Shakespeare Hamletje

Szerző

'Alexander Bernát: Shakespeare Hamletje ' összes példány

Kiadó:	Kisfaludy-Társaság-Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1902
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	584 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	17 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvet a Franklin-Társulat Nyomdájában nyomtatták.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Hamlet-tanulmányomnak egyik részét, mint székfoglalót mutattam be a Kisfaludy-Társaságnak a következő bevezető szavakkal:
"Rokonság régi érzése fűzi egymáshoz a szépművészeteket és a filozófiát,... Tovább

Tartalom

Előszó	5
I.
Hamlet rejtelmei. A renaissance művészei szeretik az erős fényt, a telt színeket, az éles körvonalakat, de Hamlet rejtelmes	13
A főalak rejtelmessége. Rejtelmes az őrültség tettetése, a bosszú késleltetése, egész eljárása	14
Oféliához való viszonya is homályos. Ofélia szerelme, őrültsége is homályos. Hamlet szerelme is	16
Hamlet magatartása az udvari emberekkel szemben. Laertes jellemének rejtelme. Hamlet levele. Nagy ellentétek Hamletben	17
Az érzés biztossága és a gondolat kétkedése. A magyarázat feladata	19
A stilus kérdése	19
II.
A Hamlet-irodalom. A mű megértésének történeti folyamata. Furness és Loening irodalomtörténeti munkássága	22
Goethe magyarázata: A Werther-hangulat hatása	28
Börne: Hamlet gyáva. Tieck, A. W. v. Schlegel hasonló fölfogása. A monológok tanúbizonysága	33
Hamletben a gondolkodás túlsága senyvesz ti a tetterőt: A. W. v. Schlegel, Coleridge, Hazlitt. E nézet kedveltsége Németországban: Börne, Freiligrath, Hegel, Rötscher, Gervinus. Gervinus sokszímű magyarázata. F. Th. Vischer első magyarázata 1861-ben. Kreyssig, Vörösmarty, Greguss Ágost, Gyulai Pál, Prölss. A sematikus magyarázatok elégtelensége. Gondolkodás és akarat. Az aggodalmas természet. Az elmélkedő	38
Hamlet a ké-pzelet embere. Hamlet lángész, a darab a lángész tragédiája: Taine, Wetz, Vischer. A lángelme sajátossága. H. Türck, dowden	57
A temperamentum. Hamlet tunya: Loening, Hebler	66
Hamlet világfelfogása. Ulrici, H. Baumgart, Brandes, Rossmann, Kohler	74
Hamlet a pesszimizmus tragédiája: Poulsen, Döring, Türck, Bourget, Kuno Fischer, M. Wohlrab, Vörösmarty	81
A helyzet. J. L. Klein, Werder, Ritson, Hudson, Rákosi Jenő, Beöthy Zsolt, Gelber, Hevesi Sándor, Tschischwitz, Csiky Gergely	94
Hamlet őrültsége. Coleridge, Vischer, Taine, Paulsen, Horn, Flathe, Hermann Grimm, Lewes, Farren, Maginn, Ray, Lloyd, Bucknill. Conolly, Kellogg, Stearns és Meadows, Hudson, Lewes, Delbrück	105
Hamlet megoldhatatlan rejtély: Ten Brink, Schlegel, Dowden, Hamlet hibás alkotás: Rümelin, Otto Ludwig, Dr. Ross, Kenny, Sarrazin, Garve, Johnson, Steevens, Voltaire, Becque, Reichel, Benedix	117
III.
A mű keletkezése. A művészi mű egysége. Az egészből kell megérteni a részeket. A történeti szempont	127
Az ős-Hamlet. Nash 1589-ben egy Hamlet-drámáról tesz említést. Henslowe följegyzése egy 1594-ben előadott Hamletről. Dr. Lodge röpiratában 1596-ban: a szellem azt kiáltja: Hamlet revenge. Valószinűleg Kyd az ős-Hamlet szerzője. Lehet-e ezt a darabot a fennmaradt gyér adatokból rekonstruálni?	136
Saxo Grammatikus elbeszélése Hamletről	142
Shakespeare korának mesehallgató kedve. A színház fölvirágzása. Az angol dráma népies és nemzeti volta. A monda három alkotórésze. A Hamlet-monda nyomai Snorri Sturlason próza Eddájában és Gormflaith énekében. A monda legbélyegzőbb vonása. A monda változatai: a Bryam-monda, az Ambales-Saga. Saxo földolgozása latin-minta után. A Brutus-monda. Saxo izlandi forrásokból merített	152
Saxo után a Hamlet-mondának nyoma vész. Belleforest fordítása. The historie of Hamblet 1608. Balleforest fordításának eltérései Saxo Grammaticus elbeszélésétől	162
Az ős-Hamlet reconstrukcziója. A monda epikus és drámai vonásai. A kor izlése, Seneca hatása. A boszú-tragédiák: Gorboduc, Arthur balsorsa. Intés szép asszonyok számára. A népies boszúdrámák. Soliman és Perseda. Chettle: Hoffmann tragédiája vagy Egy apa megboszulása. A Kéj uralma. Marlowe: A máltai zsidó. A spanyol tragédia. Titus Andronieus	168
A monda tragikus beszédekre alkalmat adó vonásai. Az őrültség a szinpadon. A tettetett őrültség. A kémkedő hadjárat a mondában. Az angol drámaírók két jellemző vonása: az egyéni érzés és a valóságérzet. A főbb különbségek a dráma és a monda közt: a nyilt gyilkosság titkosra változtatása, a bonyodalom sűrűbb szövése, a kifejlés átalakítása. A titkos gyilkosság gondolata az ős-Hamlet szerzőjének tulajdonítandó. Az olasz irodalom befolyása, a méreg alkalmazása, Gonzago igaz története. A bonyodalom átalakítása. A szinielőadás. A gondolat eredete. A versenyvívás. Összefoglalás	183
A korabeli események mint források. Maria Stuart története. Essex gróf története. Róbert Essex - Hamlat? Pembrocke lord Hamlet mintaképe? E magyarázó kisérletek értéke	213
A kiadások. Első kvartó, második kvartó, első folio kiadás. Kiadói viszonyok Shakespeare korában. Az első és második kvartó összehasonlításában a döntő körülmény. Az első kiadás főbb sajátságai. Több körülmény bizonyítja, hogy az első kvartó a mű egy korábbi szövegének, melyet shakespeare később átdolgozott, romlott kiadás. Összefoglalás	223
A német Hamlet. Angol komédiások Németországban. A német Hamlet tartalma. A német Hamletből származó tanulságok	239
IV.
Hamlet egyénisége. Shakespeare jellemalkotásának módja: A czél szabja meg a jellem alakulását, ebből kell a magyarázónak is indulnia. Shakespeare egyéniségei komplexek. Ezek egységének megértése a fődolog.	249
A beállítás. Hamlet magányossága. Hamlet nagysága. Festői és zenei elemek a mű kompozíciójában. A lélektani rajz. A kül- és belvilág viszonya Hamletben. A monológok	253
Az elemzés két szempontja. Milyen Hamlet lelke? Hamlet kiválósága. De Hamlet nem tudós, nem művész: Hamlet nemes lélek, ideális alak	262
Shakespeare jellemzésének technikája. Példák Othellóból, Machbethból. A velenczei kalmárból. Hamlet jellemzése első föllépésénél. Első vonása nagy érzékenysége. Ennek összefüggése a darab egész cselekvényével	268
Az érzékenység reakcziói. A Hamlet lelkére mért csapások művészies fokozása. A szellemjelenet elemzése. A mosolygó gazember följegyzése. Antic disposition: a jelenet magaslata. A jelenet vége	274
Hamlet a boszú kötelességét föltétlennek tekinti. A helyzet nehézsége. Lelki állapotának rajza Rosenerantz-czal és Guildensternnel való beszélgetésében. A színészekkel való jelenet. Előkészítés a nagy monológra	285
A nagy monológ. Az önvádak jelentése. A döntő mozzanat a monológban: Hamlet álmélkodó fölébredése aléltságából. Hamlet kétkedése a szellemet illetőleg. Hamlet lelkének drámája	293
Lenni vagy nem lenni. Mily lelki állapotban mondja Hamlet ezt a monológot. Hamlet menedéke: a gondolkodás. Az öngyilkosság gondolata. A monológ legjellemzőbb része: a fájdalom végnélkülisége. A monológ különböző felfogása. Az ellenmondás. A végsorok	301
Hamlet a szinészetről és drámáról; hogyan illeszkedik ez be a darabba: jelenete Horatióval. Barátsága, férfiideálja	312
A szini jelenet. Hamlet viselkedése az előadás alatt. Az előadás után. Hamlet az udvaronczokkal beszélve. Az imádkozó király mögött állva. A magyarázók zavara. A jelenet értelme, visszássága, hatásossága Shakespeare korában. Hamletnek állítólagos kegyetlensége. Hamlet viselkedése anyjával szemben. A szellem megjelenése. Új fordulat a jelenet végén	316
A katasztrófa közeledése. Polonius holttestének eltakarítása a mondának kelletlen maradványa. A II. felvonás nagy monológjának ismétlése Fortinbras seregének elvonulása után. E monológ csak a II. kvartóban van meg	336
Hamlet lelki állapota Angliába távozásakor, Hamlet fatalizmusa, nyugalma. Hamlet magatartása az utolsó jelenetben. Bocsánatkérése Laertestől. A király megölése. Hamlet végrendelkezése	342
Hamlet egyénisége. Michel Angelo. Böcklin. A monda és az ős-Hamlet Hamletje. A dráma eszméje: Hamlet egyénisége. Ez egyéniség összefüggése az adott anyaggal, a mondával. Hogyan vált Hamlat lélektani dámává. A monda és a költő. E felfogás ellenpróbája	352
V.
A dráma elemzése. Shakespeare műgondja. Művészi érzés és kritikai reflexió. Az elemzés szempontjai	360
A helyé s idő kérdése. Hamlet specificus északi, germán alak, a dráma színhelye hozzátartozik a drámához. Hamlet kora határozatlan mult. Multak lelke és történeti keret. Mié-rt volt a költőnek erre a homályos multra szüksége? Régies színezés a darabban. Dánia közjogi állapota	366
Shakespeare technikájának sajátos vonása Hamletben. Háttéri és előtéri rajz. Intim és vázlatos jellemzés. Példa: Hamlet jellemzése és a többi személyeké, az udvaronczoké. Horatióé sat. Nézetek Hamlet cselekvényének gazdagságáról. A külső cselekvény rajzának módja. Példa a királyné bűnrészessége az első és második kvartókiadásban	375
A cselekmény időtartama. Shakespeare kettős időszámítása, naptári és drámai. Az időköz az I. és II. fölvonás közt. Ennek meghatároizása módja. A III. fölvonás ideje. A IV. fölvonás 4. és 5. jelenete közt lefolyt idő. Az V. felvonás ideje. Jegyzet: a fölvonások beosztása	387
Hamlet életkora. Hamlet atyja nem volt öreg; őt mindenki fiatalnak nevezi; Laertes nyilatkozata; Poloniusé; az atyjáé. Az ötödik fölvonás kormeghatározása. Az első kiadás. A filologusok magyarázatai. Döring. Minto, Dowden. A kérdés megoldhatatlan, de nem fontos	393
Hamlet cselekményének három tagja. A cselekvény hordozói és ezek sorakozása	400
A részek összefüggése általánosságban. A szellemjelenés összefüggése a többi tagokkal. A király és Hamlet actiójának természetes késése. A két kémkedési hadjárat; az első kiadásban; művészibb egybekapcsolások a másodikban. Hamlet actiója. A cselekvény szünetének felhasználása. Laertes szerepe. Laertes mint Hamlet ellentéte és igazolása. az angol út. A katasztrófa jelenete. Az egész darab áttekintése	402
Az első fölvonás. A szellemjelenés vitele. Az első jelenés hatása a hitetlen Horatióra. A trónterem-jelenet. A király beszédje. Claudius egyénisége. Horatio jelentése. A Polonius-család. Polonius oktatása (Burleigh, Henry Sidney, Euphues). Polonius-Ofélia. A nagy szellemjelenés. Az öreg Hamlat arczképe. Az Orestes-motivum kirekesztése. A jelenet tetőpontja. Az első fölvonás áttekintése	423
A második fölvonás. A drámai cselekvény hullámvonala. Polonius újabb jellemző vonásai. A király kémkedése. Polonius fölfedezése. Hamlet megjelenése. Tettetett őrültsége. A színészek föllépése. A klasszikus szavalási darab és a hozzá fűződő viták. A régies színnek és a közbeszőtt drámai előadás reliefjének szempontjai. A második fölvonás áttekintése	444
A harmadik fölvonás. A darab dereka. A jelenetek összefüggése. A király. Tettetőnek tartják-e Hamletet? A szini oktatás a drámai cselekvénynek nem puszta dísze, hanem fontos mozzanata. Az előadott darab. A közbeszúrt sorok. A közjáték czélzatos helyei. A két udvaroncz elutasitása. A hangulatok váltakozása. Rosenerantz és Guildenstern. Goethe jellemzése. Az imádkozó király jelenete. Hamlet és anyja. Anyja jelleme. Hamlet őrültségének kérdése. A holttest kiczipelése. Hamlet eltávolitása	461
Ofélia. Kérdések: 1. Ofélia történetének rendeltetése Hamlet drámájában. Ofélia szerelme. Hamlet szerelme. Ofélia szerelme a kémkedő hadjáratnak egyik sarka. Ofélia jelleme. Jellemét sorsa határozza meg. Engedelmessége. Érzésének természete. Szerelme. Nagy jelenete Hamlettel. A közjáték alatt. Ofélia őrültsége és halála. Goethe és Tieck fölfogása. A hangulatok váltakozása. Édes Ofélia! Hamlet szerelme. Néma bucsújelenete. Levele. Nagy jelenete Oféliával. Ofélia jellemzésének módja	486
A negyedik fölvonás. Fortinbras megjelenése és Hamlet monológja. Fortinbras szerepe. Ofélia őrültségének és Laertes boszújának egymásba kapcsolása. Ofélia őrültsége. A virágok nyelve. Hamlet levele. A kalóz-kaland. A Hamlet ellen szőtt csel. A király óvatos eljárása. A jelenet befejezése	519
Az ötödik fölvonás. A temető humora. A sírásók és Hamlet. Hamlet filozófiája. A temetés. Hamlet kitörése. Őrültség? A sírban való birkózás értelme. Horatióval való beszéd. Osrick. A fogadás szövege. A vívás. A kardok fölcserélése. Seymour, Tieck, Etze, Fricsen magyarázata. Hamlet halála	533
A költő. A vizsgálat utolsó szempontja: A költő lelkéből érteni meg Hamlet alakját. A kérdés nehézségei. Megoldása kisérletének szükségessége	549
Azok felfogáa, kik szerint shakespeare Hamletben a maga jellemét, vagy a maga jellemének ellentétét rajzolta. Bizonyító okok, hogy shakespeare életének a mondához, jellemének Hamlethez semmi köze. Mit tanulhatunk ebből a fölfogásból	551
Shakespeare költői fejlődésének két főkorszaka. A vígjátékok és történelmi drámák. A tragédiák. Az a megváltozott világfölfogás, mely bennük tükröződik. Hamletben Shakespeare a világból való kiábrándulása fájdalmas érzését írta meg. Lelke történetét mondja el benne. Innét a műnek többi műveitől elütő, szubjektivebb stilusa	555