A lélek utja

Előszó

Részlet a könyvből:
AZ ÉLET REJTELMEI.
„Ember: Küzdj és bizva bízzál!" „Mert részesei vagyunk a végtelennek. És nincs okunk az elégületlenségre .. "
Madách.

Hol az igazság, mely megvigasztal, hol a bizonyság, mely erőt ad, hogy eltűrjük, hogy tovább- éljük az életet!? - Ez a sóhaj járja át a világot.
A vigasz, amit a szép, meleg szavak adhatnak, olyan mint a röpke szellő, mely csupán pillanatokra hűsíti a fájdalom s a kételyek sebeinek égését. Egyedül a megismerés, mely önmagunkból fakad, ez az igazi tartós vigasz és erősség.
Ismered-e magad? Tudod-e honnan erednek tehetségeid, vágyaid, vonzalmad és ellenszenved?
- A materialista tudomány mindenre azt mondja: hogy öröklés. De a tapasztalat rácáfol erre az állításra. Mert íme, hány átlagos, sőt korlátolt elméjű szülő gyermekéből kimagasló lángész válik. Viszont hány józan gondolkozású becsületes szülő gyermeke romlott hajlamokat hoz magával a világra. És hogy magyarázható meg az a tény, hogy minden művészi tehetség hiján levő szülőknek gyermekéből olykor a világot bámulatba ejtő zenész, festőművész vagy költő lesz? Erre a kérdésre a materialista tudomány nem tud feleletet adni, de igenis megfelel rá az ősrégi vallásbölcsészet: a gyermek mint ösztönt, ha int hajlamot egy másik életéből hozza magával tehetségeit vágyait, jellemét - egész belső valóját.
Ha az emberi lét sokféle ábrázatát nézzük: a nyomorúság és inség mellett a gazdagságot és viruló egészséget, a korlátolt eszű fejletlen ember mellett a belátó megértő bölcset látjuk s a gonosztevőről a jólelkű önzetlen emberre esik tekintetünk, akkor ez a kérdés ébred bennünk: miért ez a nagy különbség az emberek között, ha csak egy életünk van?! Hisz ez égbekiáltó igazságtalanság! Vissza