Fülszöveg
Mondják: a történetmondás embermivoltunk alapeleme, mert bárhol is keletkezett valamely kultúra a földtekén, az ógermánoktól a polinézekig, az inuitoktól a zulukig, a mesélés nélkülözhetetlen funkciója a tapasztalatok és értékek közvetítésének. Az önazonosság kialakítása és a másokra való hatás a „storyteUing" révén érvényesül, ami az ősidők óta lehet a megtörténtek melletti tanúságtevés, vagy a mulattatás, a mesei vágy teljesítés, illetve a költői igazságszolgáltatás jegyében fogant fikció. Akinek vannak hatásos történetei, az magára vonja az emberek figyelmét, és segít nekik abban, hogy megkülönböztessék a fontosat a lényegtelentől, a hitelest a hiteltelentől, az igazat a hamistól. Csiba Lászlónak ilyen történetei vannak: hol megejtőek, hol megren-dítőek, hol gunyorosak, hol szigorúak. Saját tevékeny és sikeres életének mozaikjait éppúgy kirakja általuk, ahogy beszámol a közeli és távoli világ ügyes-bajos dolgairól is, hogy aztán mérleget vonjon az itthoni és a külhoni lét...
Tovább
Fülszöveg
Mondják: a történetmondás embermivoltunk alapeleme, mert bárhol is keletkezett valamely kultúra a földtekén, az ógermánoktól a polinézekig, az inuitoktól a zulukig, a mesélés nélkülözhetetlen funkciója a tapasztalatok és értékek közvetítésének. Az önazonosság kialakítása és a másokra való hatás a „storyteUing" révén érvényesül, ami az ősidők óta lehet a megtörténtek melletti tanúságtevés, vagy a mulattatás, a mesei vágy teljesítés, illetve a költői igazságszolgáltatás jegyében fogant fikció. Akinek vannak hatásos történetei, az magára vonja az emberek figyelmét, és segít nekik abban, hogy megkülönböztessék a fontosat a lényegtelentől, a hitelest a hiteltelentől, az igazat a hamistól. Csiba Lászlónak ilyen történetei vannak: hol megejtőek, hol megren-dítőek, hol gunyorosak, hol szigorúak. Saját tevékeny és sikeres életének mozaikjait éppúgy kirakja általuk, ahogy beszámol a közeli és távoli világ ügyes-bajos dolgairól is, hogy aztán mérleget vonjon az itthoni és a külhoni lét esélyeiről, arról, hogy mi is tartja bennünk a lelket ebben az ellentmondásos világban. Csiba László klasszikus hangvételű novellái, illetve tárcái, humoreszkjei és publicisztikái igaz tanúságot tesznek a testi és lelki gyógyításról, az orvoslás szenvedélyéről és határairól, az élet ünnepéről és az elmúlás gyászáról. Ha ezeket az írásokat olvassuk, úgy érezhetjük, hogy nem könnyű, de jó embernek lenni.
Dr. Szirák Péter, József Attila díjas egyetemi tanár, az Alföld főszerkesztője
Manapság „divat" szidni az orvosokat és az egészségügyben dolgozókat. Jómagam nem a icapzsi és lelkiismeretlen törpe kisebbséget védem, hanem azokra szeretném ráirányítani a reflektorfényt, akik valóban komolyan veszik a fehér köpenyes hivatást, és akiknek a munkája nemcsak foglalkozás, hanem áldozat is.
Róluk szól e novelláskötet számos darabja. És persze még sok minden másról.
A betegséggel, szenvedéssel, halállal való szembesüléskor megrendítő események és sokféle emberi magatartás tanúja-részese az orvos. Tanúja annak, hogyan erősödik a szeretet, amikor az igazi társak egyike válik kiszolgáltatottá, de látja azt is, amikor az elparavánozott kórterem sarkában magányosan hal meg az, aki egész életében másokért verejtékezett.
A kötetben gyógyításról, kudarcokról, különleges emberi találkozásokról írok. Mind-mind fura életem emlékei. Minden kiszolgáltatott embernek nyújthatunk odafigyelést, egy-egy mosolyt vagy simogatást. A mi pályánk azért csodálatos, mert mindennap fontos lehetek valakinek. A kórterem ajtaja mögött valaki mindig vár
Vissza