1.034.164
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Az amerikai demokrácia
| Kiadó: | Európa Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.097 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-07-5530-0 |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Fülszöveg
Tocqueville-t olvasva mindig újra és újra eszünkbe kell idéznünk, hogy briliáns Amerika-elemzését a szerző 1835-ben vetette papírra. Olyan kérdésre keres választ, amely ma talán még időszerűbb, mint 1835-ben. Mitől működik jobban a demokrácia általában, illetve az amerikai demokrácia, mint más, különböző örökségektől terhes rendszerek? Két dolog különösen meglepő Tocqueville-nál: a gondolatmenet tisztasága és látszólagos egyszerűsége (az embernek mindig az az értése, hogy erre maga is rájöhetett volna), és a szerző fényes pártatlansága. Tocqueville, a francia nemesúr, az ancien régime gyermeke fejébe veszi, hogy összehasonlítja a francia és az angol politikai rendszert, s ezért 1821-ben elutazik - Amerikába, mert hite szerint itt tanulmányozhatja a demokráciát a legtisztább formában. Nem feltétlen híve a demokráciának, de kénytelen tudomásul venni, hogy jobban működik, s előbb-utóbb uralkodóvá válik a földön. Még azt is megjósolja, hogy két nagyhatalom lesz, az amerikai és az orosz... TovábbFülszöveg
Tocqueville-t olvasva mindig újra és újra eszünkbe kell idéznünk, hogy briliáns Amerika-elemzését a szerző 1835-ben vetette papírra. Olyan kérdésre keres választ, amely ma talán még időszerűbb, mint 1835-ben. Mitől működik jobban a demokrácia általában, illetve az amerikai demokrácia, mint más, különböző örökségektől terhes rendszerek? Két dolog különösen meglepő Tocqueville-nál: a gondolatmenet tisztasága és látszólagos egyszerűsége (az embernek mindig az az értése, hogy erre maga is rájöhetett volna), és a szerző fényes pártatlansága. Tocqueville, a francia nemesúr, az ancien régime gyermeke fejébe veszi, hogy összehasonlítja a francia és az angol politikai rendszert, s ezért 1821-ben elutazik - Amerikába, mert hite szerint itt tanulmányozhatja a demokráciát a legtisztább formában. Nem feltétlen híve a demokráciának, de kénytelen tudomásul venni, hogy jobban működik, s előbb-utóbb uralkodóvá válik a földön. Még azt is megjósolja, hogy két nagyhatalom lesz, az amerikai és az orosz (megint jusson eszünkbe: 1835-ben), az egyik a szabadság, a másik a szolgaság fegyverével hódítja meg a világ felét. Másfelől rámutat a demokrácia buktatóira: a közvélemény előtti teljes behódolásra (ebben a Tömeg és hatalom gondolatmenetét előlegezi meg), a kultúra elsekélyesedése, sőt még olyan, a politikától látszólag messze eső kérdésekre, mint a család átrendeződése, s a túlzottan emancipálódott nők nőietlensége.Az amerikaiak és franciák egyaránt büszkék Tocqueville-ra, egyaránt a sajátjuknak tekintik. Műve már korábban is nagy sikert aratott, jelentősége azóta egyre nő. Ha valaki Amerikát akarja tanulmányozni, Tocqueville művével kell kezdenie.
Az amerikai demokrácia most jelenik meg először magyarul teljes terjedelemben. A kötetet név- és tárgymutató egészíti ki. Vissza
Tartalom
| Francois Furet/Amerika felfedezése (Ádám Péter) | 7 |
| Alexis de Tocqueville/Az amerikai demokrácia | |
| I. KÖTET | |
| Bevezető (Martonyi Éva) | 41 |
| Észak-Amerika külső alakzata (Szabolcs Katalin) | 41 |
| Észak-Amerika két roppant térségre oszlik, az egyik a sarkvidék felé nyúlik, a másik az Egyenlítő felé | |
| A Mississippi völgye | |
| A nyomok, melyeket a földfelszín változásai hagytak rajta | |
| Az Atlanti-óceán partvidéke, s az ott alapított angol gyarmatok | |
| Dél- és Észak-Amerika eltérő arculata felfedezésük idején | |
| Észak-Amerika erdői | |
| Prérik | |
| Az indiánok kóbor törzsei | |
| Küólsejük, erkölcseik, nyelvük | |
| Egy ismeretlen nép nyomai | |
| Az amerikai angolok eredetéről és ennek jelentőségéről jövőjüket nézve (Szabolcs Katalin) | 52 |
| Mily hasznos megismerni a népek eredetét ahhoz, hogy megérthessük társadalmi helyzetüket és törvényeiket | |
| Amerika az egyetlen ország, ahol tisztán megfigyelhető volt egy nagy nép eredete | |
| Miben hasonlított valamennyi ember, aki benépesítette angol Amerikát | |
| Miben különböztek | |
| Az Újvilág partjain letelepedett valamennyi európaira alkalmazható észrevétel | |
| Virginia gyarmatosítása | |
| Új-Anglia gyarmatosítása | |
| Új-Anglia első lakóinak eredeti jellemzői | |
| Érkezésük | |
| Az első törvények | |
| Társadalmi szerződés | |
| Mózes törvényeiből átvett büntető törvénykönyv | |
| Vallási buzgalom | |
| Köztársasági szellem | |
| A vallásos szellem és a szabadság szellemének összeforrása | |
| Az amerikai angolok törvényeiben és szokásaiban mutatkozó néhány sajátosság okai (Szabolcs Katalin) | 75 |
| Arisztokratikus intézmények maradványai a legteljesebb demokráciában | |
| Miért? | |
| Gondosan meg kell különböztetni, mi az, ami puritán, s mi az, ami angol eredetű | |
| Az amerikai angolok társadalmi rendje (Martonyi Éva) | 78 |
| Az amerikai angolok társadalmi rendjének legszembetűnőbb vonása az, hogy lényegénél fogva demokratikus (Martonyi Éva) | 78 |
| Új-Anglia első bevándorlói | |
| Egymás közt egyenlők | |
| Délen arisztokratikus törvényeket vezetnek be | |
| A forradalom korszaka | |
| Az öröklési törvény megváltoztatása | |
| E változás hatásai | |
| A nyugati új államokban az egyenlőség eléri végső határait | |
| A művelődés egyenlősége | |
| Az amerikai angolok társadalmi rendjének politikai következményei (Martonyi Éva) | 87 |
| A népfelség elvéről Amerikában (Szabolcs Katalin) | 90 |
| Az egész amerikai társadalmat uralja | |
| Hogyan alkalmazták ezt az elvet az amerikaiak már a forradalmukat megelőzően is | |
| Hogyan fejlesztette tovább a forradalom? | |
| A cenzus fokozatos és megakadályozhatatlan gyengülése | |
| Mielőtt az Unió kormányzásáról beszélnénk, tanulmányoznunk kell, mi a helyzet az egyes államokban (Martonyi Éva) | 94 |
| A községi rendszer Amerikában (Martonyi Éva) | 95 |
| Miért kezdi a szerző a politikai intézmények vizsgálatát a községnél? | |
| A község minden népnél megtalálható | |
| A községi szabadság életre hívásának és fenntartásának nehézségei | |
| Jelentősége | |
| Miért választotta a szerző Új-Anglia községi rendszerét vizsgálata fő tárgyául? | |
| A község nagysága (Martonyi Éva) | 97 |
| Községi hatóságok Új-Angliában (Martonyi Éva) | 98 |
| A nép itt is, akárcsak másutt, minden hatalom forrása | |
| Saját maga intézi főbb ügyeit | |
| Nincs községi tanács | |
| A községi hatalom legnagyobb része a select-men kezében összpontosul | |
| A mód, ahogy az ügyeket intézik | |
| A község lakóinak közgyülése | |
| Az összes községi tisztviselők felsorolása | |
| Kötelező és díjazott funkciók | |
| A községi életről (Martonyi Éva) | 101 |
| Ki-ki annak legjobb bírája, ami rá tartozik | |
| A népfelség elvének következménye | |
| E doktrina alkalmazása az amerikai községben | |
| Az új-angliai község szuverén mindama tekintetben, ami cvsak reá tartozik, minden másban alárendelt | |
| A község kötelezettségei az állammal szemben | |
| Franciaországban a kormány kölcsönzi hivatalnokait a községnek | |
| Amerikában a község kölcsönzi az övéit a kormányzatnak | |
| A községi szellem Új-Angliában (Martonyi Éva) | 104 |
| Miért váltja ki az új-anglliai község lakói ragaszkodását? | |
| A községi szellem létrehozásának nehézségei Európában | |
| A községi jogok és kötelességek Amerikában előmozdítják e szellem kialakulását | |
| A haza megfoghatóbb dolog az Egyesült Államokban, mint bárhol másutt | |
| Miben nyilvánul meg a községi szellem Új-Angliában? | |
| Milyen szerencsés következményekkel jár? | |
| A megye Új-Angliában (Martonyi Éva) | 107 |
| A megye Új-Angliában ugyanaz, mint az arrondissement (járás, kerület) Franciaországban | |
| Pusztán közigazgatási célból létesült | |
| Nincs képviselete | |
| Nem választott tisztviselők igazgatják | |
| A közigazgatás Új-Angliában (Martonyi Éva) | 109 |
| Amerikában egyáltalán nem vehető észre a közigazgatás | |
| Miért? | |
| Az európaiak úgy akarják létrehozni a szabadságot, hogy a társadalmi hatalmat megfosztják némely jogától; az amerikaiak pedig úgy, hogy megosztják a hatalom gyakorlását | |
| Szinte az egész tulajdonképpeni közigazgatás a községen belül, a községi tisztviselők között felosztva létezik | |
| Sem a községben, sem magasabb szinten nem vehető észre az igazgatási hierarchia semmiféle jele | |
| Miért van ez így? | |
| Miért egyöntetű mégis az állam igazgatása? | |
| Kinek a feladata annak biztosítása, hogy a községi és megyei igazgatás tiszteletben tartsa a törvényt? | |
| A bírói hatalom bevezetése a közigazgatásba | |
| A minden tisztségviselőre kiterjesztett választási alapelv következménye | |
| A békebíró Új-Angliában | |
| Ki nevezi ki? | |
| Feladata a megye igazgatása | |
| Biztosítja a községek igazgatását | |
| Felsőbb törvényszékek | |
| Milyen módon járnak el? | |
| Ki fordul hozzájuk? | |
| A felügyeleti és a panaszjog éppúgy felaprózódik, mint minden egyéb közigazgatási funkció | |
| A pénzbírságokból való részesedés kedvez a feljelentőnek | |
| Általános gondolatok az Egyesült Államok közigazgatásáról (Martonyi Éva) | 123 |
| Miben különbözik az Unió egyes államainak közigazgatási rendszere? | |
| Minél inkább haladunk dél felé, annál kevésbé aktív és összetett a községi élet | |
| Az elöljáró szerepe megnő, a választóké csökken | |
| Az igazgatás a községből a megyébe tevődik át | |
| New York, Ohio és Pennsylvania államai | |
| Az egész Unióra alkalmazható közigazgatási elvek | |
| A köztisztségviselők választása avagy elmozdíthatatlanságuk | |
| Nincs hierarchia | |
| A bírói eljárások bevezetése a közigazgatásba | |
| Az állam (Martonyi Éva) | 129 |
| Az állam törvényhozói hatalma (Martonyi Éva) | 129 |
| A törvényhozó testület felosztása két kamarára | |
| A szenátus | |
| A képviselőház | |
| E két testület különböző jogképességei | |
| Az állam végrehajtó hatalma (Martonyi Éva) | 131 |
| Mi a kormányzó szerepe az amerikai államokban? | |
| Milyen szerepet tölt be a törvényhozó testülethez viszonyítva? | |
| Melyek a jogai és kötelességei? | |
| Mennyiben függ a néptől? | |
| A közigazgatási decentralizáció politikai következményei az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 132 |
| Különbséget kell tenni a kormányzati centralizáció és a közigazgatási centralizáció között | |
| Az Egyesült Államokban nincs közigazgatási centralizáció, a kormányzati centralizáció viszont igen nagyfokú | |
| Néhány kellemetlen következmény, amely az Egyesült Államok végletes közigazgatási decentralizációjából adódik | |
| A dolgok ilyen rendjének közigazgatási előnyei | |
| A közigazgatási erő kevésbé szabályozott, kevésbé felvilágosult, kevésbé tudós, de sokkal nagyobb, mint Európában | |
| A dolgok ilyetén rendjének politikai előnyei | |
| Az Egyesült Államokban a haza mindenütt jelen van | |
| Milyen támogatást nyújtanak a kormányzottak a kormányzásnak? | |
| A vidéki intézményekre egyre nagyobb szükség van, ahogy a társadalmi rend demokratikusabbá válik | |
| Miért van ez íg? | |
| A bírói hatalom az Egyesült Államokban, valamint a politikai társadalomra gyakorolt hatása (Martonyi Éva) | 149 |
| Az angol-amerikaiak megtartották a bírói hatalom minden olyan vonását, amely azt más népeknél is jellemzi | |
| Mégis fontos politikai hatalommá tették | |
| Hogyan? | |
| Miben különbözik az angol-amerikai bírói rendszer az összes többitől? | |
| Miért van joga az amerikai bírónak ahhoz, hogy a törvényeket az alkotmányba ütközőnek nyilvánítsa? | |
| Milyen módon élnek az amerikai bírák e jogukkal? | |
| Törvényhozási óvintézkedések e joggal való visszaélés megakadályozására | |
| Az amerikai bírák egyéb hatáskörei (Martonyi Éva) | 156 |
| Az Egyesült Államokban minden állampolgárnak jogában áll a köztisztviselők bevádolása a rendes bíróságoknál | |
| Hogyan élnek e joggal? | |
| A VIII. évi francia alkotmány 75. paragrafusa | |
| Az amerikaiak és az angolok nem tudják megérteni ezt a paragrafust | |
| A politikai felelősségre vonás az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 159 |
| Mit ért a szerző a politikai felelősségre vonáson? | |
| Hogyan értelmezik a politikai felelősségre vonást Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban? | |
| Amerikában a közigazgatási bíró csak a köztisztviselőkkel foglalkozik | |
| Inkább a hivatalból való elmozdítást mondja ki, mint a büntetést | |
| A politikai felelősségre vonás mint a kormányzás szokványos módszere | |
| A politikai felelősségre vonás, ahogyan Amerikában értelmezik, enyhesége ellenére, sőt talán éppen abból adódóan, rendkívül erős fegyver a többség kezében | |
| A szövetségi alkotmány (Szabolcs Katalin) | 167 |
| A szövetségi alkotmány története (Szabolcs Katalin) | 167 |
| Az első Unió eredete | |
| Annak gyengesége | |
| A Kongresszus alkotmányozó hatalomért folyamodik | |
| A kétéves intervallumról, amely ettől kezdve az új alkotmány kihirdetéséig terjed | |
| A szövetségi alkotmány vázlatos áttekintése (Szabolcs Katalin) | 170 |
| A hatalom megosztása a szövetségi főhatalom és az államok főhatalma között | |
| Az államok kormányzása maradt az általános érvényű jog, a szövetségi kormányzás kivétel | |
| A szövetségi kormány hatásköre (Szabolcs Katalin) | 172 |
| A szövetségi kormány határozhat a béke, a háború és az általános adók kérdésében | |
| A belpolitikai ügyek, melyekkel foglalkozhat | |
| Az Unió kormánya egyes dolgokban centralizáltabb, mint a régi francia monarchia királyi kormányzata volt | |
| A szövetségi hatalom (Szabolcs Katalin) | 174 |
| A törvényhozó hatalom (Martonyi Éva) | 175 |
| A törvényhozó testület felosztása két ágra | |
| Különbségek a két kamara létrehozásában | |
| A szenátus kialakításában az államok függetlenségének elve jut diadalra | |
| A nemzeti szuverenitás dogmája a képviselőház összetételében érvényesül | |
| Sajátos következményei annak, hogy az alkotmányok csak akkor logikusak, ha a népek még fiatalok | |
| Másik különbség a szenátus és a képviselőház között (Martonyi Éva) | 178 |
| A szenátust a törvényhozók nevezik ki | |
| A képviselőket a nép | |
| Két fokozatban választják az elsőt | |
| Egy fordulóban a másodikat | |
| A különféle mandátumok tartalma | |
| Jogkörök | |
| A végrehajtó hatalom (Martonyi Éva) | 179 |
| Az elnök függvénye | |
| Választott és felelős | |
| Szabad saját jogkörében, a szenátus felügyel rá, de nem ellenőrzi | |
| Fizetését hivatalba lépése alkalmából rögzítik | |
| Vétója felfüggesztett jellegű | |
| Miben különbözik az Egyesült Államok elnökének helyzete Franciaország alkotmányos királyának helyzetétől (Szabolcs Katalin) | 181 |
| Az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalom korlátozott és kivételes, akárcsak a főhatalom, amelynek nevében cselekszik | |
| Franciaországban a végrehajtó hatalom mindenre kiterjed, akárcsak a főhatalom | |
| A király a törvény egyik szerzője | |
| Az elnök csupán a törvény végrehajtója | |
| Egyéb különbségek, melyek a két hatalom időtartamából erednek | |
| Az elnök akadályoztatva van a végrehajtó hatalom területén | |
| A király e téren szabad | |
| Franciaország e különbségek ellenére jobban hasonlít egy köztársasághoz, mint az Unió egy monarchiához | |
| Az amerikai, illetve a francia végrehajtó hatalmat szolgáló tisztviselők létszámának összehasonlítása | |
| Esetleges okok, melyek növelhetik a végrehajtó hatalom befolyását (Szabolcs Katalin) | 186 |
| Az Unió külső biztonsága | |
| Várakozó politika | |
| Hatezer fős hadsereg | |
| Csupán néhány hajó | |
| Az elnök jelentős előjogokat birtokol, melyekkel nincs alkalma élni | |
| Amiben alkalma nyílik cselekedni, abban gyenge | |
| Az Egyesült államok elnökének miért nincs szüksége képviselőházi többségre az ügyek irányításához (Szabolcs Katalin) | 187 |
| Az elnökválasztás (Szabolcs Katalin) | 188 |
| A választási rendszer annál nagyobb veszélyt rejt magában, minél kiterjedtebbek a végrehajtó hatalom előjogai | |
| Az amerikaiak azért tudják elfogadni e rendszert, mert képesek nélkülözni az erős végrehajtó hatalmat | |
| Hogyan segítik a körülmények a választási rendszer kialakulását | |
| Miért nem változtat az elnökválasztás a kormányzás alapelvein | |
| Milyen hatást gyakorol az elnökválasztás a középszintű tisztségviselők sorsára | |
| A választás módja (Szabolcs Katalin) | 194 |
| Mily ügyességről tettek tanúbizonyságot az amerikai törvényhozók a választás módjának megválasztásakor | |
| Különleges elektori testület létrehozása | |
| A különleges elektorok külön szavazata | |
| Mely esetekben kérik fel a képviselőházat az elnök megválasztására | |
| Mi történt az alkotmány érvénybe lépése óta megtartott tizenkét elnökválasztáson | |
| A választási válság (Szabolcs Katalin) | 198 |
| Az elnökválasztás időszakát országos válságidőszaknak tekinthetjük | |
| Miért? | |
| A nép érzelmei | |
| Az elnök igyekezete | |
| A választás izgalmát követő csend | |
| Az elnök újraválasztásáról (Szabolcs Katalin) | 200 |
| Amikor a végrehajtó hatalom feje újraválasztható, maga az állam intrikál és korrumpál | |
| Az újraválasztatás vágya az Egyesült Államok elnökének minden gondolatát uralja | |
| Az újraválasztás sajátos hátránya Amerikában | |
| A demokráciák természetes bűne minden hatalom fokozatos behódolása a többség legcsekélyebb kívánságai előtt | |
| Az elnök újraválasztása kedvez e bűnnek | |
| A szövetségi törvényszékekről (Szabolcs Katalin) | 203 |
| A jogi hatalom politikai jelentősége az Egyesült Államokban | |
| E téma tárgyalásának nehézsége | |
| Az igazságszolgáltatás hasznossága az államszövetségekben | |
| Milyen bíróságok álltak az Unió rendelkezésére? | |
| A szövetségi igazságszolgáltatás szervezete | |
| A legfelsőbb bíróság | |
| Miben különbözik ez utóbbi valamennyi, általunk ismert bíróságtól? | |
| Hogyan rögzítik a szövetségi törvényszékek hatáskörét? (Szabolcs Katalin) | 208 |
| Milyen nehéz rögzíteni a különböző törvényszékek hatáskörét a konföderációkban | |
| Az Unió törvényszékei elnyerték a jogot, hogy maguk rögzítsék saját hatáskörüket | |
| Miért támadja e szabály azt a függetlenséget, melyet az egyes államok fenntartottak maguknak? | |
| A törvények és e törvények értelmezése korlátozzák ezen államok önrendelkezését | |
| Az egyes államok ennélfogva inkább látszólagos, mintsem valóságos veszélynek vannak kitéve | |
| Különböző esetek a bíráskodási gyakorlatból (Szabolcs Katalin) | 210 |
| A mód és a személy, a szövetségi bíráskodás alapjai | |
| Nagykövetek elleni perek | |
| Az Unió elleni perek | |
| Valamely állam elleni perek | |
| Ki ítélkezhet | |
| Az Unió törvényeiből fakadó perek | |
| Miért a szövetségi törvényszék ítélkezik bennük | |
| A szerződések nem teljesítése miatt indított perekben is a szövetségi igazságszolgáltatás ítélkezik | |
| Ennek következményei | |
| A szövetségi törvényszékek eljárási módja (Szabolcs Katalin) | 216 |
| Az igazságszolgáltatás természetes gyengesége a konföderációkban | |
| A törvényhozók erőfeszítései annak érdekében, hogy elszigetelt egyéneket és ne államokat állítsanak a szövetségi törvényszékek elé | |
| Hogyan érték ezt el az amerikaiak? | |
| A szövetségi törvényszékek közvetlen befolyása az egyszerű magánemberekre | |
| Közvetett támadás az Unió törvényeit sértő államok ellen | |
| A szövetségi igazságszolgáltatás határozata nem semmisíti meg a helyi törvényt, csupán érvényen kívül helyezi | |
| A Legfelsőbb Bíróság magas rangja az állam nagy hatalmai között (Szabolcs Katalin) | 219 |
| Egyetlen nép se hozott létre oly nagy bírói hatalmat, mint az amerikaiak | |
| Hatásköreinek kiterjedése | |
| Politikai hatása | |
| Az Unió békéje, sőt léte is a hét szövetségi bíró bölcsességétől függ | |
| Mennyiben felsőbbrendű a szövetségi alkotmány az egyes államok alkotmányánál (Szabolcs Katalin) | 222 |
| Hogyan hasonlíthatjuk össze az Unió alkotmányát az egyes államok alkotmányával? | |
| Az Unió alkotmányának felsőbbrendűségét kivált a szövetségi törvényhozók bölcsességének kell tulajdonítanunk | |
| Az Unió törvényhozása kevésbé függ a néptől, mint az egyes államoké | |
| A végrehajtó hatalom szabadabb saját körében | |
| A bírói hatalom kevésbé van alávetve a többség akaratának | |
| Ennek gyakorlati következményei | |
| A szövetségi törvényhozók enyhítették a demokratikus kormánnyal járó veszélyeket; az államok törvényhozói növelték e veszélyeket | |
| Miben különbözik az Amerikai Egyesült Államok szövetségi alkotmánya az összes többi szövetségi alkotmánytól (Martonyi Éva) | 227 |
| Az amerikai konföderáció látszólag olyan, mint a többi konföderáció | |
| Hatásaiban mégis különbözik | |
| Honnan ered ez a különbség? | |
| Miben tér el ez a konföderáció az összes többitől? | |
| Az amerikai kormány egyáltalán nem szövetségi kormány, hanem hiányos nemzeti kormány | |
| A szövetségi rendszer előnyei általában és speciális haszna amerikára nézve (Martonyi Éva) | 231 |
| A kis népeket éltető boldogság és szabadság | |
| A nagy nemzetek hatalma | |
| A nagy birodalmak előmozdítják a civilizáció fejlődését | |
| Gyakran az erő a nemzetek virágzásának első eleme | |
| A szövetségi rendszer célja az, hogy egyesítse az országok területének nagyságából és kicsiségéből fakadó előnyöket | |
| Milyen előnyöket élvez az Egyesült Államok e rendszer folytán? | |
| A törvény meghajlik a népességek szükségletei előtt | |
| Szorgalom, haladás, ízlés és szabadság gyakorlása az amerikai népeknél | |
| Az Unió közszelleme csak a provinciális patriotizmus summázata | |
| A dolgok és az eszmék szabadon áramolnak az Egyesült Államok területén | |
| Az Unió szabad és boldog, akár egy kis nemzet, és olyan tiszteletnek örvend, akár egy nagy | |
| Miért nem alkalmazható minden népnél a föderális rendszer, és mi tette lehetővé az angol-amerikaiaknak, hogy alkalmazzák (Martonyi Éva) | 238 |
| Minden föderális rendszerben vannak eredendő fogyatékosságok, amelyekkel a törvényhozó nem tud szembeszállni | |
| A föderális rendszerek komplikációi | |
| A kormányozottaktól értelmi képességeik mindennapos igénybevételét követeli | |
| Az amerikaiak gyakorlati tudománya a kormányzás dolgában | |
| Az Unió kormányának viszonylagos gyengesége, a föderális rendszer másik eredendő fogyatékossága | |
| Az amerikaiak e fogyatékosságot csökkentették, de megszüntetni nem tudták | |
| Az egyes államok szuverenitása látszólag gyengébb, de valójában erősebb, mint az Unióé | |
| Miért? | |
| Tehát a törvényektől függetlenül is léteznie kell a szövetkezett népeknél az egyesülés irányában ható természetes okonak | |
| Melyek ezek az okok az angol-amerikaiaknál? | |
| Maine és Georgia egymástól 400 mérföldnyire vannak, mégis természetesebben kapcsolódnak össze, mint Normandia és Bretagne | |
| A háború a konföderációk legfőbb buktatója | |
| Ezt az Egyesült Államok példája igazolja | |
| Az Uniónak nem kell nagy háborúktól tartania | |
| Miért? | |
| Milyen veszélybe sodródnának az európai népek, ha az amerikaiak föderális rendszerét akarnák bevezetni? | |
| II. KÖTET | |
| Miként lehetséges, hogy az Egyesült Államokban a szó szoros értelmében a nép kormányzoz (Szabolcs Katalin) | 252 |
| Pártok az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 253 |
| A pártok közt jelentős különbségeket kell tennünk | |
| Pártok, melyek olyanok egymás közt, mint a rivális nemzetek | |
| Igazi pártok | |
| Különbség a nagy és a kis pártok között | |
| Mikor születnek? | |
| Különböző jellegzetességeik | |
| Amerikának nagy pártjai voltak | |
| Már nincsenek | |
| Föderalisták | |
| Republikánusok | |
| A föderalisták bukása | |
| Miért nehéz pártot alakítani az Egyesült Államokban? | |
| Mit tesznek, hogy mégis sikerüljön? | |
| Az arisztokratikus, illetve demokratikus jelleg, amely minden pártban megtalálható | |
| Jackson tábornok harca a bank ellen | |
| Az arisztokratikus párt maradványai az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 259 |
| A gazdagok titkos ellenállása a demokráciával szemben | |
| Visszahúzódnak a magánéletbe | |
| Milyen ízléssel rendezik be otthonaikat a kizárólagos örömök és a fényűzés kedvéért | |
| Otthonaik külsőleges egyszerűsége | |
| Affektált leereszkedésük a néphez | |
| A sajtószabadság az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 261 |
| A sajtószabadság korlátozásának nehézsége | |
| Mi okból ragaszkodnak egyes népek ehhez a szabadsághoz? | |
| A sajtószabadság, ahogyan amerikában értik, a népfelség szükséges következménye | |
| Az időszaki sajtó nyelvezetének erőszakossága az Egyesült Államokban | |
| Az időszaki sajtónak sajátos ösztönei vannak, az Egyesült Államok példája ezt bizonyítja | |
| Az amerikaiak véleménye a sajtóvétségek bírói megtorlásáról | |
| Miért van kisebb hatalma a sajtónak az Egyesült Államokban, mint Franciaországban? | |
| Az Egyesült Államokban a sajtószabadság hatása alatt kialakuló nézetek gyakran szívósabbak, mint másutt a cenzúra hatására kifejlődő nézetek (Szabolcs Katalin) | 270 |
| A politikai egyesülés az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 273 |
| Az egyesülési jog mindennapos alkalmazása az angol-amerikaiaknál | |
| A politikai egyesülések három fajtája | |
| Hogyan alkalmazzák az amerikaiak a képviseleti rendszert az egyesülésekre? | |
| Milyen veszélyek származnak ebből az államra nézve? | |
| A tarifával kapcsolatos 1831-es nagy konvenció | |
| A konvenció törvényhozói jellege | |
| Az egyesülési jog korlátlan gyakorlása miért nem olyan veszélyes az Egyesült Államokban, mint másutt? | |
| Miért kell ott szükségesnek tekinteni? | |
| Az egyesületek hasznossága a demokratikus népeknél | |
| Európában és az Egyesült Államokban eltérő módon értelmezik az egyesülési szabadságot és különbözőképpen élnek vele (Martonyi Éva) | 279 |
| A demokrácia kormányzata Amerikában (Martonyi Éva) | 283 |
| Az általános választás (Martonyi Éva) | 283 |
| A nép választásai és a választásokban megnyilvánuló demokratikus ösztönök (Martonyi Éva) | 284 |
| Az Egyesült Államokban a legkiválóbb embereket csak ritkán kérik fel a közügyek irányítására | |
| E jelenség okai | |
| Az alsóbb osztályoknak a felsőbbekre való irigykedése Franciaországban nem francia, hanem demokratikus érzés | |
| Miért tartják magukat a kiváló személyek gyakran távol a politikai karriertől? | |
| Mely okok korrigálhatják részben a demokráciának ezeket az ösztöneit (Martonyi Éva) | 287 |
| A nagy veszedelmek különböző és ellentétes hatást gyakorolnak a népekre, éppúgy, mint az egyes emberre | |
| Miért volt ötven évvel ezelőtt amerikában annyi jeles személy az ügyek élén? | |
| Az erkölcsök és a felvilágosultság hogyan befolyásolják a nép választásait? | |
| Új-Anglia példája | |
| A délnyugati államok | |
| Bizonyos törvények hogyan befolyásolják a nép választásait? | |
| Kétlépcsős választás | |
| Hatásai a szenátus összetételére | |
| Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre (Martonyi Éva) | 291 |
| A választások ritka volta nagy válságoknak teszi ki az államot | |
| Gyakoriságuk lázas izgalomban tartja | |
| Az amerikaiak a két rossz közül az utóbbit választották | |
| A törvény változékonysága | |
| Hamilton, Madison és Jefferson véleménye e kérdésről | |
| A köztisztviselők az amerikai demokráciában (Martonyi Éva) | 293 |
| Az amerikai tisztségviselők egyszerű megjelenése | |
| A hivatalnoki öltözet hiánya | |
| Minden tisztviselőnek fizetnek | |
| E tény politikai következményei | |
| Amerikában nincs hivatali karrier | |
| Ennek következménye | |
| A magisztrátusok önkénye az amerikai demokráciában (Martonyi Éva) | 296 |
| Miért nagyobb a magisztrátusok önkénye az abszolút monarchiákban és a demokratikus köztársaságokban, mint a mérsékelt monarchiában? | |
| A magisztrátusok önkénye Új-Angliában | |
| A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 299 |
| Amerikában a társadalmi aktusok sokszor kevesebb nyomot hagynak, mint a családi aktusok | |
| Az egyedüli történeti források az újságok | |
| Milyen ártalmakkal jár a közigazgatás rendkívüli bizonytalansága? | |
| A közterhek az amerikai demokráciában (Martonyi Éva) | 301 |
| Az állampolgárok minden társadalomban bizonyos számú osztályba sorolhatók | |
| Milyen ösztönöket visznek bele az egyes osztályok az állam pénzügyeinek irányításába? | |
| Miért mutatnak a közköltségek növekvő tendenciát, ha a nép kormányzoz? | |
| Mi fékezi az amerikai demokráciában a tékozlást? | |
| A készpénzek felhasználása a demokráciában | |
| Az amerikai demokrácia ösztönei a közhivatalnokok javadalmazásának megállapításában (Szabolcs Katalin) | 306 |
| A demokráciákban azoknak, akik a magas fizetést bevezetik, semmi esélyük sincs rá, hogy ebből hasznot húzzanak | |
| A középszintű hivatalnokok fizetségének emelése, valamint az elöljárók javadalmazásának csökkentése figyelhető meg az amerikai demokráciában | |
| Miért van így? | |
| Összehasonlító táblázat az amerikai és a francia közhivatalnokok béréről | |
| Miért nehéz felismerni azokat az okokat, amelyek az amerikai kormányt takarékosságra sarkallják (Szabolcs Katalin) | 310 |
| Hasonlíthatók-e az Egyesült Államok állami kiadásai Franciaországéihoz (Szabolcs Katalin) | 311 |
| Két támpont a közkiadások mértékének felbecsüléséhez: a nemzeti vagyon és az adó | |
| Nem ismerjük pontosan Franciaország vagyonát és kiadásait | |
| Miért nem remélhetjük, hogy megismerjük az Unió vagyonát és kiadásait? | |
| Az író kutatásai a pennsylvaniai adók összegének kiderítése érdekében | |
| Általános jelek, melyekből felismerhetjük egy nép közkiadásainak mértékét | |
| E vizsgálódás eredménye az Unióra nézve | |
| A korrupció és a kormányzók bűnei a demokráciában; milyen hatással vannak a közmorálra (Martonyi Éva) | 318 |
| Az arisztokráciákban a kormányzók olykor a korrupcióhoz folyamodnak | |
| A demokráciában gyakran ők maguk korrumpálódnak | |
| Az előző esetben a bűnök közvetlenül a nép erkölcsiségére hatnak | |
| Az utóbbiban gyakran közvetve befolyásolják, ami még kártékonyabb | |
| Milyen erőfeszítésekre képes a demokrácia (Martonyi Éva) | 320 |
| Az Unió csak egyszer harcolt fennmaradásáért | |
| Lelkesedés a háború kezdetén | |
| Lehülés a végén | |
| A sorozás és tengerész-összeírás nehézségei amerikában | |
| Miért van az, hogy a demokratikus népek másoknál kevésbé képesek folyamatos, nagy erőfeszítésekre? | |
| Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai demokrácia önmaga felett (Martonyi Éva) | 324 |
| Az amerikai nép csak hosszú idő múltán hajlandó, sőt olykor nem is hajlandó megtenni azt, ami jólétét szolgálja | |
| Az amerikaiak képesek jóvátenni hibáikat | |
| Hogyan irányítja az amerikai demokrácia az állam külügyeit? (Martonyi Éva) | 327 |
| Ahogyan Washington és Jefferson megszabták az Egyesült Államok külügyeinek irányát | |
| A demokrácia csaknem minden eredendő hiányossága érzeteti hatását a külügyek irányításában, míg a demokrácia erényei kevéssé érzékelhetők benne | |
| Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai társadalom a demokrácia kormányzata jóvoltából (Nagy Géza) | 333 |
| A törvények általános irányultsága az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztönei (Nagy Géza) | 333 |
| A demokrácia fogyatékosságai azonnal szembeötlenek | |
| Előnyeit viszont csak lassanként lehet észrevenni | |
| Az amerikai demokrácia gyakorta esetlen, ám törvényeinek általános irányultsága hasznos | |
| Az amerikai demokráciában a köztisztségek viselőinek nincsenek olyan állandó érdekeik, amelyek különböznének a többiség érdekeitől | |
| Mindennek következményei | |
| A közszellem az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 338 |
| Ösztönös hazaszeretet | |
| Megfontolt patriotizmus | |
| Ezek különböző jellemvonásai | |
| A népeknek teljes erejükből a másodikra kell törekedniük, ha az első letűnik | |
| Miféle erőfeszítéseket tettek az amerikaiak ennek érdekében | |
| Az egyén érdeke bensőségesen kapcsolódik a nép érdekéhez | |
| A jogok eszméje az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 342 |
| Nincsen nagy nép jogeszme nélkül | |
| Mi módon lehet megadni a népnek a jogok eszméjét | |
| A jogok tiszteletben tartása az Egyesült Államokban | |
| Ez miből fakad | |
| Törvénytisztelet az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 346 |
| Az amerikaiak tiszteletben tartják a törvényt | |
| Atyai szeretetet éreznek iránta | |
| Kinek-kinek személyes érdeke fokozni a törvény erejét | |
| Az Egyesült Államok politikai közéletének minden részét átható aktivitásról, milyen hatással van ez a társadalomra (Szabolcs Katalin) | 348 |
| Az Egyesült Államokat átható politikai aktivitás felfoghatatlanabb, mint az ott tapasztalható szabadság vagy egyenlőség | |
| A törvényhozókat szüntelenül ténykedésre késztető mozgás csupán mellékkörülmény, az általános mozgás meghosszabbítása | |
| Az amerikai embernek nehéz csak saját ügyeivel foglalkozni | |
| A politikai mozgás átterjed a civil társadalomra | |
| Részben ezáltal megnő az amerikai ipar tevékenysége | |
| A demokratikus kormány közvetett előnyöket jelent a társadalom számára | |
| A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei (Nagy Géza) | 354 |
| A többség természetes ereje a demokráciákban | |
| Az amerikai alkotmányok legtöbbje mesterségesen növelte ezt a természetes erőt | |
| Miképpen? | |
| Parancsoló érvényű mandátumok | |
| A többség erkölcsi uralma | |
| A tévedhetetlenségre vonatkozó nézet | |
| Jogainak tiszteletben tartása | |
| Mitől fokozódik ez a tisztelet az Egyesült Államokban? | |
| A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot (Nagy Géza) | 357 |
| Mi módon fokozzák az amerikaiak a demokráciára természetes módon jellemző törvényhozási bizonytalanságot, évről évre változtatva a törvényhozók személyét, s ugyanakkor szinte korlátlan hatalommal ruházva fel őket | |
| A közigazgatásban ugyanez a hatás érvényesül | |
| Amerikában a társadalom tökéletesítése iránti igény jóval nagyobb, de kevésbé folyamatos, mint Európában | |
| A többség zsarnoksága (Nagy Géza) | 360 |
| Hogyan kell értelmezni a népfelség elvét | |
| Lehetetlenség elképzelni egy vegyes kormányzatot | |
| A szuverén hatalomnak léteznie kell valahol | |
| Miféle rendszabályok szükségesek hatásának csökkentésére | |
| Ezeket a rendszabályokat az Egyesült Államokban nem foganatosították | |
| Ami ebből következik | |
| A többség mindenhatóságának következményei az amerikai köztisztviselők döntéseire (Nagy Géza) | 364 |
| Az amerikai törvény az általa meghatározott körben szabadságot enged a köztisztviselőknek | |
| Hatáskörük | |
| Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött (Nagy Géza) | 365 |
| Ha az Egyesült Államokban a többség megmásíthatatlanul döntött egy kérdésben, többé nincs vita | |
| Miért? | |
| A többségnek a gondolkodásra gyqakorolt morális hatalma | |
| A demokratikus köztársaságok testetlenné finomítják a zsarnokságot | |
| A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 369 |
| A többség zsarnokságának hatása mindmáig inkább érződik a társadalom erkölcsein, mint viselkedésén | |
| Gátolja a nagy jellemek kibontakozását | |
| Az Egyesült Államokban tapasztalt módon szervezett demokratikus köztársaságok az udvarti szellemet hozzáférhetővé teszik a többség számára | |
| E szellem létezésének bizonyítékai az Egyesült Államokban | |
| Miért van több hazafiság a népben, mint azokban, akik a nevében kormányoznak? | |
| Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad (Nagy Géza) | 372 |
| A demokratikus köztársaságokat nem tehetetlenségük miatt, hanem hatalmuk rossz felhasználása miatt fenyegeti a pusztulás veszélye | |
| Az amerikai köztársaságok kormányzata centralizáltabb és energikusabb, mint az európai monarchiáké | |
| Az ebből származó veszély | |
| Madison és Jefferson véleménye erről a kérdésről | |
| Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? | |
| A közigazgatási centralizáció hiánya (Nagy Géza) | 375 |
| A nemzeti többség nem igényli, hogy mindent ő csináljon | |
| Szuverén akaratának végrehajtása érdekében kénytelen felhasználni a községek és a megyék magisztrátusait | |
| A jogászszellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot ellensúlyt a demokráciával szemben (Nagy Géza) | 376 |
| Hasznos dolog felkutatni, melyek a jogászszellem természetes ösztönei | |
| A jogászok fontos szerepre hivatottak egy olyan társadalomban, amelyik még csak most születik | |
| A jogászok tevékenységének jellege miképpen ad arisztokratikus színezetet gondolataiknak? | |
| Miféle esetleges okok szegülhetnek szembe e nézetek kialakulásával? | |
| Az arisztokrácia eléggé könnyen egyesül a jogászokkal | |
| Miféle hasznát láthatja egy zsarnok a jogászoknak? | |
| A jogászok mi módon hozzák létre azt az egyedüli arisztokratikus elemet, mely képes összefogni a demokrácia természetes alkotórészeivel? | |
| Miféle sajátos okok kölcsönöznek arisztokratikus jelleget az angol és amerikai jogászok szellemének? | |
| Az amerikai arisztokrácia az ügyvédek és a bírák székében ül | |
| Milyen hatást gyakorolnak a jogászok az amerikai társadalomra? | |
| Szellemük hogyan hatol be a törvényhozásba, a közigazgatásba, s ad át magának a népnek valamit a magisztrátusok szelleméből? | |
| Az esküdtszék az Egyesült Államokban mint politikai intézmény (Nagy Géza) | 387 |
| Az esküdtszéket, mely a népfelség érvényesülésének egyik módja, kapcsolatba kell hozni a népfelséget megalapozó más törvényekkel | |
| Az esküdtszék összetétele az Egyesült Államokban | |
| Az esküdtszék hatása a nemzeti jellemre | |
| Neveli a népet | |
| Mi módon segíti elő a magisztrátusok befolyásának megalapozását és a jogászszellem terjesztését? | |
| Mely fő okok segítik elő a demokratikus köztársaság fenntartását az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 397 |
| Mely véletlen vagy gondviselésszerű okok járulnak hozzá a demokratikus köztársaság fenntartásához az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 398 |
| Az Uniónak nincsenek szomszédai | |
| Nincs nagy fővárosa | |
| Az amerikaiaknak a születésükkel volt szerencséjük | |
| Amerika üres ország | |
| E körülmény óriási mértékben szolgálja a demokratikus köztársaság fenntartását | |
| Hogyan népesülnek be Amerika sivatagjai | |
| Mily mohón kerítik hatalmukba az amerikai-angolok az Újvilág pusztaságait | |
| Az anyagi jólét hatása az amerikaiak politikai nézeteire | |
| A törvények hatása a demokratikus köztársaság fenntartására az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 410 |
| A demokratikus köztársaság fenntartásának három fő oka | |
| Szövetségi forma | |
| Községi intézmények | |
| Bírói hatalom | |
| Az erkölcsök hatása a demokratikus köztársaság fenntartására az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 411 |
| A vallás mint politikai intézmény; miként szolgálja hathatósan a demokratikus köztársaság fenntartását az amerikaiaknál (Szabolcs Katalin) | 412 |
| Észak-Amerikát olyan emberek népesítették be, akik demokratikus és köztársasági kereszténységet hirdettek | |
| A katolikusok érkezése | |
| Miért a katolikusok alkotják napjainkban a legdemokratikusabb és legköztársaságibb osztályt | |
| A vallásos hit közvetett hatása az Egyesült Államok politikai társadalmára (Szabolcs Katalin) | 416 |
| A kereszténység morálja valamennyi szektában megtalálható | |
| A vallás hatása az amerikaiak erkölcsire | |
| A házassági kötelék tisztelete | |
| Hogyan zárja a vallás bizonyos korlátok közé az amerikaiak képzeletét és mérsékli újítási szenvedélyüket | |
| Az amerikaiak véleménye a vallás politikai hasznosságáról | |
| Erőfeszítéseik a vallás befolyásának növelésére és biztosítására | |
| Mik a legfőbb okok, melyek erőssé teszik a vallást Amerikában (Szabolcs Katalin) | 422 |
| Az amerikaiak ügyeltek rá, hogy az egyházat különválasszák az államtól | |
| A törvények, a közvélemény s maguk a papok is részesek ennek megvalósításában | |
| Ennek köszönhető, hogy a vallás oly nagy hatalmat gyakorol a lelkek fölött az Egyesült Államokban | |
| Miért? | |
| Milyen manapság az emberek természetes viszonya a valláshoz | |
| Mely különleges és véletlenszerű ok gátolja egyes országokban, hogy az emberek alkalmazkodjanak ehhez az állapothoz | |
| Az amerikaiak felvilágosultsága, szokásai és gyakorlati tapasztalastai miként járulnak hozzá a demokratikus intézmények sikeréhez (Szabolcs Katalin) | 430 |
| Mit kell értenünk az amerikai nép felvilágosultságán | |
| Az emberi szellem kevésbé mély kultúrában részesült az Egyesült Államokban, mint Európában | |
| De senki se maradt tudatlanságban | |
| Miért? | |
| Mily gyorsan kering a gondolat a Nyugat félig puszta államaiban | |
| A gyakorlati tapasztalat miként segíti még jobban az amerikaiakat, mint az irodalmi ismeretek | |
| A törvények inkább szolgálják a demokratikus köztársaság fenntartását az Egyesült Államokban, mint a fizikai okok, és az erkölcsök inkább, mint a törvények (Nagy Géza) | 436 |
| Amerika összes népi demokratikus társadalmi rendben élnek | |
| Ám a demokratikus intézmények csak az angol-amerikaiak között maradnak fenn | |
| A dél-amerikai spanyolok, akiknek a fizikai természet éppúgy kedvez, mint az amerikai angoloknak, nem birják elviselni a demokratikus köztársaságot | |
| Ugyanez vonatkozik Mexikóra, mely az Egyesült Államok alkotmányát másolta le | |
| A Nyugaton élő amerikai angolok nehezebben tartják fenn, mint a keletiek | |
| E különbségek okai | |
| A törvények és az erkölcsök elegendők-e ahhoz, hogy fenntartsák a demokratikus intézményeket másutt is, nemcsak Amerikában? (Nagy Géza) | 441 |
| Ha az amerikai angolok európába költöznének, kénytelenek lennének módosítani törvényeiket | |
| Különbséget kell tenni a demokratikus intézmények és az amerikai intézmények között | |
| Elképzelhetők jobb vagy legalábbis más demokratikus törvények, mint amilyeneket az amerikai demokrácia alkotott magának | |
| Amerika példája csupán azt bizonyítja, hogy a törvények és az erkölcsök segítségével igenis szabályozni lehet a demokráciát | |
| Az előbbiek fontossága Európára nézve (Nagy Géza) | 445 |
| Néhány gondolat az Egyesült Államok területén lakó három faj jelenlegi helyzetéről és valószínű jövőjéről (Szíjgyártó László) | 451 |
| Az Unió birtokában levő területen lakó indián törzsek jelenlegi helyzete és valószínű jövője (Szíjgyártó László) | 457 |
| A bennszülött fajok fokozatos eltűnése | |
| Hogyan megy végbe ez a folyamat? | |
| Az indiánok kényszervándorlásával járó szenvedések | |
| Észak-Amerika vadembereinek csak két lehetőségük lett volna arra, hogy megmeneküljenek a pusztulástól: a háború vagy a civilizálódás | |
| Háborút már nem tudnak indítani | |
| Miért nem akartak civilizálódni, amikor még módjuk lett volna rá, és miért nem tudnak most, amikor már akarnának? | |
| A creek és a cherokee indiánok példája | |
| Az egyes államok politikája ezekkel az indiánokkal szemben | |
| A szövetségi kormány politikája | |
| A fekete faj helyzete az Egyesült Államokban; milyen veszélyekkel fenyegeti jelenléte a fehéreket (Szíjgyártó László) | 485 |
| Miért nehezebb megszüntetni a rabszolgaság intézményét és eltüntetni a nyomait korunkban, mint az ókorban volt? | |
| Az Egyesült Államokban a fehérek előítéletei a feketékkel szemben a rabszolgaság eltörlésével arányosan erősödnek | |
| A négerek helyzete az északi és a déli államokban | |
| Miért szüntetik meg az amerikaiak a rabszolgaság intézményét? | |
| A szolgaság elállatiasítja a rabszolgát és nyomorba dönti a gazdát | |
| Milyen különbség észlelhető az Ohio bal partja és jobb partja közt? | |
| Minek tulajdonítható ez? | |
| A fekete faj, akárcsak a rabszolgaság intézménye, dél felé húzódik vissza | |
| Mi e jelenség magyarázata? | |
| Milyen nehézségekbe ütközik a déli államokban a rabszolgaság intézményének megszüntetése? | |
| A jövőben rejlő veszélyek | |
| Általános nyugtalanság | |
| Fekete kolónia alapítása Afrikában | |
| Miért szigorítják meg a Délen élő amerikaiak a rabszolgaság intézményét, holott már nem szívesen tartják fenn? | |
| Milyen esélyei vannak az amerikai Uniónak a tartós fennmaradásra? Milyen veszélyek fenyegetik? (Szabolcs Katalin) | 519 |
| Inkább az államok az igazi erő letéteményesei, és nem az Unió | |
| A konföderáció csak addig fog tartani, amíg valamennyi, azt alkotó tagállam részese kíván lenni | |
| Mely okok bírhatják rá őket az együttmaradásra? | |
| A szövetségben való részvétel hasznos az idegenekkel szembeni ellenálláshoz és ahhoz, hogy ne legyenek idegenek Amerikában | |
| A gondviselés nem emelt természetes gátat a különböző államok közé | |
| Nem osztják meg őket anyagi érdekek | |
| Északnak érdeke a Dél és a Nyugat virágzása és szövetsége; Délnek Északé és Nyugaté; Nyugatnak a másik kettőé | |
| Az amerikaiakat összefüző nem anyagi érdekek | |
| A nézetek egyformasága | |
| A konföderáció veszélyei a szövetkező emberek természetének és érzelmeinek különbözőségéből fakadnak | |
| A déli és az északi ember természete | |
| Az Unió gyors növekedése egyike a rá leselkedő nagy veszélyeknek | |
| A lakosság vándorlása északnyugat felé | |
| A hatalom vonzóereje ezen az oldalon | |
| A szerencse forgandósága nyomán fakadó érzelmek | |
| Ha az Unió fennmarad, vajon a kormánya megerősödik vagy gyengébb lesz? | |
| A gyengülés különböző jelei | |
| Internal improvements | |
| Puszta földek | |
| Indiánok | |
| A bank ügye | |
| A tarifa ügye | |
| Jackson tábornok | |
| Az Egyesült Államok köztársasági intézményei; milyen esélyük van a fennmaradásra? (Szabolcs Katalin) | 562 |
| Az Unió csupán a véletlen műve | |
| A köztársasági intézményeknek nagyobb jövőjük van | |
| A köztársaság jelenleg az amerikai angolok természetes állapota | |
| Miért? | |
| A lerombolásához meg kellene változtatni az összes törvényt, s egyszersmind átalakítani az erkölcsöket | |
| Miért ütközik nehézségekbe az amerikaiaknak, hogy arisztokráciát hozzanak létre | |
| Néhány gondolat az Egyesült Államok kereskedelmi felvirágzásának okairól (Szabolcs Katalin) | 569 |
| Az amerikaiak természettől fogva arra hivatottak, hogy nagy tengeri nép legyenek | |
| Partjaik hosszúsága | |
| A kikötők mélysége | |
| A folyók nagysága | |
| Mégsem a fizikai, hanem jóval inkább a szellemi és erkölcsi okoknak kell tulajdonítani az amerikai angolok kereskedelmi fölényét | |
| E nézet oka | |
| Az amerikai angolok mint kereskedő nép jövője | |
| Az Unió összeomlása nem állítaná meg az őt alkotó népek tengerészetének lendületes fejlődését | |
| Miért? | |
| Az amerikai angolok természettől fogv a arra hivatottak, hogy kiszolgálják Dél-Amerika lakóinak szükségleteit | |
| Akárcsak az angolok, ők is a világ nagy részének szállítói lesznek | |
| Zárszó (Szabolcs Katalin) | 579 |
| III. KÖTET | |
| Az olvasó figyelmébe (Frémer Jusztina) | 589 |
| A demokrácia hatása a szellemi haladásra az Egyesült Államokban | |
| Az amerikaiak filozófiai módszeréről (Kiss Zsuzsa) | 595 |
| A hit fő forrása a demokratikus népek körében (Frémer Jusztina) | 601 |
| Miért mutatnak nagyobb tehetséget és hajlamot az általános eszmék iránt az amerikaiak, mint atyáikl, az angolok (Kiss Zsuzsa) | 606 |
| A politikában miért nem lelkesedtek soha az általános eszmékért az amerikaiak annyira, mint a franciák (Kiss Zsuzsa) | 612 |
| Miként tudja a vallás az Egyesült Államokban fölhasználni a demokratikus ösztönöket (Frémer Jusztina) | 614 |
| A katolicizmus fejlődése az Egyesült Államokban (Kiss Zsuzsa) | 625 |
| Mi hajtja a demokratikus népek szellemét a panteizmus felé (Kiss Zsuzsa) | 627 |
| Miként sugallja az egyenlőség az amerikaiaknak az ember végtelen tökéletesíthetőségének eszméjét (Kiss Zsuzsa) | 629 |
| Az amerikaiak példája korántsem bizonyítja, hogy egy demokratikus népnek ne volna tehetsége és érzéke a tudományok, az irodalom és a művészetek iránt (Kiss Zsuzsa) | 632 |
| Miért kötődnek jobban az amerikaiak a tudományok gyakorlásához, mint az elmélethez (Frémer Jusztina) | 639 |
| Milyen szellemben művelik az amerikaiak a művészeteket (Kiss Zsuzsa) | 648 |
| Miért emelnek az amerikaiak egyszerre oly jelentéktelen s oly hatalmas létesítményeket (Kiss Zsuzsa) | 654 |
| A demokratikus századok irodalmi arculata (Kiss Zsuzsa) | 656 |
| Az irodalmi iparról (Kiss Zsuzsa) | 663 |
| Miért rendkívül hasznos a demokratikus társadalomban a görög és a latin irodalom tanulmányozása (Kiss Zsuzsa) | 664 |
| Hogyan módosította az amerikai demokrácia az angol nyelvet (Frémer Jusztina) | 667 |
| A költészet néhány forrása a demokratikus népeknél (Kiss Zsuzsa) | 683 |
| Néhány észrevétel a demokratikus népek színházáról (Kiss Zsuzsa) | 685 |
| Néhány sajátos tendencia a demokratikus századok történetíróinál (Kiss Zsuzsa) | 691 |
| Az országgyülési ékesszólás az Egyesült Államokban (Kiss Zsuzsa) | 696 |
| A demokrácia hatása az amerikaiak érzelmeire | |
| Miért tanúsítanak a demokratikus népek hevesebb és tartósabb szeretetet az egyenlőség, mint a szabadság iránt (Frémer Jusztina) | 705 |
| Az individualizmus a demokratikus országokban (Frémer Jusztina) | 711 |
| Miért nagyobb az individualizmus a demokratikus forradalom után, mint más korszakban (Frémer Jusztina) | 714 |
| Hogyan küzdenek az amerikaiak szabad intézményekkel az individualizmus ellen (Frémer Jusztina) | 716 |
| Hogyan használják az amerikaiak a társulásokat a polgári életben (Frémer Jusztina) | 721 |
| A társulások és az újságok kapcsolatáról (Kiss Zsuzsa) | 727 |
| A polgári társulások és a politikai társulások kapcsolatai (Frémer Jusztina) | 731 |
| Hogyan küzdenek az amerikaiak az individualizmus ellen a jól felfogott érdek tanával (Frémer Jusztina) | 738 |
| Hogyan alkalmazzák az amerikaiak a jól felfogott érdek tanát vallási téren (Kiss Zsuzsa) | 743 |
| Az anyagi jólét szeretete Amerikában (Kiss Zsuzsa) | 746 |
| Az érzéki örömök kultuszának jellegzetes hatása a demokratikus századokban (Kiss Zsuzsa) | 749 |
| Miért mutatkozik némely amerikai oly egzaltált spiritualistának (Kiss Zsuzsa) | 752 |
| Miért látszanak az amerikaiak a jólét közepette oly nyugtalannak (Kiss Zsuzsa) | 754 |
| Hogyan fonódik össze az érzéki örömök iránti fogékonyság az amerikaiaknál a szabadság szeretetével és a közügyek gondos intézésével (Kiss Zsuzsa) | 759 |
| Hogyan fordítja a vallásos hit az amerikaiakat időről időre a lelki örömök felé (Kiss Zsuzsa) | 763 |
| Hogyan árthat a jólétnek a jólét szertelen imádata (Kiss Zsuzsa) | 769 |
| Miért fontos az egyenlőség és a kétkedés korában távolabbra tenni az emberi cselekedetek célját (Kiss Zsuzsa) | 771 |
| Miért tartanak az amerikaiak minden becsületes foglalkozást tiszteletre méltónak (Kiss Zsuzsa) | 775 |
| Miért vonzódik szinte minden amerikai az ipari foglalkozásokhoz (Frémer Jusztina) | 777 |
| Hogyan nőhet ki az arisztokrácia az iparból (Frémer Jusztina) | 782 |
| A demokrácia hatása a tulajdonképpeni erkölcsökre | |
| Hogyan szelídülnek az erkölcsök a létfeltételek egyenlősödésével (Kiss Zsuzsa) | 789 |
| Hogyan teszi a demokrácia egyszerűbbé és fesztelenebbé az amerikaiak szokásos kapcsolatait (Schulteisz gyula) | 795 |
| Miért van az, hogy az amerikaiak hazájukban oly kevéssé, nálunk pedig oly nagyon érzékenyek (Kiss Zsuzsa) | 798 |
| Az előző három fejezet következményei (Kiss Zsuzsa) | 803 |
| Hogyan módosítja a demokrácia a szolga és az úr viszonyát (Schulteisz Gyula) | 805 |
| Hogyan hatnak a demokratikus intézmények és erkölcsök a földhaszonbérletek árának emelkedésére és időtartamának csökkenésére (Kiss Zsuzsa) | 815 |
| A demokrácia hatása a bérekre (Schulteisz Gyula) | 819 |
| A demokrácia hatása a családra (Schulteisz Gyula) | 822 |
| A fiatal lányok nevelése az Egyesült Államokban (Kiss Zsuzsa) | 829 |
| Hogyan mutatkoznak meg a fiatal lány jellemzői a feleségnél (Kiss Zsuzsa) | 832 |
| Hogyan segíti elő a létfeltételek egyenlősége a jó erkölcsök fenntartását Amerikában (Kiss Zsuzsa) | 835 |
| Hogyan értelmezik az amerikaiak férfi és nő egyenlőségét (Kiss Zsuzsa) | 843 |
| Hogyan osztja fel az egyenlőség természetes módon az amerikaiakat különálló kis társadalmak sokaságára (Schulteisz Gyula) | 848 |
| Néhány észrevétel az amerikai viselkedésmódról (Kiss Zsuzsa) | 851 |
| Az amerikaiak komolyságáról, s hogy ennek ellenére miért cselekednek gyakran megfontolás nélkül (Kiss Zsuzsa) | 856 |
| Miért nyughatatlanabb és kötekedőbb az amerikaiak nemzeti hiúsága, mint az nagoloké (Schulteisz Gyula) | 860 |
| Miért izgága és monoton egyszerre az amerikai társadalom (Kiss Zsuzsa) | 866 |
| Miért oly sok az ambiciózus ember Amerikában, s miért oly kevés a nagy ambíció (Kiss Zsuzsa) | 882 |
| A közhivatalok hajszolása egyes demokratikus nemzeteknél (Kiss Zsuzsa) | 889 |
| Miért ritkulnak a nagy forradalmak (Schulteisz Gyula) | 892 |
| Miért kívánják a demokratikus népek természetes módon a békét, a demokratikus hadseregek pedig a háborút (Kiss Zsuzsa) | 908 |
| Melyik a legharciasabb és a leginkább forradalmár osztály a demokratikus hadseregekben (Kiss Zsuzsa) | 916 |
| Mitől gyengébb a többinél a demokratikus hadsereg, amikor hadba száll, s mi teszi félelmetesebbé a háború elhúzódásakor (Kiss Zsuzsa) | 921 |
| A demokratikus hadseregek fegyelméről (Kiss Zsuzsa) | 926 |
| Néhány észrevétel a háborúról a demokratikus társadalmakban (Kiss Zsuzsa) | 928 |
| A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra (Miklós Lívia) | 935 |
| Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt (Miklós Lívia) | 937 |
| A demokratikus népek kormányzatra vonatkozó nézetei természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának (Miklós Lívia) | 939 |
| A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik (Miklós Lívia) | 943 |
| Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a demokratikus népeket a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el tőle (Miklós Lívia) | 948 |
| Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom mindinkább erősödik, jóllehet az uralkodók helyzete gyengüól (Miklós Lívia) | 955 |
| Miféle önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek (Miklós Lívia) | 970 |
| Az előző fejezetek folytatása (Miklós Lívia) | 977 |
| Áttekintés (Miklós Lívia) | 988 |
| Tocqueville jegyzetei | 993 |
| Névmutató (Dombi Gábor) | 1037 |
| Tárgymutató (Dombi Gábor) | 1041 |
| Bibliográfia (Nagy Géza | 1055 |
Témakörök
- Történelem > Társadalomelmélet
- Szociológia > Politikai szociológia
- Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Történelem > Politika
- Jogtudomány > Állam- és közigazgatás
- Jogtudomány > Története
- Történelem > Kontinensek szerint > Amerika, amerikai országok története > Észak-Amerika
- Történelem > Politika > Politikai rendszerek
- Történelem > Újkor > Egyéb
- Történelem > Tanulmányok
Alexis de Tocqueville
Alexis de Tocqueville műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alexis de Tocqueville könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.