Regény, novella, elbeszélés témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Neveléstudomány I-II.

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 562 oldal
Sorozatcím: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata - Új folyam
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az 1912-dik évi illetmény I-II. kötete. Nyomtatta Hornyánszky Viktor csász. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapest.

Előszó

E műben a tanítás művészetét, a mennyire lehetett, tudományos szempontból vizsgáltam; ez azt jelenti többek között, hogy kipróbáltam és megjavítottam a közönséges tapasztalat elveit oly módon, hogy... Tovább

Tartalom

Első kötet.
I. FEJEZET.
A neveléstudomány czélja.
Valamely gyakorlati tevékenység tudományos tárgyalásának mibenléte 39
A nevelés meghatározásai.
A porosz eszme - harmonikus fejlődés 39
James Mill meghatározása - nagyon tág 41
A nevelés szokásos fölosztásai nagyon sokat ölelnek föl 42
Az egészségtant ki kellene zárni 42
J. S. Mill meghatározása 43
Az iskolamester munkaköre mint biztos vezető 46
A végcél - boldogság; mily határok közt 46
A szellem plastikai erejének hatása 46
Psychologiai és logikai (vagy analytikai) részek 47
A főbb kifejezések pontos megállapításának szüksége 48
A tapasztalat és az elmélet combinatiója 48
Az értelem vezetése nem tartozik a nevelés körébe 48
II. FEJEZET.
A neveléstan kapcsolata a physiologiával.
A testi egészség és föltételeinek szükségessége 50
A szellem plastikai sajátságának physiologiai oldala 50
A különböző testi szervek erőbeli egyenlőtlensége 51
Az agy táplálkozhatik a többi szervek rovására, és viszont 51
Az értelem és az érzelem vetekedhetnek a cerebralis erőért 52
Az emlékezet vagy elsajátítás mint cerebralis fejlemény; ennek ára 52
III. FEJEZET.
A neveléstan kapcsolata a psychologiával.
A psychologia összes részei találnak a nevelésben alkalmazást, főleg az értelem psychologiája 54
Megkülönböztetés.
Az értelem alapja 54
A megkülönböztetés föltételei: 1. szellemi éberség, 2. minden idegen izgalom távolléte, 3. érdeklődés, 4. egymásmellé helyezés 56
Példák a megkülönböztetésre 58
A megtartás képessége.
Az alaptörvény megállapítása : az idő vagy ismétlés szükségessége 60
Egyéb kedvező körülmények 61
A megtartást elősegítő általános körülmények.
1. A testi állapot 62
Az agy energiafogyasztása az elsajátításban, összehasonlítva egyéb tevékenységeivel 63
A megtartás munkájának legalkalmasabb időpontjai 66
2 A concentratio. Az akarat befolyása 67
A munka gyönyöre 68
A fájdalom hatása 71
Semleges izgalom. Ennek legjobb módjai 72
A megtartás megfelel a megkülönböztetés finomságának 74
Az átmenet hirtelensége 76
Hasonlóság vagy egyezés.
A különbözőkben való hasonlóság okozta meglepetés 77
Az egyezés felfedezésének kedvez 1. a különbségek csekély volta, 2. az egymásmellé helyezés, 3. a példák halmozása 79
A constructiv képesség.
Föltételei: 1. a construálásra való tárgyak, 2. pontos képzete annak, a mit elérni akarunk, 3. kísérlet és tévedés 82
A tevékenység változtatása és abbanhagyása.
Az alvás a szellemi működés teljes szünetelése 85
A tevékenység változtatása okozta megkönnyebbülés 86
Tanulás és szórakozás 88
Megfigyelés és cselekvés 88
A tanultak ismétlése 89
Emlékezet és ítélet. - Nyelv- és természettudomány 89
A különböző tanulmányok váltakozása 91
Az érzelmek művelése.
A tárgyakkal társuló gyönyör és fájdalom 94
A kellemes emlékek sajátos föltételei 96
Fájdalmas érzelmek; szenvedélyes kitörések 97
Különbség az erkölcsi nevelés és a kötelesség motívumai között 99
A rossz keltette érdeknélküli visszatetszés. 102
A motívumok hatása: az érzékek.
A szervi érzékiség és a büntetések 103
Izomfájdalmak. Idegfájdalmak. Unalom 104
A táplálék megvonása 105
Testi fenyítés 107
A motívumok hatása: az érzelmek.
A különböző szóbajövő érzelmek áttekintése 108
Az ijedelem érzelme.
A félelem nem kiséri mindig a fájdalmat 110
A félelemmel való hatás hátrányai 111
A socialis motivumok.
A socialis érzések általános jellege 112
Erősebb formáik nem alkalmasak a nevelésben 113
Miként lehet legjobban a socialis érzést a tanulmány szolgálatába szegődtetni 114
A sokaság hatása az egyénre 114
Az antisocialis és rosszindulatú érzelmek.
A harag megfékezése. A kegyetlenség 116
A rosszindulat levezetésének legjobb módjai: büntetések, igaziak és képzeltek ; humor; játék 118
A harag mint fegyelmezési eszköz 121
A hatalom érzése.
Igazi és képzelt hatalom - elsőrangú motivum 122
Az én érzelmei.
Öntetszés és önbecsülés 123
A dicséret és a bámulat szeretete 123
Kellő mérték a dicséretben 124
Korholás, megrovás 125
Az értelmi érzelmek.
A megismerés gyönyörei 125
A haszonra való vonatkoztatás. A biztosság keresése 126
Az érzelmek ösztönző hatása, függetlenül az igazság utáni vágytól 127
Általános ismeret. Szigorúsága; az iránta való ellenszenv legyőzésének két módja 129
1. Azonosságok felfedezésének gyönyöre és az értelmi tehertől való megkönnyebbülés 130
A száraz tudományos formulák kellemetlen hatása 131
A concret és az abstract ellentéte 133
2. Az elvonás szükséges az okviszony nyomozására 134
A gyermekeken észlelhető kíváncsiság gyakran hamis 135
A tevékenység érzelmei.
A szervezet természetes vagy spontán tevékenysége 138
Az öntevékenység okozta kielégülés mint a tanításban alkalmazható motivum 139
A kezdeményezés érzése nagyon hatalmas, de közvetlenül nem alkalmazható 140
A tanulóhoz illő érzés - a nagyobb tudás csodálata 140
Az aesthetikai érzelmek.
A művészet keltette gyönyör 142
A művészet különböző hatásai: symmetria, arányosság, rajz, rhythmus, időmérték 143
A zene mint erkölcsi erő. A költészet 144
Az erkölcsi érzelmek.
Sympathiák, socialis érzések, kölcsönös jóviselkedés 145
A fegyelmezésben érvényesülő érzelmek.
Az erkölcsi ellenőrzés általános kérdése 147
Hibás módszerek 147
A tekintély természete Iskola és család 148
A tekintélyre általában alkalmazható elvek 150
Bentham kimerítő fölfogása a büntetésről 152
Az iskolában való fegyelmezés: a jó physikai környezet hatása; tanítási eszközök; a tanító személye; tapintat 154
Egy ember a sokasággal szemben veszélyes helyzetbe van 158
Verseny, díjak, helycsere.
Az elsőségre való vágyakozás 160
Díjak. Dicséret 160
Büntetés.
Korholás vagy megrovás. Ennek formái 162
A játéktól való eltiltás 163
Büntetési feladatok 163
Testi büntetés 164
A következményekkel való fegyelmezés.
A gyermekek kitevése a természetes következmények okozta szenvedéseknek. E módszer előnyei és hibái 166
IV. FEJEZET.
Műszavak magyarázata.
Fontos kifejezések előzetes megmagyarázásának jelentősége 169
Az emlékezet és müvelése.
Az emlékezet erősítésének eszközei 169
Az ítélet és művelése.
Az ítélet szó különböző jelentései 17
Az ítélet és az emlékezet ellentéte 17
A képzelet.
Az elképzelés vagy elképzelő képesség 173
Lehet-e ezt mint egészet művelni 174
Az alkotóképesség 175
A szépirodalom. Ennek lényege az érzelem kielégítése 175
Az ismeretestől az ismeretlenhez való haladás.
Elfogadott elv, de bizonytalan az alkalmazásaiban 178
Analysis és synthesis.
Az "analysis" szó különböző jelentései 179
A "synthesisa kifejezés nem megfelelő 180
A szemléltető oktatás.
E kifejezés első alkalmazása 181
Szavak jelentésének megértetésére szolgál 182
Tárgyaknak themául való kiválasztása 184
Informatio és kiképzés.
Mit jelent tulajdonkép az „informatio" 185
Mit kell érteni iskolázáson vagy kiképzésen 188
Egy dolgot jól megtanulni.
Egy tárgynak a legkisebb részletekig való megismerése 192
Mennyire értékes bizonyos tárgyak áttekintő tanulmánya 194
A kezdőnek egy terv mellett kell maradnia 194
A multum, non multa elvvel való visszaélések 195
V. FEJEZET.
Nevelő értékek.
A különböző tanulmányok értékeinek áttekintése vonatkozik exact tudományra és nyelvre egyaránt 197
Az exact tudományok.
A tudomány általában az igazság keresésére szoktatja a szellemet 198
A tudománytalan gyakorlat hibái 198
Az egyéninek és az általánosnak ellentéte 199
Az elvont tudományok.
A mathematika mint a deductiv és demonstratív módszer typusa 199
A mathematikából származtatott és másutt alkalmazott fontos formulák: több tényező befolyása az eredményre; határozott és határozatlan megoldások; görbék; valószínűség 200
Számos fontos gyakorlati alkalmazás; a nagy többség számára e nevelés értéke jelent legtöbbet 203
E tudománynyal szemben támasztott jogtalan igények 205
Mire nem képes a mathematika 205
A kísérleti és inductiv tudományok.
Legjobb vezetők tényeknek megfigyeléssel és kísérlettel való megállapítására 206
A gyors általánosítás megjavítása 206
Az empirikus általánosítások határai 207
„Hasznos tudományok"-ként való szerepük. A physika, chemia és physiologia alkalmazásai 207
Az osztályozó tudományok.
Az osztályozás már magában nevelő hatású 210
A természetrajzi tudományok 210
Népszerűségük és hasznos alkalmazásaik 211
Hozzájárulnak a világos elrendezés művészetéhez 211
A szellem tudománya.
A szellemről való közönséges tudás, szemben a szellem tudományával 212
E tudományra való előkészülés 212
A logika mint a tudományos tanfolyam megfelelő kísérete 213
E tudománynyal való foglalkozás hatásai. Az elemzés művelete 213
A művészettel való kapcsolatok - vegyes befolyás 214
A gyakorlati vagy alkalmazott tudományok.
Ezek egynémelyike tisztán hivatásszerű 216
A sociologiai csoport: politika, közgazdaságtan, törvényhozás, jogtudomány 216
Ethika, grammatika, rhetorika, philologia 218
A gyakorlati tudományoknak nincs szellemképzö hatásuk 219
A nyelvek.
A nyelvek értéke attól függ, mennyire használjuk őket 220
A nyelv az emlékezet dolga ; támogatják a grammatika és rhetorika 221
Mechanikai kiképzés.
A testi szervek általános kiképzése 222
Ennek túlságba vitele 222
Az érzékek kiképzése.
A megkülönböztetés képességének fokozása 223
Az érzékek kiképzésének különböző alkalmazásai 223
A rajz mint az általános kiképzés tárgya nem műveli szükségképen a megfigyelés képességét 224
A rajz túlságos szeretetének komoly hátrányai vannak 225
VI. FEJEZET.
A tárgyak egymásutánja psychologiai szempontból.
A nevelőnek fejlődésben levő agygyal van dolga 226
A képességek nyilvánulásának sorrendje 229
A gyermeki szellem sajátosságai 230
Az ismeretszerzés legelső motivumai 231
Tevékenység és gyönyör 232
Az érzet intensitásának befolyása 233
Az activ energiák tapasztalatot hoznak létre 234
Hogyan lehet figyelmet kelteni az indifferens iránt 236
A gyönyör forrásai figyelmet keltenek 237
Az activ érzékek valamikép foglalkoztatva vannak 238
A végső ösztönzés külső kényszer 239
Tekintetbe veendő kérdések: mily korban kezdjük meg a nevelést? 241
Különböző tanulmányok relativ elsőbbsége 242
Mely korban legerősebb az emlékezet? 243
Mely tudományok kerülnek csak későn sorra? 244
Mely kor a legjobb erkölcsi benyomások számára? 244
VII. FEJEZET.
A tárgyak egymásutánja logikai szempontból.
A logikai függés sorrendjének példái 246
A concretről az abstractra való átmenet 247
Az osztályozás kezdettől fogva tart; de az elvont fogalom hirtelen ugrást tesz szükségessé 247
A követendő módszer: 1. Részletek kiválasztása 249
2. Példák fölállítása 250
3. Folytonos halmozás. Fényes példák akadályt képeznek
Az ellentétben nagy segítség rejlik 250
4. Az egyezés fölvillanásának kiaknázása 252
5. Rámutatás arra, hogy ok és okozat elszigetelt sajátságoktól függnek 252
6. Reprezentatív részletek elősegítik a fogalom megtartását 253
7. A szóval való definitió 253
Mit jelent az analytikai vagy logikai egymásután 254
Mely esetekben nem alkalmazható a sorrend 257
1. Correlativumokat egyszerre tanulunk; a sorrend mellékes 257
2. A haladottság különböző fokain levő fogalmak összekeverése 259
3. Az érzelmek kielégítése 262
4. Türelmetlen előresietés érdekes dolgokhoz 262
5. A nyelvemlékezet megtarthat dolgokat megértés nélkül is 262
6. Egyes kiragadott tételek érthetők bizonyos fokig 263
7. Szabályok kölcsönözhetők különböző tudományokból 264
8. Független szervek vagy képességek művelése 264
9. Nyelvismeret és tárgyismeret együttjárnak 265
Kétes esetek a sorrendet illetőleg.
Az empirikusnak és a rationalisnak sorrendje az arithmetikában 266
A grammatikai tanítás; a sorrendet a tanterv mutatja 267
Az anyanyelvben követendő sorrend; szavak és mondatalkotás 269
A grammatikának csak később kell sorát ejteni; épp úgy, mint az algebrának 270
A legkorábbi ismeretek; ennek különböző stadiumai 271
Az elbeszélés - a verses alkotás - a regény 272
Az ismeretszerzés első nehézségei 273
Az első alapvetés. A képzelet művelése 273
A szemléltető oktatás mint a fölfogó képesség segítője 274
Az olvasókönyvekben található sorrend 275
Természetrajzi tárgyak. Állatok előnyben részesítése 276
Növények és ásványok 277
Ezekben a leczkékben az egymásutánt nagyon is figyelmen kívül hagyják 278
A személyiség keltette érdeklődés a sorrend megfordításához vezet 279
A természetrajzi tanulmány állomásai 279
Az egymásután a földrajzban 279
Kezdetben nagyon is sokat várunk 281
A szemléltető leczkékkel való módszeres tanulmány 282
A történelem keveréke annak, a mi könnyű a fiatalságnak és annak, a mi érett szellemet követel 282
A társadalomra vonatkozó elemi fogalmak 283
A történettanítás kezdetének téves módszerei 284
Megfelelő tanítás a kellő korban 285

Második kötet.
VIII. FEJEZET.
A módszerek.
Az ismeretközlés rhetorikai eszközei 1
A tanítás bizonyos pontjai nem foglaltatnak a rhetorikában 2
Constructiv készségek.
A constructiv képesség törvényei 4
A beszéd.
Tagolási gyakorlatok 4
A hangok elemzése adja meg a haladás sorrendjét 5
A kéz constructiv készsége.
írás és rajzolás 6
A mechanikai készségek érzéki eleme 6
Kézügyességi gyakorlatok a Gyermekkertben. A veszedelem, hogy azok túlságosan veszik igénybe a gyermeket 7
Az írás kapcsolatban az elemi rajzolással 8
Az olvasás.
Az első lépések a betűzésben 9
A betűk nevei és a szavak 10
Az angol nyelv szabálytalan betűzését úgy kell tanulni, hogy a szabályos esetekkel kezdjük 12
Kiejtés és előadás 13
Ismeretközlő gyakorlatokat egyelőre mellőzni kell 14
Példák a korai kísérletekre 15
A szemléltető oktatás.
Távoltartandó veszedelmek 20
A szemléltő oktatás felöleli a természetrajzot, a physikát és a hasznos művészeteket 21
Utalás arra, hogy előbb a dolgok sajátságait, aztán különböző alkalmazásait kell megjelölni 22
A homályos vagy rejtett sajátságok felmutatása 22
A különböző lehetőségekből származó nehézség 23
A leczkék további elrendezésének szükségessége 24
Egy határozott czél, vagyis a feladat körülhatárolása 25
Egy darab mész példája 26
A speczialis és az általános leczke különbsége 27
Az ásványok és a növények köréből vett példák 28
A concret képzetek készletének gyarapítása 29
Példák az állatok köréből. Egyediség és általánosság 31
A teve példája 32
A szemléltető oktatás az alapvető tudományokban 34
Lényegét az empirikus adatok teszik 36
A leczke a kifejtett elv szerint igazodik 38
A légkör példája 39
A harmat 43
Földrajz.
Előkészítő szemléltető leczkék 48
A gyermek véletlen benyomásainak elégtelensége 48
A szemléltető leczke törvényeinek szigorú szem előtt tartása 49
Az oksági kapcsolat bevezetése a leírásba 51
A természet után való rajzolás segítsége 52
A térkép jelentése 53
Fekvés, alak és kiterjedés 53
A földrajzi leírás 54
A fizikai földrajz 55
A földrajz és a történelem kapcsolata 56
A szóemlékezet a földrajzban 57
A térképrajzolás 57
Történelem.
Az első történelmi leczkék az emberi természetre vonatkoznak 58
A politikai intézményekre vonatkozó szemléltető leczkék 58
Az egyetemes történelem vázolása a chronologia kedvéért 59
A történelem különböző alkalmazásai és módszerei 60
A politikai földrajz mint természetes kezdet 61
A történelmi elbeszélés különböző fokozatai 61
A történelem legmagasabb formája 62
Az általános történelemnek szemelvényes tanítása 64
Az exact tudományok.
Ezek tanításának föltétele: a közlés képessége általában és az elvont eszmék közlésének képessége különösen 65
Az arithmetika.
Concret tárgyak alkalmazása 66
Mi foglaltatik a szám fogalmában 67
A tizedesrendszer és a számolás kezdete 67
A szorzási táblázatok megtanulásának segítségei 68
Az okok megértése mennyire engedhető meg 69
Az arithmetika csak a felsőbb mathematika alapján érthető meg teljesen 71
Arithmetikai gyakorlatok fölhasználása fontos számadatok megtanulására 71
A felsőbb mathematika.
Elvont és symbolikus fogalmak és elvek bevésésének mód 74
A mathematika igazi alapjai a geometriával kapcsolatosak 74
A concret tanítás csekély értéke 75
A tanító segítsége 76
Az algebra követi a geometriát 77
A módszer tanítása szempontjából a mathematika typusa a deductiv tudományoknak 77
Az inductiv tudományoknak bizonyos sajátosságaik vannak 78
Természetrajz.
A természetrajzi tudományok általános és speciális területei 79
Az ásványtan és a növénytan kevésbbé bonyolult 79
Az állattan bonyolultabb 81
A gyakorlati tanítás.
Miért kell a tanulókat megismertetni a kísérleti tudományok tárgyaival 82
Mennyire van a gyakorlati munkának helye az általános kiképzésben 84
A szóbeli tanítási és az iskolakönyvek.
A kézikönyv helye és feladata 85
Leczkék föladása magyarázat alapján vagy anélkül 86
A kikérdezés általában.
A kikérdezés, tekintve első sorban mint a tanítás egy része 88
Egy összeállított káté hátrányai 88
A tananyag egyes helyeihez kapcsolt kérdések 89
A tanfolyam végén való vizsgálatok 89
A nyilvános hivatalok elnyeréséért való versenyvizsgálatok 89
Ezekre vonatkozó megfontolások 90
IX. FEJEZET.
Az anyanyelv.
Az első nehézsége a nyelv és a gondolat összevegyítése 91
Az egyszerre csak egy dologgal való foglalkozás elve 92
A nyelvtanulás föltételei általában.
Szavak egyesítése tisztán nyelvemlékezet révén 94
Az előny, mely a neveknek a tárgyaikkal való társításából származik 95
A közölt jelentés megértésének fontossága 96
Idegen nyelvek korai tanulásának hátrányai 97
A tiszta szótanulás segítségei 99
Technikai segédeszközök 100
Mikép lehet a figyelmet a társítandó szavakra irányítani 101
A szavaknak előfordulásuk gyakorisága szerint való tanítása 104
Az anyanyelv.
Ismert tárgyak neveinek szíves tanulása 105
A nyelvtanítás első stádiumaiban a tárgytanítás nehézségekbe ütközik 106
A szemléltető oktatás alkalmazása 107
Az ismeret a nyelvi oldalról tekintve 108
Pórias kifejezések és tájszólások kijavítása 109
Magyarázatok, melyek tárgyi ismeret számba mennek 110
Tulajdonképeni nyelvi leczkék: rokonértelmű szók tanítása 110
A tárgyak ismeretének visszahatása 111
A rokonértelmű kifejezések árnyalatbeli különbségei 111
A ki ismereteket tanít, egyszersmind nyelveket tanít 112
A nyelvtanítás könnyű történetek és leírások segítségével 113
Egyes passzusok emlékezetbe vésése 115
A költészet eleinte előnyben részesül 115
Prózai passzusok viszonylagos előnyei 117
A mondatalkotás bevésése 119
A mondatok is követik a jelentést vagy gondolatot 119
A mondatformák variálása 120
Szavak és mondatrészek elrendezése a mondatokban 121
Ellentétes equivalensek különös értéke 122
A nyelvtan tanítása.
A grammatika megrövidíti a munkát 123
Különös előnyei: 1. nyelvi hibák távoltartása 124
2. A nyelvi leczke elkülönítése 125
3. A mondatalkotásban való kiképzés 125
4. A tanulók szókincsének gyarapítása 127
Mikor kezdjük el a nyelvtan-tanítást ?
A tárgyak, melyeket előbb meg kell érteni 128
Könyv nélkül való tanítás 129
A nyelvtant nem kell a tízéves kor előtt kezdeni 130
Hogyan kell addig az időt tölteni ? 131
A gyakorlatok, melyek az utat egyengetik a grammatikához 131
Az angol leczkét el kell különíteni bizonyos ideig a nyelvtan kezdete előtt 132
A grammatika aktuális tanítása. Nézeteltérések bizonyos pontokra nézve 133
A rhetorika.
A rhetorika meghatározásai és szabályai 135
A dolgozatírás. A gyakorlatok különböző formái 136
A végczél: jót és rosszat megkülönböztetni a stílusban 138
Különböző olvasmányok révén tanult rhetorikai sajátságok 139
Az angol irodalom.
Miként megy át az irodalmi kritika irodalomtörténetbe 139
Irók kiválasztása különös tanulmány czéljából
Újabb írók előnye a régiekkel szemben; a próza előnye a költészettel szemben 142
A művek tárgyi oldalának fejtegetésébe lehetőleg nem kell bocsátkozni 143
X. FEJEZET.
A classikusok értéke.
Azok az okok, melyek eredetileg a modern Európában a latin és görög nyelvtanulmányra vezettek 145
E nyelvek folytatólagos használatának érvei: I. Az ismeret, melyet a görög és a latin írók még magukban foglalnak 148
II. A görög és a római irodalom művészeti kincsei csakis e nyelvek révén közelíthetők meg 152
III. A classikus nyelvek képezik a szellemet 153
Miben van e képző hatás ? a grammatikában ; a fordításban 154
Más tárgyakban rejlő előnyök összehasonlítása 158
Anyag szerzése a szellem működtetésére 161
IV. A classikusok előkészítenek az anyanyelvre 161
A classikus nyelvekből eredő szavakat meg kell tanulni új jelentésükben is 162
A mondattan szempontjából a tanulmány hátrányos 165
V. A classikusok bevezetésül szolgálnak a philologiába; csekély hasznuk e tekintetben 166
Az ellenpárt érvei: I. A classikus nyelvtanulmány ára 168
13. Egymással ellenkező tanulmányok összevegyítése árt a tanuló haladásának 171
Helytelen dolog különböző képességeket egy s ugyanabban a gyakorlatban művelni 178
III. A classikus nyelvtanulmány érdekesség híján van 174
IV. A tekintélytől való függés, mint rossz következmény 175
Jegyzet Henry Sidgwick, Alexander J. Ellis és Matthow Arnold fölfogásáról 176
XI. FEJEZET.
Az új tanterv.
A magasabb nevelésnek magában kellene foglalnia: I. Az exact tudományt 180
II. A humaniórákat: 1. a történelmet és a társadalomtudományt, 2. az egyetemes irodalom egyes részeit 181
III. A rhetorikát és a nemzeti irodalmat 182
Mely okok szólnak mind e három rész mellett 182
Bizonyos időt kell hagyni rendkívüli tárgyaknak, első sorban idegen nyelveknek 183
Más rendkívüli tárgyak 184
Mily okokon alapszik e terv 184
E terv hajótörést szenved az egyes tanulmányok túlságos specializálódása miatt 185
Az ellenvetések szemügyre vétele: a classikusok állítólagos pusztulása 186
Egyeseknek állítólagos alkalmatlansága az exact tudományokra 186
XII. FEJEZET.
Az erkölcsi nevelés.
Az első erkölcsi leczkék - személyes tapasztalása annak, mi tilos és mi szabad 188
Hasonlítanak a physikai törvényekben való első neveléshez 190
Kiegészítő tanítás - miben van ez ? 191
Az iskolamester leczkéi. Válogatott példákban bemutatja a jó és rossz viselkedés következményeit 192
Az erények jó osztályozásának jelentősége 194
Az alapvető erények: az okosság, az igazságosság, a jóindulat 194
Ezek kereszteződése 197
A személyes és socialis érdekű motívumok helyes fölfogása 197
A socialis vonatkozások áttekintése 197
Az erkölcstanítónak, mint a szónoknak, a nyelv eszközére van szüksége 200
Erkölcsi ideálok - a túlzásra való tendentia 201
Az erkölcsi leczkékben ügyelni kell a következőkre 202
1. Számba kell venni a tanulók ellenszenvét 202
2. Inkább kedves eszközökkel kell hatni, mint félelemmel 203
3. A személyes érdekű motívumok a leghatásosabbak 204
A heroikus motívumok fölhasználásának alkalmai 205
A személyes méltóság vegyes érzelme 205
4. A költészet és a regény alkalmazása 206
5. A szolgálatok kölcsönössége 207
6. Az emberszeretetre való hivatkozás 208
7. A hazugság hátterében mindig önzés lappang, melyet minden esetben ki kell deríteni 209
8. Az erkölcsi oktatás félszegségei: az állatvilágból vett példák értéktelenek 210
Mikép kell a munka áldásait bemutatni 210
Szegénység és megelégedettség. A vagyoni egyenlőtlenség. Az egészséges társadalomtudományi oktatás szükségessége 212
A vallás az erkölcshöz való viszonyában 213
Részben intellektuális, de sokkal inkább érzelmi jellege 214
XIII. FEJEZET.
Az aesthetikai nevelés.
Az aesthetikai tanítás lényege az aesthetikai érzés művelése
Ez mellékeredménye valamely művészet gyakorlat útján való tanulásának 219
Az aesztetikai érzék független müvelése. A tájképen érzett tetszés példája 220
Föltételek : boldog és szabad szellemi állapot és jó vezető 221
Ízlés mint megkülönböztetés 222
Zene, ékesszólás, festészet stb. 222
A költészetben fölmerülő nehéz kérdései az aesthetikai nevelésnek 223
A költők erkölcstanítói szerepe 223
A költészet erkölcsi szempontból 224
Az osztályozás tágabb, semhogy mint egészet tárgyaljuk 224
A költészet mint izgató eszköz 224
A kapott benyomás az olvasó korábbi műveltségétől függ 225
A dráma csak része a költészetnek. A színpadi megjelenítés jobban kiemeli a jót vagy a rosszat 226
A színház nevelő hatása a beszédre és a magatartásra szorítkozik 227
XIV. FEJEZET.
Arányok.
Az aránytalanságból eredő félszegség példái 228
A mathematikában és a classzikus nyelvekben való túltengés 228
Aránytalanságra való hajlandóság a természetrajzban 228
Az alapvető tudományokban való túlzások 229
Antik és modern nyelvek 229
Saját nyelvünk régi része 230
A kifejezés túlságos figyelemben részesítése a gondolattal szemben 230
Az elemi nevelés viszonya a középfokú neveléshez 231
FÜGGELÉK.
További példák a szemléltető oktatásra.
A szemléltető leczke nehézségei az alapvető tudományok magyarázataiban csúcsosodnak 233
Figyelembe veendő az adatok empirikus jellege 234
A teakatlan kivezető csövének és fedőjének példája 235
A kivezető cső: oksági leczke 235
A kivitel tökéletlensége. Mi volna a helyes elnevezés 236
A lyuk a fedőben : egy későbbi leczke, melyet a többiektől nagyobb időköznek kell elválasztania 238
Az ilyen leczkékben az alapul szolgáló tárgynak nincs különös jelentősége 239
Előforduló kifejezések magyarázata.
Véletlenül előforduló szavak magyarázatának módszerei 241
1. A tárgyak bemutatása 241
2. Ha a tárgy ismeretes, akkor valamelyik ismert nevével lehet azt emlékezetbe hozni 241
A rokonértelmü szavakkal való magyarázatban rejlő tévedés 242
3 A körülírással való magyarázat. Föltétele a fölhozott
fogalmak megértése 242
A szavak kétértelműsége. Hogyan kell velők szemben eljárni 244
4. Képes kifejezések; ezek tervszerű használata 245
5. A szavak értelmének spontán kitalálása egyéb alkalmazásaiból való következtetés útján 245
6. Egy tudomány vagy művészet legfőbb kifejezéseit egy módszeres tanfolyam keretében kell magyarázni 247
Szavakat meg lehet magyarázni tisztán alkalmi használatukra való tekintettel 247
Bizonyos szavak a leczke folyamának megszakítása nélkül is megmagyarázhatók 248
7. A rendszeres tárgytanitásban csoportosan tanulunk szavakat 248
8. Általános és elvont szavak magyarázásában végső esetben konkrét példákra hivatkozunk 249

Alexander Bain

Alexander Bain műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alexander Bain könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Neveléstudomány I-II. Neveléstudomány I-II. Neveléstudomány I-II. Neveléstudomány I-II. Neveléstudomány I-II. Neveléstudomány I-II. Neveléstudomány I-II.

A borítók kissé sérültek, a gerincnél elszíneződtek. Az I. kötet kötése megnyílt.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
4.980 ,-Ft
40 pont kapható
Kosárba