Minőség

Tervezés, szabályozás, ellenőrzés

Szerző

Albert E. Aubin

Charles A. Bicking

Jr. Richard S. Bingham

Budapest

'Albert E. Aubin: Minőség ' összes példány

Kiadó:	Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1966
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 40 760. 401 fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A minőség kérdése világszerte az érdeklődés homlokterébe került. Kapitalista relációban az egyre élesedő vállalati verseny, szocialista viszonylatban a törekvés a nyersanyagok optimális... Tovább

Tartalom

A minőség gazdaságossága
A minőség értelmezése	27
A "control" szó értelmezése	28
A "minőségellenőrzés" értelmezése	28
A terminológia és a fogalmak viszonya	30
A minőség lényege és célja	30
A minőségjellemző	31
Növekszik a pontosság igénye	32
A szervezeti formák bővülése és bonyolultabbá válása	33
Új szempontok a minőségellenőrzés értelmezésében	34
A konstrukció minőségi célkitűzésének megkülönböztetése az előírás szerinti minőségtől	35
A minőséggel kapcsolatos költségek és a minőség kereskedelmi értékének mérlege	36
A konstrukció minőségének gazdaságossága	38
A konstrukció minőségi célkitűzésének meghatározása	39
"A vevőnek van igaza"	39
A verseny és a minőség	40
A gyártmánytervezés szerepe a minőségi versenyben	41
A piac minőségi színvonalának ismerete: eszköz a minőségi versenyben	43
Tájékoztatás a minőségről és a minőségi bizonyítvány	47
Az áruminőség jó hírnevének megalapozása	50
A minőség reklámozása	52
A minőség garantálása	54
A hírnévre káros minőséghibák elkerülése	57
A minőség költségtényezői	58
A fő gyártási folyamat minőségi költségtényezői	59
A gyártásközi ellenőrzés, mintavétel és a válogatás minőségi költségtényezői	60
Melyek az elkerülhető minőségi költségtényezők?	63
Az előírás szerinti minőség gazdaságossága	63
A status quo fenntartása és megváltoztatása	64
A hibaelhárítás szerteágazó jellege	65
A status quo fenntartásának gazdaságossági szempontjai	65
A status quo megváltoztatásának gazdaságossági szempontjai	66
Az időszakos és az állandósult hiba	66
A minőségre fordított költségek - elkerülhető költségek - "arany a bányában"	67
A minőséghibából eredő veszteségek eloszlása	71
Az állandósult hibák megszüntetésére irányuló program gazdaságossága	74
A minőséggel kapcsolatos költségek egyéb meghatározási módszerei	76
A minőséggel kapcsolatos általános elvek és feladatok
Az irányítás lényege és a tennivalók sorrendje	78
A vállalat minőséggel kapcsolatos irányelveinek kialakítása	78
A feladatok jellege	80
Minőségi feladatok az iparban	80
A vállalat célkitűzéseinek összeegyeztetése	83
A status quo fenntartásának feladatai	84
Minőségelőírások
A minőségelőírások története	85
A minőségelőírás célja	87
A minőségelőírás tartalma	88
A termékegység meghatározása	91
Belefoglaljuk-e a tételátvételi ellenőrzés feltételeit a gyártmányelőírásba?	93
Írásbeli és szóbeli részletezés	93
Az előírás hiánytalan részletezése	94
Gyártási vagy ellenőrzési eljárások feltüntetése a gyártmányelőírásban	96
Funkcionális és egyéb követelmények	97
Előírás az üzemi tapasztalatok alapján	100
Minőségelőírás a kereskedelmi márka alapján	100
Az előírások szabványosítása	101
A gyártmányelőírással kapcsolatos hatásköri kérdések	103
A tűrésekről általában	104
A cserélhetőséget biztosító tűrésezés	107
A tűrésezés tudományos módszerei	108
Tömeges tűrésezés	109
Tűrésrendszerek	109
A pontosság költségtényezőiről	118
A megmunkálási eljárásra jellemző szóródás adatainak felhasználása a tűrésezésben	118
A pontosság kereskedelmi értéke	119
Az ésszerű tűrésezés szervezési akadályai	120
A Konstrukciós Osztály kulturális beállítottsága	121
A tűrések társítása ("egyesítése")	122
A statisztikai tűrésezés elmélete	122
A korábbi gyakorlatra épített tűrések	127
A megállapodásokon alapuló tűrések	128
Szigorú tűrések - laza kivitelezés	129
Kísérleteken alapuló tűrések	130
Az előírásokon feltüntetett számok jelentése	132
Egyoldalú és kétoldalú tűrések	132
Az érzékszervileg észlelhető minőségjellemzők előírása	133
Új eszközök kialakítása a csak érzékszervekkel észlelt jellemzők mérésére	153
Hogyan reagál a fogyasztó az érzékszervekkel észlelhető jellemzőkre?	154
Érzékszervi próbák laboratóriumi minősítő csoporttal	157
A minősítő csoportok tagjainak kiválasztása és betanítása	158
Vizsgálati feltételek	159
Az érzékszervi észleléssel végzett vizsgálatok típusai	160
A vizsgálati adatok elemzése	161
Az érzékelhető minőség vállalati etalonjának módszeres kialakítása	162
A gyártmányelőírások néhány jogi vonatkozása	166
A minőségelőírás kibocsátása és újrakibocsátása	167
A minőség tervezése
A minőségi célkitűzések teljesítésének tervezési kérdései	169
A gyártmányminőség előírásának tervezése	170
A gyártási folyamatok előírásainak tervezése	171
A gyártástervezés minőségi vonatkozásai	172
Gépek, gyártási eljárások és szerszámok megválasztása	173
Egy darabra előírt követelmény helyett egy tétel átlagára előírt követelményen alapuló gyártástervezés	176
A mérőeszközök megválasztása	176
Tervezés a kísérleti próbasorozat alapján	176
A folyamatos adatszolgáltatás megtervezése	177
A gyártási folyamat szabályozásának tervezése	178
A gyártási folyamat jóváhagyásának és a gyártmány elfogadásának hatásköri felelőssége	181
Az adatgyűjtés és a döntések felelőssége	182
A gyártásellenőrzésre és a gyártmányátvételre vonatkozó tűrések betartásának hatásköri felelőssége	183
Az előírásban megadott tűréshatárok, ill. a Shewhart-féle ellenőrző tűréshatárok betartásának felelőssége	185
Az ajánlott és a kötelező gyártásellenőrzési tűrésekq	186
A gyártásellenőrző munkahelyek kijelölése	187
A gyártási folyamat felügyelete	187
A "rejtett" szakismeret felfedezése	189
A Termelési Osztály igényli a gyártófolyamat szabályozását	192
Automatizálás és minőségtervezés	193
A gyártásellenőrzés és a minőségellenőrzés munkahelyeinek tervezése
A minőségellenőrzés munkaterületei	198
Tervezési normák a Minőségellenőrzés irodahelyiségeire	200
Tervezési normák a gyártásellenőrző és laboratóriumi munkahelyekre	201
Tervezési normák a tárolóhelyiségekre	202
A vizuális ellenőrzéshez szükséges megvilágítás	203
Irodalomjegyzék	206
A minőségellenőrző kézikönyv
A minőségellenőrzés üzemi kézikönyvének szerepe	207
A kézikönyv történeti fejlődése	208
A Minőségellenőrzú Kézikönyv elfogadtatása	209
A kézikönyv kidolgozásának hatásköri problémái	210
Mit tartalmaz a Minőségellenőrző Kézikönyv?	211
Mit kell feltüntetni egy-egy fejezetben?	213
A gyakorlati kivitelezés ellenőrzése kézikönyv alapján	214
A minőség és üzemszervezés
A szervezés alapfogalmai	215
A vállalatvezetőség felelőssége a szervezésért	215
A minőséget biztosító szervezés fejlődése	216
Szervezés a vállalati szervezet felső szintjén	218
Szervezeti formák az alapanyag feldolgozó iparágakban	222
A gyártmányminősítés (átvétel) szervezési kérdései	223
A főellenőr hatásköre	227
A selejtmegelőzés szervezési kérdései	228
A minőség biztosításának (szavatolásának) szervezése	229
A koordináció megszervezése	229
Koordináció egyszemélyi vezetés által	230
Öntevékeny koordináció	230
Koordináció precedensek alapján	231
Koordináció írott ügyviteli szabályzat segítségével	232
Koordináció tanácsadó szakértő segítségével	233
Koordináció irányítóosztályok segítségével	234
Koordináció vegyesbizottságok segítségével	236
A Minőségügyi Bizottság típusai	237
A Minőségügyi Bizottság	238
A Minőségi Előírások Bizottsága	239
A Hibaelhárító Bizottság	240
Az új gyártmányok bizottsága	241
Egyéb bizottsági feladatok	241
Koordináció "többszemélyi" vezetéssel	242
Az "irányító" osztályok	242
A minőséggel kapcsolatos leggyakoribb irányító funkciók	243
A minőségirányítási funkciók betöltése	246
Az irányító minőségellenőrző osztály megszervezése	247
A minőségellenőrzés irányító funkcióinak indokolatlan elaprózódása	249
A minőségellenőrzés irányító szakértőinek munkaköre	251
Jogi és hatásköri viszony a többi irányító osztállyal	253
Hogyan kedveltessük meg a minőségellenőrzés intézményét a vezetőkkel?	254
A Minőségellenőrzési Osztály ügyvitele	258
Változtatások bevezetése	261
A minőségellenőrzés személyzeti munkamódszere
A helyes személyzeti munkamódszer fontosságáról	265
Az ellenőri munka követelményeinek meghatározása	267
A munkások kiemelése ellenőrnek	270
Az általános ellenőr- és minőségellenőr-jelöltek kipróbálása	272
Beszélgetés a felvételre jelentkezőkkel	274
A Minőségellenőrzés személyzetének ellenőrzése és minősítése	277
A Minőségellenőrzés személyzetének továbbképzése	280
A minőségellenőrzés továbbképző programjai	280
A statisztikai módszerek oktatása	283
Oktatási módszerek	284
A vezető munkastílusa	288
Irodalomjegyzék	289
Az ellenőrök bérezése és anyagi ösztönzése
Az ellenőri munkakör értékelése	290
Az ellenőr előmeneteli lehetőségei	291
Az ellenőr munkateljesítményének mérése	292
Az ellenőri munka pontosságának mérése	292
Az ellenőrök teljesítménybérezése	293
Átvételi minőségellenőrzés
Átvétel - általános alapelvek	295
A gyártásellenőrzés tervezésének feladatai	297
Az ellenőrzési helyek kijelölése	297
Az ellenőröknek adandó információs anyag	298
Az előírások gyakorlati értelmezése	301
A minnőségjellemzők fontosság szerinti osztályozása	302
A tétel-átviteli kritériumok	309
Mérőműszerek és minőségi szintek	309
Az ellenőrzés munkafeltételei és anyagi eszközei	310
Az előírásszerű kivitelezés megítélése	310
A készgyártmány-ellenőrzés tervezése	314
Eltérő alapkövetelmények alkalmazása egy üzemen belül	314
Gyártmányátvétel a műhelyben	316
A termék azonosítása	318
Az előírásnak meg nem felelő termékek továbbítása	319
A beszerzett vagy az alvállalkozók által szállított termék visszautasítása	320
Visszautasítás a gyártóműhelynek	321
Az ellenőri munka pontossága	322
Csalás és összejátszás	323
Az ellenőr kényelmeskedésére visszavezethető hamis ellenőrzési eredmények	324
Szubjektív torzítás	326
Kerekítés	329
Akaratlan tévedések	330
A Juran-Melsheimer-eljárás	331
Selejtes termékek gondatlan leszállítása	334
Darabszámláló és csomagoló ellenőrök	336
A MEO költségellenőrzése
Bevezetés	338
A minőségellenőrzés költségvetésének célja	338
A költségcsökkentés módjai	339
A költséghelyek megválasztása	340
Tevékenységi indexek	341
Az előzmények alapján kialakult bázisok	342
Műszaki bázisok	343
Piacvizsgálaton alapuló bázisok	343
Egyéb bázisok	344
A minőségellenőrzés költségellenőrzési rendszerének bevezetése	345
A minőségellenőrzés költségellenőrzésének ügyvitele	345
Egyéb költségellenőrzési eszközök	346
Összefoglalás	346
A mérés
A mérés gazdaságossága	347
A mérés pontossága	349
Ellentmondások a mérésben	353
A gépipari idomszerek tűrései	356
A mérőeszközök pontosságának fenntartása	165
A mérés-technikai kérdések	370
Gyártásközi ellenőrzés
A gyártásközi ellenőrzés alapfogalmai	371
Ki viselje a műhelyben a felelősséget a minőségért?	371
Az előírások értelmezése	377
A döntés kritériumainak megadása	378
Tájékoztatás a gyártás jellemző adatairól	379
A minőségellenőrzés adatainak visszaszolgáltatása a munkásokhoz	380
Adatok visszaszolgáltatása munkásokhoz ellenőrzőkártyák segítségével	382
A szabályozás eszközeinek biztosítása	386
Gyártóeszköz-ellenőrzés	387
A tudatos munka megteremtése	387
A minőségre törekvő munkaszellemről általában	388
Minőségre törekvő munkaszellem az üzemszervezet alsó fokain	389
Hogyan mozdíthatja elő a vezetőség intézkedéseivel az üzem minőségre törekvő munkaszellemének kialakulását?	394
Milyen egyéb segédeszközöket használhat fel az üzemvezetőség a minőségre törekvő munkaszellem erősítésére?	397
Minőségre törekvő munkaszellem az üzemszervezet középső fokain	399
A szakszervezetek és a minőségellenőrzés	405
A munkások minőségi munkára való ösztönzése - Az ösztönző bérrendszer	406
Minőségjavítás
A minnőségjavítás kérdései	409
A minőségjavító program elemei	409
A selejtköltség megállapítása	410
A minőségjavítás főbb lehetőségeinek felmérése	412
Az üzemvezetőség hozzájárulásának biztosítása a programhoz	415
Az üzemvezetőség által befolyásolható selejt megelőzésének elvi alapjai	417
A program tervezése és feladatainak rögzítése	420
A program végrehajtásának alapkövetelményei	421
Az állandósult hibák okainak megállapítása	422
A felbontható minőségjellemzők méréses vizsgálata	425
A gyártófolyamatra jellemző szóródás elemzése	425
A gyártófolyamatra jellemző szóródás elemzése egyszerű kártyák segítségével	427
A folyamat jellemző szóródását rögzítő egyszerű kártyák továbbfejlesztése	431
A gyártófolyamatra jellemző szóródás részletes elemzésének elemei	434
A gáyrtófolyamatra jellemző szóródás komplex elemzése	440
A többváltozós (multi-vari) kártya	442
A gyártófolyamatra jellemző szóródás elemzése többlépcsős felbontással (span plan-módszer)	445
A helyzet-méret-diagram	448
A felbontható minőségjellemző minősítéses vizsgálata	452
A korábbi adatok, előzmények elemzése	453
A munkások, a gépek, és az anyagfolyamat szerinti felbontás	454
A hibakoncentráció-diagramok	456
A hibakoncentráció vizsgálatának módszerei	459
Selejtszázalék-kártyák	460
Hibamegállapítás felbonthatatlan minőségjellemzők esetén	461
Diagnózis kísérletek alapján	462
"Célzott" kísérletek	464
A "kötetlen" kísérletek	467
A próbasorozat megválasztása, azonosítása és elkészítése	469
A selejtelhárítási kísérletek mérési módszerei	470
Az üzemvezetőség által befolyásolható selejt megszüntetése	471
A munkás által befolyásolható selejt megelőzésének programja	472
A minőségjavító kampány megszervezése	473
Kedvező pszichológiai légkör kialakítása	475
A dolgozók aktivizálása	476
Az elért javulás állandósítása	479
A minőségjavító kampány beindítása és végrehajtása	480
A minőség biztosítása
A biztosító tevékenységek lényege	490
Külső reklamációk	490
A külső reklamációk jelentősége	492
Az egységár hatása a reklamációk arányára	493
Az idő hatása a reklamációk arányára	494
A külső reklamációk ügyintézése	499
A reklamációs adatok összefoglalása és jelentése	504
A kiszállított gyártmány üzemi viselkedésének egyéb jellemzői	505
A kiszállított gyártmány minőségi besorolása	506
A felülvizsgálat ügyintézése	511
A minőség felmérése vagy bírálata	514
Gyártmányminőséggel kapcsolatos vezetői jelentések	517
Vezetők tájékoztatásához szükséges adatok	518
Az adatok összegyűjtése közvetlenül a forrásnál	519
A vezetéssel közölt adatok összefoglalása	520
A beszámoló jelentések összehasonlítása	521
Könnyen áttekinthető jelentések	522
Koordinált vezetői beszámolók	523
A minőségellenőrzés statisztikai módszerei
Statisztikai módszerek, statisztikai eszközök	525
Adatgyűjtés	525
Gyakorisági táblázatok	525
A gyakorisági táblázatok grafikus ábrázolása	530
A központi tendencia mérőszámai	532
A szóródás mérőszámai	533
Eloszlások	536
Komplex rendszerekre vonatkozó eloszlások - "megbízhatóság"	538
A statisztikai következtetés	544
Az eltérések szignifikáns jellege	545
Az eltérések szignifikáns voltának vizsgálata	547
A szignifikancia-vizsgálat hiányosságai	560
Feltevésvizsgálathoz szükséges mintanagyság	561
Statisztikai becslés; a matematikai megbízhatósági határok	564
Ellenőrzőkártyák	567
Az X-, R-, p- vagy c- kártyák kiválasztása	568
Az ellenőrzőkártya statisztikai alapelgondolása	570
Miért használunk az ellenőrzőkártyákon átlagértékeket	571
Az ellenőrzőkártya jelleggörbéje (Ig)	573
Ellenőrzőkártya szerkesztése valamilyen ellenőrzési állapot megvalósítása érdekében	573
A racionális alcsoport megválasztása - a tétel	574
A racionális alcsoport megválasztása - a minta elemszáma	576
A racionális alcsoport megválasztása - a csoport összetétele és gyakorisága	576
Kísérleti ellenőrző határok megállapítása - X- és R-kártyák	577
Kísérleti ellenőrző határok megállapítása - p-kártyák	581
Kísérleti ellenőrző határok megállapítása - c-kártyák	583
Ellenőrző határok megállapítása, ha a minták elemszáma nem egyenlő	585
Ellenőrző határon kívül eső pontok vizsgálata	585
Ellenőrzőkártyák szerkesztése az ellenőrzött állapot fenntartása érdekében	586
Az ellenőrzött állapot fenntartása, ha a régebbi gyakorlatot veszik alapul	588
Az ellenőrzött állapot fenntartása, ha a régebbi gyakorlat felülvizsgált adatait veszik alapul	591
Az ellenőrzött állapot fenntartása, ha a gyártmány előírásaiból számított határokat választják alapul	592
Szűkített tűrésmezőjű határidomszerek alkalmazása	594
Az ellenőrzőkártya a gyakorlatban	595
Az ellenőrzőkártya műhelyi felhasználása	596
Átvételi mintavétel - Általános tudnivalók	598
A mintavétellel járó kockázat, - a jelleggörbe	599
A jelleggörbe szerkesztése	601
A mintavételi tervek típusai	603
Egyszeres, kétszeres és többszörös mintavétel	603
Tételek összeállítása átvételi mintavételhez	606
Véletlen minta kiválasztása	609
Az átvevői kockázat (Pc)	609
A tételenkénti szükséges minimális ellenőrzés	610
A kikerülő átlagos gyártmányminőség határértéke (KÁMH)	612
Nyomtatásban megjelent mintavételi táblázatok	613
A Dodge-Roming mintavételi táblázatok használata	614
MIL-STD-105B mintavételi táblázatok	618
Az ÁMS megválasztása	627
Lánc-mintavételes ellenőrzési terv	629
Mintavételi tervek folyamatos termelés esetén	630
Többszintű folytonos mintavétel	635
Méréses mintavételi tervek	637
A méréses ellenőrzés katonai szabványa: - MIL-STD-414	639
Mintavételi tervek, ha az átvétel élettartam és más időjellemzők alapján történik	645
Az USA Honvédelmi Minisztériumának megbízhatóságra vonatkozó mintavételi tervei	646
Kísérletek tervezése	655
A kísérlet-tervezés fontosabb módszereinek összefoglalása	659
Szóráselemzés
Bevezetés	660
Feltevések	661
Egy tényező két szinten	662
Egy tényező három szinten	664
Két tényezős ismétléses faktoriális kísérlet	666
Két tényező vizsgálata, melyek közül az egyik be van ágyazva a másikba	670
Három tényezős ismétléses faktoriális kísérlet	674
Három tényező kölcsönhatás nélkül (Latin négyzet)	680
Statisztikai eltérések értékelése gyakorlati szignifikációjuk szempontjából	685
A szóráselemzés rövidebb módszerei	685
A minta minimális nagyságának meghatározása	689
Néhány szót az óvatosságról	691
Regressziós elemzés
Bevezetés	693
Regresszió egy független változóval	694
A regressziós egyenlet felállítása	697
Az egyenlet illeszkedési pontosságának meghatározása	700
A regresszióban elérhető javulás megállapítása	703
A becslések megbízhatósági mértékének megállapítása	705
A regressziós eljárások kiterjesztése	709
Kovariancia	710
Regressziós elemzéshez felhasznált adatok forrásai	711
Irodalom	712
Kísérletek véletlen kiegyenlítéssel
Bevezetés	714
Vizsgálati terv véletlen kiegyenlítéssel	715
Véletlen kiegyenlítés módszerével végzett vizsgálat eredményeinek elemzése	717
Grafikus elemzés	717
Kísérletek többszörös kiegyenlítéssel	723
Összefoglalás	724
A tételfelméréses terv
Bevezetés	727
A tételfelmérés általános módszere	728
Az alkalmazás módja	729
Szabálytalanságok	734
A tételfelmérés egyéb tulajdonságai	735
Eloszlási görbék	737
Minősítéses felderítő mintavétel
Bevezetés	740
A felderítő mintavételi rendszer bevezetése	740
A felderítő mintavételi terv értékelése	746
Összefoglalás	747
A preventív ellenőrzés
Bevezetés	749
A preventív ellenőrzés alkalmazása	750
A preventív ellenőrzés módszerének változatai	752
A jellemző szóródás	755
Látható tulajdonságok ellenőrzése	757
Összefoglalás	758
Megbízhatósági programok tervezése, szervezése és irányítása
A megbízhatóságért folyó küzdelem története	759
A megbízhatósági program tervezése	761
Egy jellemző megbízhatósági program időelemei	763
A megbízhatósággal kapcsolatos vizsgálatok és elemzések	764
Megbízhatósággal összefüggő ismeretek oktatása	766
A tervek felülvizsgálata	766
Megbízhatósággal kapcsolatos tájékozódó jellegű vizsgálatok	768
Az alkatrészek vizsgálata	771
A megbízhatósági adatok rendszere	771
Vizsgálati programok	773
A megbízhatóság előzetes meghatározása	773
Szervezés: a megbízhatósággal kapcsolatos tevékenységek csoportosítása	774
Szervezés: a szervezeti forma kialakítása	777
Szervezés: a megbízhatósággal kapcsolatos tevékenységek átirányítása más csoportokhoz	780
Szervezés: a megbízhatósággal foglalkozó csoport helye a vállalat szervezetében	780
A program végrehajtása: a tervezés megfigyelése	784
A program végrehajtása: a megbízhatósági vizsgálata	787
A program végrehajtása: a megbízhatóságra vonatkozó adatrendszer	794
A korrekciós ténykedés koordinálása	798
Adminisztrációs feladatok a minőségellenőrzésben
Az adminisztrációs munka szükségessége	801
Az adminisztrációs rendszerek tervezése	801
Az adatelemzés adminisztrációja	807
A pontos ellenőrzési feljegyzések jelentősége	809
Adatfeldolgozó berendezések használata a minőségellenőrzés során
Bevezetés	821
A selejt és pótmunka ellenőrzése	821
A minőség megállapítása szereléskor	829
A szállítótól érkező anyag ellenőrzése	837
A gyártmány üzemi viselkedésének értékelése	845
Gyártási folyamatok minőségellenőrzése	852
Minőségellenőrzés a vegyiparban
Bevezetés	858
Laboratóriumi ellenőrzés	859
Analitikai módszerekkel elérhető eredmények és a módszerek ellenőrzése	859
Az analitikai módszer megértésének fontossága	865
Folyamatok ellenőrzése	866
Az alkalmazási területek osztályozása	866
Vegyi ellenőrzés	867
A vegyi ellenőrzés különleges jellemzői	867
Általános elvek	869
Részműveletek (vagy fizikai változások) - Szakaszos műveletek	870
Félig-folyamatos részműveletek	878
Folyamatos részműveletek	882
Részfolyamatok (vagy kémiai változások) - Szakaszos eljárások	889
Félig-folyamatos eljárások	895
Folyamatos eljárások	899
Kísérletek tervezése	902
Alkalmazások a utatás és fejlesztés terén	902
A kísérletek tervezése	902
Következtetések	903
Irodalomjegyzék	905
Szállítói minőség ellenőrzése
A szállítói (beszerzési) minőség általános kérdései	907
Beszerzési minőségpolitika	908
Több beszerzési forrás felhasználása	912
Alkalmas szállítók kiválasztása	912
A szállítótól várható minőség felmérése	912
A minőségileg bevált szállítók nyilvántartása	913
A beszerzési minőségi kapcsolatok tervezése	914
A minőségjellemzők fontosság szerinti osztályozása	914
Az átvételi minőségszintek megállapítása	916
A tűréseken alapuló ÁMS-ek	918
Ki osztályozza a jellemzőket és állapítja meg az ÁMS értékeit?	920
A megállapított fontosság szerinti hibaosztályok és az ÁMS-ek közlése a szállítókkal	920
A minőségszabványok megállapítása	921
Kölcsönös tájékoztatás a szabványokról és szabványos eljárásokról	923
Konstrukciós módosítások megvalósulása	924
A beérkező anyag ellenőrzésének mintavételi tervei	924
A minőségszint bizonylatolása	928
Idejekorán ki kell mutatni a hibákat	931
A hibák javítása	934
A szállító vállalat értesítése	935
Az előírások felülvizsgálata	937
Látogatások a szállító cég üzemeiben	938
Segítsünk a szállítónak minőségproblémái megoldásában	938
Az idegenáruellenőrzés csökkentése a szállító minőségadatainak felhasználásával	939
Hatásköri felelősség a beszerzési minőségellenőrzéssel kapcsolatos funkciókban	940
Az idegenáruellenőrzés ügyvitele	940
Nyilvántartások és jelentések	942
A szállító cégek minőségi besorolása	943
Csavarautomatagép műveleteinek minőségellenőrzése
Bevezetés	952
A gépekre jellemző szóródás	952
A gépekre jellemző szóródás megállapítása	953
A gépekre jellemző szóródás táblázatos ábrázolása	957
A gépekre jellemző szóródás adatainak felhasználása	962
A gyártófolyamat jóváhagyása	963
Gyártmányátvétel	973
Egyidejű gyártásközi és gyártmány-átvétel	974
A minőséggel kapcsolatos felelősség meghatározása	975
A Westinghouse-féle közvetlen gyártásellenőrzési eljárás	975
A Lundberg-féle félig közvetlen gyártásellenőrzési eljárás	979
General Electric közvetett gyártásellenőrzési eljárása	979
Revízió-típus gyártásellenőrzési eljárás	980
A minőségszabályozás egyéb tényezői	982
A kissorozat gyártásban elért eredmények	987
A tömegtermelés minőségszabályozásában elért eredmények	989
Az egyedi gyártás minőségellenőrzése
Mi az egyedi gyártás?	992
Az egyedi gyártás minőséggel kapcsolatos alapfeladatai	995
A gyártás közben szerzett tapasztalatok	997
Az ismétlődő munkák módszere	997
Az állandósult hibaokozók vizsgálatán alapuló módszer	1001
A gyártmánycsalád módszer	1002
A rendszertechnika elemzésen alapuló módszer	1004
A beállítás szempontjából kritikus műveletek	1007
A gyártógép szempontjából kritikus műveletek	1010
A munkás tevékenysége szempontjából kritikus műveletek	1013
A felhasznált anyag vagy alkatrész tekintetében kritikus műveletek	1014
A vállalati ügyvezetés elvi alapjainak felülvizsgálata	1015
Faipari műveletek minőségellenőrzése
Bevezetés	1018
A minőség néhány általános kérdése	1019
A minőségellenőrzés szervezési kérdései	1020
Gyártmányfejlesztés és tervezés	1022
A gyártmányminőség szabályozása	1002
A fűrészáru-termelés minőségellenőrzése	1024
Szárítás	1027
A beérkező anyag minősége	1029
A fa gépi megmunkálása	1031
Rétegelt-lemez gyártása	1040
Kikészítés	1042
Csomagolás és szállítás	1047
Öntödei minőségellenőrzés
Az ellenőrzés feladata	1050
Minőségtervezés	1051
A folyó műveletek ellenőrzése	1054
Nyersanyagok	1054
A homok ellenőrzése	1056
A minta- és formaszekrény-készlet	1056
Magok	1057
Formázás	1057
Fémtulajdonságok	1058
Az olvasztás ellenőrzése	1059
Öntvények ellenőrzése ürítéskor	1059
Öntvénytisztítás és kikészítés	1061
Forgácsolás	1061
Állandósult hibák elhárítása és megelőzése	1062
Minőségi szempontok az öntöde szervezeti felépítésében	1065
Az öntödei gyártásellenőrzés	1066
Mérések	1066
Az eredmények jelentése	1066
Szerelési műveletek minőségellenőrzése
Bevezetés	1069
A szerelés minőségellenőrzésének feladatai	1069
A szerelés minőségellenőrzésének szervezési kérdései	1071
Átfogó minőségszabályozó program a szerelőüzemben	1072
Ellenőrző és vizsgálati műveletek tervezése	1074
Az adatgyűjtés megszervezése	1080
Szereldei minőségjelentések	1086
A szerelési adatok elemzése	1088
Az ellenőr képzése	1091
Ki javítja ki a visszautasított darabokat?	1092
Minőség-felülvizsgálat	1093
Jelentés a felhasználás folyamán szerzett tapasztalatokról	1093
A papírgyártás minőségellenőrzése
A papírgyártás alapelemei	1095
A minőségellenőrzés jelenlegi helyzete az iparban	1097
A minőségellenőrzés szervezeti funkciója az iparban	1098
A minőséggel kapcsolatos veszteségek felmérése	1099
A veszteségek koncentrálódása	1102
A vizsgáló eljárások alkalmasságának felmérése	1104
Hibaelemzés és szabályozás papírgépnél	1106
Minőségellenőrzés és szabályozás az őrlőüzemben	1124
A cellulózgyártás minőségszabályozása	1125
Ügyviteli munkafolyamatok minőségellenőrzése
Az ügyvitel problémái	1131
Az ügyvitel statisztikai minnőségellenőrzése	1131
Az alkalmazási kör	1133
Költségellenőrzési problémák	1134
Ügyviteli tévedések ellenőrzése	1135
A tisztviselői tevékenység ellenőrzése	1140
A kiképzés statisztikai minőségellenőrzése	1141
Teljesítménynormák megállapítása	1143
Becslés problémái	1143
Előbecslési problémák	1149
Minőségellenőrzés és szabályozás a konfekcióiparban
Bevezetés	1150
Szervezés és tervezés	1151
Ruhatervezés és gyártási eljárások kifejlesztése	1153
Alapanyagok beszerzése	1155
Gyártóműveletek minőségellenőrzése	1161
Végellenőrzés	1171
A vevőkör kívánalmainak és panaszainak elemzése	1175
Vevőtípusú elektroncsövek minőségellenőrzése
Bevezetés	1177
Szervezeti felújítás	1177
Vevőtípusú elektroncsövek tervezés	1181
Tervezés és fejlesztés	1181
Terhelhetőség és minőségelőírások	1183
Vevőtípusú elentroncsövek gyártása	1186
A beérkező anyagok ellenőrzése	1186
Gyártásközi és alkatrész-ellenőrzés	1188
Végátvételi ellenőrzés	1196
A minőségellenőrzés műszaki feladatai	1206
Kapcsolat a vevőkkel	1209
Az acélgyártás minőségellenőrzése
Bevezetés	1211
Az acélgyártás folyamatának általános vázlata	1211
A minőséget szem előtt tartó szervezés	1213
Nyersanyag-minősítés	1216
A kokszolóüzem	1218
A nagyolvasztó	1219
Acélolvasztás martin-kemencében	1220
Egyéb acélolvasztó eljárások	1222
Hengerlés és kikészítés	1223
Statisztikai minőségellenőrzés	1226
Kapcsolat a rendelőkkel	1231
A textilipar minőségellenőrzése
Bevezetés	1232
Előírások	1234
Minőségtervezés	1238
A beszerzett anyagok minőségellenőrzése	1241
Gyártófolyamatot szabályozó eljárások	1243
Termékátvétel	1248
Minőségfejlesztési lehetőségek	1250
Minőségjavítás	1250
Minőségbiztosítás	1252
Fémek képlékeny alakításának minőségellenőrzése
Bevezetés	1261
Kovácsolás	1261
Menetmángorlás	1266
Sajtón végzett lemezmunkák és alakítás	1269
Zárszó	1275
Függelék	1277
Tárgymutató	1319