Az ismeretlen Ember

Előszó

Ennek a könyvnek a szerzője nem filozófus. Csak a tudomány embere. Idejének nagy részét laboratóriumban tölti és az élő anyagot tanulmányozza, másik részét pedig a világban, ott az emberi lényeket figyeli, igyekezve megérteni őket. Nem is akar foglalkozni olyan dolgokkal, amelyek kívül esnek a tudományos megfigyelés területén.
Ebben a könyvben azt kísérelte meg, hogy leírja az ismert tényeket és világosan elválassza őket azoktól, amelyek csak valószínűek. Továbbá, hogy különbséget tegyen a nem ismert és meg nem ismerhető dolgok között. Úgy tekintette az embert, mint minden idők és minden országok megfigyeléseinek és tapasztalatainak termékét. De amit leír, azt vagy a saját szemével látta, vagy közvetlenül tanulta meg a munkatársaitól. Szerencséjére olyan helyzetben van, hogy különösebb erőlködés nélkül tanulmányozhatja az élet jelenségeit a maguk elképesztő bonyolultságában. Megfigyelte az emberi tevékenységnek majdnem minden alakját. Ismeri a szegényt és a gazdagot, az egészségest és a beteget, a tanultat és a tudatlant, a tompaelméjűt, az őrültet, a ravaszt, a bűnözőt stb. Ismer farmereket, proletárokat, hivatalnokokat, boltosokat, bankárokat, gyárosokat, államférfiakat, katonákat, tanárokat, tanítókat, papokat, parasztokat, polgárembereket és arisztokratákat. Életkörülményei összehozták filozófusokkal, művészekkel, költőkkel és tudósokkal. Továbbá lángelmékkel, hősökkel és szentekkel. Ugyanakkor tanulmányozta azokat a rejtett mechanizmusokat, amelyek a szövetek mélyén és az agyvelő rengetegében a lényegét teszik a szerves és a szellemi jelenségeknek. Vissza