1.034.668

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Agria XXXVIII.

Az Egri Múzeum évkönyve/Annales Musei Agriensis

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"A művészettörténet Brukenthal Sámuelnek az erdélyi Nagyszebenben 1817- ben megnyitott gyűjteményeit tartja az első nyilvános magyarországi képkiállításnak. Kazinczy Ferenc levelezése... Tovább

Előszó

Részlet:
"A művészettörténet Brukenthal Sámuelnek az erdélyi Nagyszebenben 1817- ben megnyitott gyűjteményeit tartja az első nyilvános magyarországi képkiállításnak. Kazinczy Ferenc levelezése azonban azt bizonyítja, hogy Egerben már félévtizeddel korábban megnyílt egy kiállítás a Líceumban. Fáy János ugyanis legkésőbb 1812-től képgyűjteményének egy részét Egerben állította ki. Kazinczy Ferenc így írt erről 1812-ben a „Hazai s külföldi Tudósításokéban: „Fáy János úr Ernődön, Borsod várm., aki fáradhatatlanul és csudálást érdemlő szerencsével gyűjtögeti galériáját (tavaly Carraci Ágostonnak két festését egy magyarországi klastromból kapta, s azt közhaszonra Egerben nyitotta meg). "2 Ugyancsak Kazinczy 1822-ben így emlékezett vissza gr. Gyulay Karolinának írt levelében: „1812. Bécsbe menvén, az akkor Ernődön, most Debrecenben lakó Fáy János, fija a Püspök Klimo testvér húgának, 40 ezer forintot ada kezembe, hogy azon vegyek képeket teljes hatalommal. Mindgyárt kimondám, hogy bizodalmának hasznát venni nem fogom, s a pénzt felviszem ugyan s ott hagyom (mivel fel kelle vitetni) de nem is illettem, s megállám a mit fogadtam. Bejártam a Képpel-kereskedőket, kiválogattam a mit jónak leltem, s kivált egy, Nativitás megvételét ajánlám Fáynak, melyet Erdélyi Referendarius Vajna Úrtól számára 1300 fnton alkudtam-meg azon kikötéssel, hogy ha Fáy nem akarná, az alku elmúljon. Fáy nem látta a képet, árát sokallotta, de engede kérésemnek. A kép megérkezett Dilizsenszon. Fáyt kilelte a hideg midőn meghalld, hogy a kép itt van. Szalada az Érsek Festőjéhez, s vitte megnézni." Vissza

Tartalom

Kiss Péter: A magyarországi első nyilvános és állandó képkiállítás Egerben
és a Pyrker-képtár története (1812-1949) 7
Szigethi Ágnes: A Pyrker-képtár Budapesten 33
H. Szilasi Ágota: Fejezetek az Egri Képtár 1945 utáni történetéből 45
Löffler Erzsébet: Egyházi gyűjtemények és múzeumok Heves megyében 73
Petercsák Tivadar: Megyei és városi múzeumi törekvések Egerben 89
Füköh Levente: A Mátra Múzeum története 1887-2002 103
Vécsi Nagy Zoltán: A hatvani Hatvany Lajos Múzeumról 121
Praznovszky Mihály: Mítosz, kultusz, história 137
R. Várkonyi Ágnes: Az egri győzelem és Európa 167
Bitskey István: Az egri vár diadala a XVI-XVII. századi irodalomban 189
Király Júlia: A kultuszteremtő Gárdonyi 203
Löffler Erzsébet: Az egyház és az egri vár kultusza 213
Pozder Péter: A vár Eger város imázsában 227
Fodor László: Régészeti ásatások szerepe a várkultuszban 241
Feld István: Műemlékvédelem és várkultusz Egerben 255
Berecz Mátyás: Az egri vár történeti kutatása 275
H. Szilasi Ágota: Az egri vár és hősei a képzőművészetben 285
Bakó Zsuzsanna: Egy „nemzeti toposz" születése.
Gondolatok Székely Bertalan Egri Nők című képe kapcsán 309
B. Papp Györgyi: Ünnepségek, rendezvények, egyesületek a kultusz szolgálatában 325
Petercsák Tivadar: Múzeum és várkultusz 341
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv