk társadalmi alapjai	23
A mezőgazdaság szocialista átszervezése hazánkban	27
Az állami és a szövetkezeti szektor szerepe a mezőgazdaság szocialista rendszerében	30
A termelési viszonyok néhány sajátossága a mezőgazdaság szocialista átszervezése után	32
Az értékkategóriák és az anyagi érdekeltség a mezőgazdaságban
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem a mezőgazdaságban	35
A mezőgazdaság bruttó termelése, s ennek struktúrája az állami és a szövetkezeti szektorban	35
A mezőgazdasági termelés üteme, az ipari és a mezőgazdasági termelés növekedésének néhány összefüggése	39
Pótlási alap a mezőgazdaságban	41
A nemzeti jövedelem növekedésének tényezői a mezőgazdaságban	44
A nemzeti jövedelem és az üzemi bruttó jövedelem	46
Az árutermelés és értékesítés a mezőgazdaságban	48
Az árutermelés és az árutermelés foka	48
A mezőgazdasági termékek szabadpiaci értékesítése	51
Állami készletgyűjtés és a felvásárlás szerződéses rendszere	52
A felvásárolt áruk jellege és továbbadása	55
A felvásárlási rendszer hatékonysága	57
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalma	59
Az export szerkezeti átalakulása	60
A mezőgazdasági és élelmiszeripari export forrásai	62
Exportgazdaságosság és gazdaságossági számítás	65
A mezőgazdasági termékek külkereskedelmi egyenlege	68
Munkadíjazás, személyi jövedelem és egyéni érdekeltség a mezőgazdasában	69
Részesedés és munkadíjalap a termelőszövetkezetekben; béralap és részesedési alap az állami gazdaságokban	70
A munkadíjazás és bérezés formái és módszerei a mezőgazdasági nagyüzemekben	74
A mezőgazdasági dolgozók személyes anyagi érdekeltsége, a keresetek és a kereseti arányok alakulása	79
A tsz-tagok közös és háztáji érdekeltségének ellentmondása	81
A reáljövedelem és a termelés	83
Termelési költség és önköltség a mezőgazdaságban	85
Az önköltség elemei és struktúrája	86
A ráfordítások értékelése	88
A mezőgazdasági termékek önköltségcsökkentésének tartalékai	91
Az önköltség szerepe a gazdálkodásban	93
A vállalati érdekeltség mint a termelés fejlesztésének hajtóereje	96
Az egy főre jutó bruttó jövedelem maximálására való törekvés mint a vállalati érdekeltség tartalma a termelőszövetkezetekben	97
A nyereség (tiszta jövedelem) maximálásához kapcsolt vállalati érdekeltség az állami szektorban	99
Különböző nézetek a termelőszövetkezeti vállalati anyagi érdekeltségről	102
Az üzemi anyagi érdekeltség ellentmondásai a gyakorlatban	105
A jövedelmezőség és a gazdaságosság kérdései a szocialista mezőgazdaságban	107
A jövedelmezőség általános kérdései a termelőszövetkezeti és az állami szektor termelésében	107
A jövedelmezőség hatása az állami és a szövetkezeti szektor termelésében	110
A bruttó jövedelmezőségi mutatók és a termelési struktúra megválasztása a termelőszövetkezetekben	113
A bruttó jövedelmezőségi mutatókhoz való igazodás néhány sajátossága	116
A bruttó jövedelmi mutatók tartalmi jelentése és a gazdaságosság	119
A mezőgazdasági árak és a mezőgazdasági árrendszer kérdései	121
Az árfajták mint az árrendszer elemei	122
A mezőgazdasági árrendszer mechanizmusa	125
Az árszínvonal lényege; a mezőgazdasági árszínvonal értékelése	129
Az árképzés és a mezőgazdasági árak bekapcsolása a népgazdazdasági árrendszerbe	131
Az árak és a termelési politika	134
A mezőgazdaság termelőerői
Földhasználat és természeti-technológiai sajátosságok a mezőgazdaságban	138
A föld: a mezőgazdaság fő és sajátos termelési eszköze	138
A föld hasznosítása és gazdasági értékelése	141
A mezőgazdasági újratermelés néhány természet-technológiai sajátossága és annak közgazdasági vonatkozása	144
Az anyagi-műszaki bázis és a műszaki fejlődés a mezőgazdaságban	148
A mezőgazdaság álló- és forgóalapjai	149
A mezőgazdasági géprendszerek és a termelés gépesítése	153
A villamosítás, a villamos energia felhasználása a mezőgazdaságban	156
A kemizálás térhódítása a mezőgazdasági termelésben	158
A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gazdasági hatékonysága	160
Munkaerő-ellátottság és munkerő-gazdálkodás a mezőgazdaságban	162
A mezőgazdasági népesség csökkentése és hatása a munkaerő-ellátottságra	162
A munka jellegének főbb sajátosságai a szocialista mezőgazdaságban	165
A munkerő szektorok és ágazatok szerinti megoszlása a magyar mezőgazdaságban	168
A mezőgazdasági munkaerő elvándorlásának befolyásolása és a munkaerőgazdálkodás	170
A mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének fokozása	172
A mezőgazdasági munka termelékenysége	175
A munkatermelékenység fogalma és néhány sajátossága a mezőgazdaságban	175
A termelés kiszámítása a munkatermelékenység megállapításához	177
A munka termelékenység mutatói	179
A munkatermelékenység alakulása a magyar mezőgazdaságban	181
A munkatermelékenység növelésének tényezői	184
Újratermelés a mezőgazdaságban
Felhalmozás és bővített úrjatermelés	186
A mezőgazdasági termékek újratermelése	186
A felhamozás mint a bővített újratermelés anyagi alapja	188
A befektetések gazdasági hatékonyságának kérdése	193
A termelési viszonyok fejlődésének irányai az átszervezés után	198
Eszközlekötés és alapigényesség	200
Alapigényesség a mezőgazdaság állami és szövetkezeti szektorában	200
A termelés alapigényességének változása	202
Az alapigényesség fokozódása, s hatása a termelés gazdaságosságára és a bruttó jövedelemre	206
Az alapigényeség és a mezőgazdasági "tőke" szerves összetétele	208
Külterjesség és belterjesség	210
Az újratermelés két módja és a belterjesség hozamoldala	210
A pótlólagos befektetések célja és a belterjesség ráfordításoldala	212
A belterjességi vizsgálatok módszertani elvei	214
A belterjesítés közgazdasági és gazdaságpolitikai problémái	216
Területméret és termelési koncentráció	219
Az átlagos területi méret és a tipikus gazdaságok	219
A területi méret és a gazdálkodág vállalati eredményei	220
A vállalati termelés és termelésieszköz-koncentráció összefüggései	223
A vállalati koncentrációs gazdasági és társadalmi vonatkozásai	224
Szakosítás és munkamegosztás	227
A vállalati szakosítás foka és a termelés iránya	228
A termelési irányok és a gazdálkodás eredményei	229
A vállalati szakosodás és a termelés területi eloszlása	233
Az iparszerű termelése és a vertikális integráció	237
A mezőgazdaság bekapcsolódása a nemzetközi munkamegosztás	240
A termelés differenciáltsága és a különbözeti jövedelem a mezőgazdaságban	243
A termelés differenciáltságának sajátos vonásai a szövetkezeti és az állami szektorban	243
A differenciáltság okai a termelőszövetkezetekben és az álalmi gazdaságokban	246
Különbözeti jövedelem a termelőszövetkezetekben	248
A termelési feltételek kiegyenlíthetetlensége és a jövedelemdifferenciák mérséklése	259
A termelési ágak gazdaságtana
A kenyérgabona-termelés közgazdasági kérdései	264
A kenyérgabona termelése és felhasználása hazánkban	265
A korszerű nagyüzemi búzatermelés fejlesztése hazánkban	266
A búzatermelés jövedelmezősége	270
A takarmánytermelés és a takarmányozás közgazdasági kérdései	272
A takarmánytermelés alakulása, szerkezete és hozamai	272
A szántóföldi takarmánytermelés és fejlesztésének követelményei	274
A rét- és a legelőgazdálkodás megjavításának kérdései	277
A keveréktakarmányok termelési és felhasználása	278
A takarmányfelhasználás legfontosabb közgazdasági és üzemi követelményei	280
Az ipari növények termelésének közgazdasági kérdései	283
A cukorrépa-termelés gazdasági kérdései	284
A textilipari növények termelésének fejlesztése	286
Az olajipari növények termelésének kérdései	288
A dohánytermelés kérdései	290
A zöldség- és a burgonyatermelés közgazdasági kérdései	291
A zöldségtermelés gazdasági jellemzői	292
A zöldségtermelés fejlődése hazánkban	293
A zöldségfélék felvásárlása és hasznosítása	294
Költségek és a jövedelmezősége a zöldségtermelésben	296
A burgonyatermelés néhány gazdasági kérdése	298
A korszerű nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztésének néhány kérdése	301
Gyümölcstermelésünk gazdasági jellemzői	301
A korszerű nagyüzemi gyümölcstelepítés és a termelés szervezésének gazdasági vonatkozásai	303
Szőlő- és bortermelésünk főbb gazdasági jellemzői	307
Szőlőtermelésünk korszerű nagyüzemi fejlesztésének útja	309
A szarvasmarhahús- és a tejtermelés gazdasági kérdései	313
A tej- és a marhahúsfogyasztás, valamint az export helyzete és várható alakulása	313
A szarvasmarha-állomány alakulása és szektoriális megoszlása	315
A tejtermelés és a marhahústermelés színvonala	316
A nagyüzemi szarvasmarhatartás jövedelmezősége	319
A szarvasmarhatartás hozamainak növelése	320
A szarvasmarhatartás költségeinek csökkentése	322
A sertéshústermelés gazdasági kérdései	326
A sertésállomány nagysága és szektoriális megoszlása	326
A sertéshús fogyasztásának és exportjának, valamint termelésének színvonala	328
A sertéshizlalás termelési költségei és jövedelmezősége	332
A sertéstenyésztés és - hizlalás fejlesztése	334
A baromfihús- és a tojástermelés gazdasági kérdései	338
A baromfiállomány nagysága, összetétele és szektoriális megoszlása	338
A tojás és a baromfitenyésztés termelése és felhasználása	340
A baromfitenyésztés gazdaságossága és jövedelmezősége	343
A juhtenyésztés gazdasági kérdései	347
A juhállomány nagysága és szektoronkénti megoszlása	347
A juhtenyésztés és a népgazdasági igények	348
A juhtenyésztés termelési színvonala	350
A juhtartás önköltsége és jövedelmezősége	353
Az erdőgazdálkodás közgazdasági kérdései	355
Az erdőgazdálkodás helye a magyar mezőgazdaságban	355
Az erdőgazdálkodás formája és szervezete	359
Az erdőgazdálkodás fejlesztésének kérdései	361
A mezőgazdaság irányítása és igazgatása
Tervezés és tervszerű irányítás	365
A mezőgazdaság népgazdasági terve és kidolgozásának főbb elvei	365
Az utasítások és a gazdaságpolitikai eszközök szerepe a mezőgazdaság tervszerű irányításában	369
Az állam és a termelőszövetkezetek pénzügyi kapcsolatának szerepe az irányításban	371
A tervezés rendje, s továbbfejlesztésének reformja	374
Gazdasági önelszámolás és önálló gazdálkodás	376
A realizált bruttó jövedelem a szövetkezeti közös gazdálkodás anyagai alapja	377
A bruttó jövedelem megosztása személyi és tiszta jövedelemre	380
A tiszta jövedelem bruttó jövedelemből való részesedésének aránya és a felhalmozás helyzete a szocialista átszervezés után	381
Önelszámolás az állami gazdaságokban	383
Az anyagi és műszaki ellátás rendszere a mezőgazdaságban	388
A gépi szolgáltatás és a gépesítés formái hazánkban	388
A gépjavítások szervezete és gazdaságossága	390
Az anyagi-műszaki ellátás tervezési és forgalmazási rendszerének fejlesztése	393
A mezőgazdaság állami irányításának szervezete	396
A mezőgazdasági irányítás szervezete	396
A mezőgazdasági irányítás szervezetének továbbfejlesztése	399
Mezőgazdasági szaktanácsadás és szakoktatás	403
Melléklet	408
Forrás- és irodalomjegyzék	435