Agyelmélet és filozófia

A magasabb rendű idegműködés fogalmának filozófiai elemzése

Szerző

Farkas László

Szerkesztő

Gecse Gusztáv

Budapest

'Farkas László: Agyelmélet és filozófia ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	341 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-3958-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	11
A strukturalizmus és a pszichológia	15
A strukturalizmus pszichológiai és filozófiai forrásairól	17
A struktúra fogalmának megjelenése és meghatározása az alaklélektanban	17
A konstans érzéklet feltevésének gestaltista bírálata	19
Az alapelmélet elvei és alaptörvényei	22
Az alakelmélet fizicizmusa	22
Az alak koherenciájának törvénye	24
A pregnancia törvénye	24
A "jó folytatás" törvénye	25
Az ehrenfelsi transzpozíció-törvény módosítása	26
Jean Piaget kritikai észrevételei a struktúra gestaltista koncepciójával szemben	28
A tudatmező (általános) szerveződése	28
A struktúra eredetének és fejlődésének piaget-i értelmezése	29
A kompozíció és a funkcionális szkéma piaget-i elve	30
Az alaklélektan elméleti megalapozásának fenomenológiai (husserli) lehetősége	34
A fenomenológiai ontológia és az alaklélektan fizicizmusa	34
Az izomorfizmus elve mint a filozófiai "harmadik út" keresésének eszköze	35
A geográfiai (fizikai, objektív) és a viselkedési (fenomenális) környezet kapcsolatának koffkai értelmezése	39
Aron Gurwitsch a konstanciafeltevés leküzdésének fenomenológiai lehetőségéről	42
Az alakelmélet és a husserli monizmus következetlenségének szembesítése	46
Az alaklélektan "strukturalizmusa" Maurice Merleau-Ponty fenomenológiai vizsgálatának tükrében	52
Merleau-Ponty az alaklélektan ontológiai kétértelműségéről	52
Merleau-Ponty az alakelmélet szubsztancializmusának forrásáról	54
A piaget-i genetika episztemológia	60
Az okság elve és a pszicho-fiziológiai paralelizmus a piaget-i genetikai episztemológiában	60
A piaget-i érzéklet konstanciafeltevés és a szkémafogalom az alakelmélet kritikai fenomenológiájának megítélésében	66
A piaget-i pszichológia filozófiai becsvágyának szembesítése a filozófia pszichológiai becsvágyával	70
Piaget genetikai episztemológiája és a husserli fenomenológia	81
Piaget és a marxizmus	91
Henri Wallon és Jean Piaget	113
Jean Piaget, Siegmund Freud és Ivan Petrovics Pavlov	124
A pszichológia és a genetika összefüggésének sarkalatos problémái	179
Az alaklélektan és a behaviorizmus ellentéte és affinitása	201
Néhány összefoglaló és kiegészítő következtetés az első részhez	212
A magasabb rendű idegműködés pavlovi elmélete fogalmi rendszerének történeti-logikai vizsgálata	215
A magasabb rendű idegműködésről szóló elmélet fejlődésének első szakasza	217
Az idegműködés fogalmának meghatározása (Általános áttekintés)	217
A reflexfogalom előtörténete	218
A reflexelv a descartes-i fiziológiában és a hegeli "szerves fizikában"	219
Szecsenov kísérlete a pszichikai jelenségek keletkezési módjának fiziológiai magyarázatára	223
A magasabb rendű idegműködésről szóló elmélet pavlovi szakasza	228
A feltételes reflexelmélet megalapozása a magasabb rendű idegműködés törvényszerűségeit vizsgáló tudományokban	228
A rész és az egész, a folyamatosság és a megszakítottság dialektikája a magasabb rendű idegműködésről szóló pavlovi elméletben	233
A kibernetika eredményeinek tükröződése a magasabb rendű idegműködés alapfogalmaiban	266
A magasabb rendű idegműködés pavlovi elmélete alapfogalmainak logikai rendszere	313
Utószó	329
Irodalomjegyzék	333