A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása

A nemzeti és az európai közigazgatások szerepe

Szerző

Alberto J. Gil Ibánez

Fordító

Szilágyi István

Lektor

Major Veronika

'Alberto J. Gil Ibánez: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	433 oldal
Sorozatcím:	Magyarország az Európai Unióban
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-379-643-1

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz	11
Előszó	13
Bemutatkozás és köszönetnyilvánítás	15
Bevezetés	17
E tanulmány szükségessége	17
A tanulmánnyal, a módszertannal és az alapvető tartalommal kapcsolatos megjegyzések	19
Jegyzetek	21
Első rész. Előzetes megjegyzések: fogalmak, kifejezések és tartalmuk
Közigazgatás, közösségi jog, végrehajtás és ellenőrzés	25
Bevezetés	25
Terminológiai probléma a közösségi jog közigazgatási alkalmazásainak fázisában	25
A "közigazgatás" fogalmának közösségi és nemzeti összefüggései	27
A materiális és organikus értelemben vett európai igazgatás	28
Mit kell érteni a közösségi norma végrehajtóságán?	34
Néhány előzetes megjegyzés	34
Az alkalmazás és a végrehajtás szempontjából megfelelő normák általános jellemzői	35
A közösségi törvényhozás sajátos eleme	36
Jegyzetek	40
Kompetenciák megosztása, hatáskörök, funkciók és eljárások	47
Bevezetés	47
A közösség és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás általános problémája	47
Néhány előzetes megjegyzés	47
Kizárólagos versus megosztott hatáskörök	49
Vegyes, versengő, párhuzamos és kiegészítő hatáskörök	50
Átruházott hatáskörök versus növekvő kompetenciák	51
A vita tisztázásának szándéka: kompetenciák, hatáskörök, funkciók és követelmények	53
Hatáskörök versus felhatalmazások	53
Kizárólagos hatáskör és felhatalmazás	55
Megosztott versus versengő kompetenciák	56
A közösségi hatáskörök és felhatalmazások korlátai	56
A közösségi jog közigazgatási ellenőrzésének és végrehajtásának megvalósulása a gyakorlatban	62
Jegyzetek	64
A közösségi jogalkalmazás ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási eljárások (és korlátaik)
Az ellenőrzési funkció. A felügyeleti eljárások sajátos jellegzetességei	75
Az információszerzés módja: néhány előzetes megjegyzés	75
A közösségi felügyelet törvényi kerete és egyéb információszerzési módok	76
A Bizottság tájékoztatásához való joga és a tagállamok tájékoztatási kötelezettsége	78
A Bizottság felügyeleti funkciója	80
A felügyelet típusaival kapcsolatos néhány előzetes megjegyzés	80
A bizottság felügyeleti funkciói területei	81
A szektorális felügyelet különböző eszközei	82
A jelenlegi felügyeleti rendszerrel kapcsolatos néhány megjegyzés	83
Nemzeti felügyeletek és cselekvési korlátaik	84
A Bizottság felügyelőinek cselekvési korlátai: együttműködés a nemzeti felügyeletekkel	86
Alkalmazható-e esetükben az arányosság elve?	86
A közösségi felügyelőket kötik-e a nemzeti ellenőrzésre vonatkozó korlátok?	88
A nemzeti felügyelők által való kísérés szükségessége	89
A nemzeti eljárási szabályok tiszteletben tartásának szükségessége	89
Büntető cselekményben való részvétel tilalma	90
Egy formális limit: bizonyos határidők tiszteletben tartása	91
Ki ellenőrzi az ellenőrt?	92
Jegyzetek	92
A törvénysértő határozatokkal kapcsolatos közigazgatási eljárások	98
Bevezetés	99
Az EK Szerződés megsértésével kapcsolatos eljárások	99
A közös eljárás: az EKSZ 169. cikkelye	100
A 169. cikkelyhez kapcsolódó kivételek I. az állami mulasztásokkal kapcsolatos speciális eljárások az EK Szerződésben	108
Egy speciális eset: a Bizottság jogi személyek közötti szabad verseny biztosítására vonatkozó hatáskörének megerősítése	117
A 169. cikkelyhez kapcsolótó kivételek II. A Szerződésben egyértelműen nem szabályozott másodlagos törvényhozás által okozott jogsértésekkel kapcsolatos eljárások	119
Az EKSZ 169. cikkelyének keretein belüli eljárások	119
A 169. cikkelyen kívüli eljárások	123
A jogsértéssel kapcsolatos eljárások hatékonyságát és koherenciáját javító néhány tényező	129
Speciális eljárások bevezetésének indoklására szolgáló lehetséges magyarázatok	130
A tagállamok aktív részvétele a különböző bizottságokban	130
A nem tökéletes szerződéses elmélete	132
Egy lehetséges jogi magyarázat	132
Jegyzetek	134
A közösségi jog ellenőrzésének és végrehajtásának gyakorlására vonatkozó igazgatási funkció korlátai	142
Bevezetés	142
Az igazgatási eljárások megsértése esetén alkalmazott korlátok: a 169. cikkelyhez	142
Gyakoriság és intenzitás	142
A szubszidiaritási elv számára fenntartott terület?	143
Egy igen sajátos kérdés: autonóm régiók által elkövetett jogsértések	148
Egy nem jogi korlát: az igazgatási kapacitások problémája	155
Fogalmi elhatárolás	155
A bizottsági kapacitás hiánya	156
Az állami közigazgatások kapacitáshiánya	159
A hiányzó kapacitások jogi megközelítése: az EB joggyakorlata	160
A közösségi jog megoldásai	161
Egyéb lehetséges megoldások: különböző kapacitások eltérő stratégiát igényelnek	163
Jegyzetek	165
Közigazgatási szervek munkában: határidők, diszkrecionalitás és koordináció a közösségi jog ellenőrzésében és végrehajtásában
A határidők problémája	173
Bevezetés	173
Két eltérő álláspont a közigazgatási tevékenység határidőivel kapcsolatban	174
A határidők mint a közigazgatás koordinációjának, szervezetének és hatékonyságának javítására szolgáló eszközök	174
Az időmúlás jogi következményei a közigazgatási eljárásban: néhány tisztázást segítő gondolat	176
Határidők a jogsértési eljárásokban	178
Néhány előzetes megjegyzés	178
Határidők a 169. cikkely szerinti eljárásban: bírósági gyakorlat és belső szabályok	179
Speciális feltételek a 169. cikkely szerinti eljárásban: az irányelvek átvételének hiánya, a műszaki normák és a nyilvánosan meghirdetett szerződések	184
Az "államok támogatásának" eljárása során alkalmazott határidők: a joggyakorlat és a soft law	184
Határidők a speciális jogsértési eljárásokabn	190
Fontosabb következtetések és javaslatok a határidők jelenlegi rendszerének megjavítására: új modell felé?	194
A jelenlegi rendszer gyengeségei	194
A rendszer lehetséges javítása: különös tekintettel a 169. cikkelyre	196
Jegyzetek	199
A közigazgatási mérlegelés problémája	204
Bevezetés	204
A mérlegelés szükségessége a közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása céljából, elsősorban gyakorlati szempontból	205
Néhány előzetes megjegyzés	205
A bizottsági és a nemzeti közigazgatási diszkrecionalitást igazoló érvek	206
A megelőző szakasz: a közigazgatási szervek mérlegelése a közösségi jogalkotás értelmezése során	208
Túllépi-e a Bizottság a feladatkörét?	208
A tagállamok diszkrecionalitása a közösségi jog értelmezés során	210
A Bizottság és a nemzeti közigazgatások közötti értelmezési konfliktus	210
A tagállami mérlegelés a közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során	212
A tagállom számára biztosított mérlegelési lehetőség a közösségi jogban	213
A tagállami mérlegelés ellen szóló jogi érvek	216
A tagállami diszkrecionalitást gyakorlati szempontból igazoló érvek	220
Bizottsági diszkrecionalitás a közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során	221
Az ezt igazoló érvek	221
A Bizottság diszkrecionális jogköre a jogsértési eljárásokban	223
A Bizottság diszkrecionális jogkörének korlátai	231
Bevezetés	231
Általános korlátok	231
Eljárási jellegű korlátok	233
Bírósági ellenőrzés	236
Egyéb ellenőrzések	237
Jegyzetek	237
A közigazgatási szerveken belüli és a közigazgatási szervek közötti koordináció problémája	248
Bevezetés	248
A közigazgatási szervek belső koordinációjának problémája	250
A Bizottságokban	250
A tagállamokban	252
A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során a Bizottság és a nemzeti közigazgatási szervek közötti koordináció problémái	268
Koordináció a jogsértésekkel kapcsolatos eljárások	268
A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során a Bizottság és a nemzeti közigazgatások viszonyában irányadó alapelvek	274
A partnerség révén megvalósuló koordináció és a szervezethálózatok: jog versus ügyintézés	281
Jegyzetek	292
Függelék	299
Bibliográfia	301
Az európai közösség alapító szerződése	317