| Előszó | 7 |
| Imhoteptől Hubelig és Wieselig: A látókéreg története | 15 |
| Az ókori egyiptomi sebészet és orvostudomány | 16 |
| Az agyra vonatkozó első írásos utalás | 16 |
| Az egyiptomi orvoslás öröksége | 18 |
| A görög filozófustudósok és az egytudomány kezdetei | 22 |
| Milétosz, a tudomány bölcsője | 22 |
| A krotóni Alkmaión, az első idegtudós | 25 |
| A hippokratészi orvosok | 26 |
| Platón: az antitudós | 28 |
| Arisztotelész az agyról és a szívről | 32 |
| Az alexandriaiak és az emberi ideganatómia kezdete | 38 |
| A pergamoni Galenus, az orvosok hercege | 42 |
| Az agykamrák működésére vonatkozó középkori elmélet | 43 |
| Az agytudomány újjászületése | 49 |
| Vesalius újjáéleszti az idegélettant | 49 |
| Agykéreg: mirigy vagy burok? | 53 |
| Thomas Willis az agykéreggel kezd foglalkozni | 57 |
| Von Haller és az agykérek érzéketlensége | 60 |
| Gennari és a csíkok | 63 |
| A modern korszak, az agykérgi lokalizáció kezdetei | 64 |
| Gall és a frenológia | 64 |
| Flourens támadást intéz Gall ellen, de az agykéreg magasabb szerkezetként kerül ismét előtérbe | 67 |
| Broca Gallt igazolja | 68 |
| Az evolúció és az agyműködés | 69 |
| Az agykéreg érzékelő területeinek kutatása | 73 |
| Az agykérgi látóközpont felfedezése | 77 |
| Bartolomeo Panizza: az első állítás | 77 |
| Harc a látókéregért: Ferrier kontra Munk és Schäfer | 79 |
| A striatális kéreg megegyezik a látókéreggel | 85 |
| A striatális kéreg idegélettanának kezdete | 88 |
| A mikroelektróda megjelenése; Adriantól Kufflerig | 91 |
| Hubel és Wiesel | 92 |
| Leonardo Da Vinci az agyról és a szemről | 97 |
| A 15. század neuroanatómiája | 98 |
| A nemi érintkezés | 100 |
| Egy korai rajz, mely az agykamrák elméletét ábrázolja | 104 |
| Viasz beinjektálása az agykamrák feltárásához | 106 |
| A látóideg és az agyidegek | 109 |
| Egy öregember keze és bolygóidege | 111 |
| A szem optikája | 114 |
| Leonardo hatása az idegtudomány további menetére | 116 |
| Emanuel Swedenborg: Egy idegtudós, aki megelőzte saját korát | 119 |
| Az idegtudomány helyzete a 17. és a 18. században | 120 |
| Swedenborg élete | 122 |
| Elképzelések az agykéregről | 124 |
| Az agykéreg érző és mozgató funkciói | 125 |
| További megérzések az idegrendszerrel kapcsolatban | 127 |
| Swedenborg elképzeléseinek eredete | 128 |
| Befolyása, illetve annak hiánya | 128 |
| Mi volt Swedenborg mellőzöttségének oka? | 130 |
| A kis hippocampus és az ember helye a természetben: a neuroanatómia szociális konstrukciójának esettanulmánya | 133 |
| Az evolúció és a viktoriánus politika | 133 |
| Owen elhatárolja az embert a majomtól | 136 |
| A kis hippocampus | 139 |
| T. H. Huxley, az ifjú bulldog | 142 |
| A Brit Társaság oxfordi ülése 1860-ban | 145 |
| A "bulldog, a tudományok gladiátor-generálisa" támadásba lendül | 148 |
| A kis hippocampus kipukkad | 158 |
| Bizonyítékok az ember természetben elfoglalt helyéről | 163 |
| Owen három kritériumának forrása | 166 |
| Az ember természetben elfoglalt helye a történelem tükrében | 167 |
| A kis hippocampus szerepe az ember jelentéskeresésében | 169 |
| Túl az elsődleges látókérgen: Hogyan vált látókéreggé a parietális és temporális agykérgi területek jókora része? | 173 |
| Érzőközpontok az agykéregben | 174 |
| Vizuális asszociációs kéreg | 175 |
| Elkallódott megfigyelések a temporális kéreggel kapcsolatban | 178 |
| A Klüver-Bucy szindróma | 181 |
| A Klüver-Bucy szindróma frakcionálása | 182 |
| Az IT kéreg és a látórendszer kapcsolata | 185 |
| Az egysejt-vizsgálatok kezdete az IT kéregben | 188 |
| Egy elkallódott megfigyelés a parietális kéreggel kapcsolatban | 192 |
| Parietális léziók emberben | 193 |
| Parietális kérgi léziók majmokban: a 20. század | 193 |
| Mikroelektródok használata a poszterior parietális kéregben | 194 |
| Zárszó: kért kérgi látórendszer | 196 |
| Bibliográfia | 200 |
Folytatás Microsoft-tal