| Előszó | 5 |
| I. | |
| Életünk legrangosabb eseményeinek egyike a házasságkötés | 7 |
| A tanúkon kívül mások is szerepet vállalhatnának a házasságkötésnél | 8 |
| A házasságkötésnél figyelni kell a házasulandók korábbi életére | 8 |
| Tévedés a házasságkötésről, vagy annak elmaradásától várni a családi élet boldogságát | 10 |
| Az összhang és az ellentét egyaránt jellemző az együttélésre | 11 |
| A házasság felbontása a családi élet legdrámaibb eseményei közé sorolható | 11 |
| Ki adjon tanácsot a házasságot felbontani kívánó házastársaknak? | 11 |
| Mindenkinek a konfliktusokból származó hátrányok csökkentésére kell törekednie | 12 |
| Egyházi vagy polgári esküvő? | 14 |
| Az önuralom az egyik legfontosabb magatartási követelmény | 15 |
| A család sorsáért erkölcsi felelősség terheli azt is, aki beleavatkozott a család életébe | 15 |
| A családi érdekek összességében nem a szerelem érdekei az elsőrendűek | 16 |
| A házasság nem csúcspontja a szerelem fejlődésének | 17 |
| II. | |
| A család nem létezhet tartósan saját otthon nélkül | 24 |
| Nők és férfiak kapcsolata általában az ő magánügyük - véleményünk róluk ami magánügyünk | 25 |
| Az unokák és a nagyszülők jó viszonya lehetőleg ne változzék a válás miatt | 25 |
| A házastársak nem rabtartói egymásnak | 26 |
| Az együtt élő generációk alkalmazkodása kedvező feltételek között könnyebb | 26 |
| A házasságkötés nem üres formaság | 27 |
| Nincs adatunk arról, hogy a polgári vagy a polgári és egyházi házasságkötéssel alapozott családok tartósabbak-e | 28 |
| Mindkét házastársnak törekednie kell a kibékülésre | 32 |
| A házasságot kötőknek nem jelenthet kevésbé ünnepi eseményt a polgári házasságkötés, mint az egyházi | 35 |
| Össze kell-e hasonlítani a házastáris és a házasságon kívüli kapcsolatokat? | 36 |
| A házasságkötés a társ és a közös sors teljes vállalása | 38 |
| A jó házasságnak nem alternatívája a szerelmi vagy az érdekházasság | 38 |
| Nincs pontos magyarázat arra, kit ki és miért vonz | 39 |
| Nem a házasság teszi erkölcsössé a nők és a férfiak szexuális kapcsolatát | 41 |
| Monogámia vagy poligámia? | 42 |
| Nem ismerjük a jó és rossz házasságok arányát | 44 |
| Számolni kell a tévedés lehetőségével a párválasztásban is | 46 |
| Az emberi természetből fakad-e a házasság? | 49 |
| A házasság elsősorban érdekviszony | 49 |
| Az egészségügyi felvilágosítás segíthet a szexuális harmónia kialakításában, őrzésében | 53 |
| A legtermészetesebb törekvés anyává, apává lenni | 55 |
| A féltékenység és a féltékennyé tevés veszélyezteti a családot | 56 |
| Nem jó egymásra várni a kezdeményezéssel | 57 |
| Szexuális kapcsolatok a házasságon belül és kívül | 60 |
| Megváltozhat az apaság érzelmi, tudati alapja? | 66 |
| A család védelme nem azonos a házasság igenlésével és a válás tagadásával | 69 |
| Nem a házasság hozza létre a nagyszülők és az unokák viszonyát | 69 |
| Gondoljunk a nevelő-, a "mostoha" szülőkre is | 72 |
| III. | |
| Nem szabad mások családi életébe kéretlenül és hívatlanul beleavatkozni | 75 |
| Segítség-e a beavatkozás? | 77 |
| Az együtt élő generációk alkalmazkodását kölcsönösen az önálló életvitel szolgálatába kell állítani | 78 |
| Az egyező akaratnyilvánítással kért bontást a család érdekeit szolgálja | 78 |
| A házasság felbontásával a házastársi funkció fejeződik be, nem a szülői állapot ér véget | 79 |
| Lakáselosztás helyett lakásgazdálkodást | 81 |
| A mai családokért ma kell megtenni mindent | 83 |
| IV. | |
| Az "eszményi" életforma összefüggése az erkölcs változásával | 90 |
| A durvaság az egyik leggyakoribb oka a házasságok felbontásának | 94 |
| Szigorítani vagy enyhíteni kell-e a válás lehetőségeit? | 95 |
| Néhány tanács rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek | 99 |
| Családi életre nevelés | 106 |
| Összevethetjük-e pontos mérés alapján a családi környezet szükségleteit a társadalom nyújtotta lehetőségekkel? | 107 |
| Társadalmi jelentőségű ügyekben nem elég a viszonyszámokkal érvelni, ismerni kell az abszolút számokat is | 109 |
| Szüzesség és házastársi hűség a mai erkölcsben | 110 |
| V. | |
| Van-e értelme az elvált szülők gyermekeit "válási árváknak" tekinteni? | 112 |
| A válásról alkotott véleményünkben régi jogszabályok is tükröződnek | 114 |
| Nem lehet a válással meg nem történtté tenni a család korábbi életét | 115 |
| A családsegítés kiterjedhetne a felbomlott családok utóéletének rendezésére is | 118 |
| A házassági jogi szabályozása hogyan függjön össze a tulajdonviszonyok jogi szabályozásával? | 125 |
| Az apa-anya szerep összehangolása a feleség-férj szerep megszűnése után | 125 |
| A családi életet befolyásoló tudati, életmódbeli tényezők | 135 |
| VI. | |
| Nem mindegy, fűződik-e közérdek az igazság kimondásához, vagy sem? | 138 |
| Van-e lényeges eltérés erkölcsi elveink és mindennapi életünk között? | 140 |
| A válás lehetősége önmagában nem ösztönöz a válásra | 142 |
| A hűség és a hűtlenség konfliktusa | 145 |
| Tudni vagy nem tudni? - ez itt a kérdés! | 147 |
| Törekedni az elérhetőre, de az elérhetetlenre is | 148 |
| Létezik-e az emberi tévedhetetlenség, vagy csak dogma? | 149 |
| Körülményeink is befolyásolják erkölcsi nézeteinket | 156 |
| A házasság érdekességét hosszú időn át fenn lehet tartani | 157 |
| VII. | |
| A válásnak is a családot kell segítenie | 159 |
| Az emberek többségének az otthona és a családja az életműve | 166 |
| A szimpozion résztvevőinek tanácsai | 167 |
| Gondoljuk tovább...! | 177 |
