Alapfokú iparstatisztika

'Alapfokú iparstatisztika ' összes példány

Kiadó:	Statisztikai Kiadóvállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1954
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	222 oldal
Sorozatcím:	Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Szakvizsgák Tananyaga
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Az iparstatisztika a gazdaságstatisztika egyik ága. A statisztikának a szocialista államban rendkívül nagy a jelentősége. Lenin a szovjet hatalom fennállásának első napjaiban ezt írja: »...a munka mennyiségének és a termékek elosztásának számbavétele és ellenőrzése - ebben van a szocialista átalakulás lényege, ha egyszer a proletariátus politikai uralmát megteremtettük és biztosítottuk...« Sztálin elvtárs 1924-ben mondotta: »Semmiféle építő munka, semmiféle állami munka, semmiféle tervgazdasági munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. A számvitel pedig elképzelhetetlen statisztika nélkül.« Ugyanez vonatkozik az iparstatisztikára is. Az iparstatisztikának a tervgazdálkodásban és az ipari termelés irányításában nagy jelentősége van. Az iparstatisztika segíti és támogatja a dolgozókat abban a harcban, melyet a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért nap mint nap folytatnak.
Az iparstatisztika azzal, hogy feltárja a szocialista építés hatalmas eredményeit, növeli a dolgozók szocialista öntudatát, fokozza harci készségüket a többtermelésre, a béke megvédésére.
Az a körülmény, hogy agrár-ipari országból ipari-agrár országgá váltunk, továbbá iparunknak az ötéves terv során elért rendkívül gyorsmértékű fejlődése, az iparstatisztikai munka nagymértékű fellendülését vonta maga után. A fejlődést nagymértékben elősegítette az élenjáró szovjet iparstatisztikai módszerek magyar viszonyokra való alkalmazása. Mint általában a gazdaságstatisztikának, az iparstatisztikának is egyik legfontosabb feladata a tervek készítéséhez szükséges statisztikai anyag összeállítása, a tervek teljesítésének elősegítése és ellenőrzése. Például az iparstatisztika megállapítja azt, hogy 1951. évben mennyi nyersvasat termeltünk, ezen túlmenően feltárja, hogy milyen kapacitások és egyéb kihasználatlan tartalékok állnak rendelkezésre és így alapot ad az 1952. évre vonatkozó nyersvas termelési tervek elkészítéséhez. Vissza

Tartalom

I. Általános rész
1 Az iparstatisztika általános feladatai 3
2. Az ipar elhatárolása a többi népgazdasági ágtól 5
3. A magyar iparstatisztika szervezete és az iparstatisztikai adatok forrásai 6
4. Az iparstatisztika konkrét feladatai 8
5. A statisztikai megfigyelés megszervezése az iparstatisztikában 9
6. Számbavételi és megfigyelési egység az iparstatisztikában 10
7. Iparvállalatok 11
8. Az összehasonlíthatóság kérdése az iparstatisztikában 12
9. Iparstatisztikai csoportosítások 15
II. Az ipari termelés számbavétele és statisztikai vizsgálata
1. Ipari termelés és.alkotóelemei 19
2. A termék fajtái az elkészültség foka szerint 20
3. A termék elkészültségének időpontja 22
4. A termelés számbevétele természetes mértékegységben 24
5. A termelés érték szerint való számbavétele 29
6. A termelési érték meghatározása 31
7. A befejezett termelés meghatározása és kiszámítása 34
8. Vállalati teljes termelés meghatározása és kiszámítása 36
9. A befejezetlen termelés mérése 39
10. A nettó termelési érték kiszámítása 42
11. A tervteljesítés és a tervszerűség mérése 43
12. A termelés egyenletességének vizsgálata 46
13. A termelés fizikai terjedelmének indexei 49
III. A munkaerő és munkaidő statisztikai vizsgálata
1. A munkaerő statisztikai vizsgálatának feladatai 54
2. A munkaerők állományi és dolgozó létszámának fogalma 56
3. A munkaerőlétszám megoszlása és a dolgozók képzettségének jellemzése 58
4. A munkaerők átlagos létszámának meghatározása 65
5. A munkaerőlétszám változásának statisztikai vizsgálata 71
6. A munkaidő statisztikája 76
7. A munkaerő-felhasználás és munkaidő-kihasználás mutatószámai 77
8. Munkaerő- és munkaidőmérleg 79
IV. A munkatermelékenység statisztikája
1. A termelékenység fogalma és a termelékenységi statisztika feladatai 84
2. A termelékenység számításánál alkalmazható termelési mutatószámok 86
3. A termelékenységi mutatószámok 89
4. Munkatermelékenységi indexek 93
5. A gyártási normák és a teljesítményszázalékok 96
V. A munkabér statisztikája
1. A munkabérstatisztika feladatai 101
2. A munkabéralap fogalma, felosztása és összetételének vizsgálata 102
3. A munkabéralap-megtakarítások és -túlkiadások meghatározása, munkabérellenőrzés 104
4. Az átlagos bérszínvonal megállapítása és a munkabérek dinamikájának vizsgálata 107
5. A munkabérindex. A munkabérindex és a termelékenység index összehasonlítása 110
VI. Ipari anyagellátási statisztika
1. Az anyagellátás jelentősége és az anyagstatisztika fogalmának meghatározása 114
2. Az ipari anyagellátási statisztika feladatai 115
3. Az anyagmérlegek és az anyagellátás megszervezése 116
4. Az anyagellátás térén kikötött mennyiségi és határidő feltételek betartásának ellenőrzése 120
5. Az anyagfelhasználás mutatószámai 122
6. A fajlagos anyagfelhasználás és az anyagnorma 124
VII. Műszaki statisztika
1. A műszaki statisztika feladatai 127
2. A műszaki-szervezési intézkedések 128
3. A munkaigényes és nehéz fizikai munkák gépesítésének beszámolója 139
4. A fontosabb tudományos és kísérleti munkák 141
5. A szabványosítási munkák beszámolója 142
Új gyártmányok termelésének beszámolója 144
7. Új termelési felszerelések bevezetésének beszámolója 146
8. A műszaki-fejlesztési statisztikával szemben támasztott követelmények 146
9. A kapacitás fogalma és meghatározásának kérdései 148
10. A termelés minőségi mutatószámai 155
11. Műszaki-gazdasági mutatószámok 159
VIII. Alapvető termelőeszközök statisztikája
1. Az alapvető termelőeszközök és azok statisztikai vizsgálatának feladatai 165
2. Az állóalapok állománya és azok osztályozása 166
3. Az állóalapok értékelése 167
4. Az állóeszközök összetétele és mutatószámok 168
IX. Önköltség és önköltségcsökkentési statisztika
1. Az önköltség csökkentésének jelentősége a szocialista építésben 173
2. Termelési költségek és önköltség fogalma
3. Az önköltség vizsgálatának jelentősége és feladatai 174
4. Az önköltség vizsgálatának módjai 176
5. Az egyes gyártmányok önköltségének kiszámítása 179
6. Az anyagár-változások hatásának kiküszöbölése 180
7. Az utókalkulációs egység meghatározása 182
8. Önköltségi beszámoló jelentések 184
9. Termelési költségek kimutatása 185
10. Fontosabb gyártmányok önköltségének- alakulása 187
11. Az egyes gyártmányok önköltségi indexei 189
12. Az összehasonlítható termelés önköltsége 195
13. Az összehasonlítható befejezett termelés önköltségének mérése 197
14. Az összehasonlítható befejezett termelés önköltségi indexei 199
15. Tervben nem szereplő összehasonlítható termékek 203
16. Az összehasonlítható befejezett termelés részaránya 204
17. Össze nem hasonlítható termelés 205
18. Az önköltséget befolyásoló tényezők vizsgálata 207