Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére

1933 október 7.

Szerző

Szekfü Gyula

Alföldi András

Róla szól

Károlyi Árpád

'Szekfü Gyula: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére ' összes példány

Kiadó:	Sárkány-Nyomda Részvénytársaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1933
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	590 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Egy fekete-fehér képpel illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Károlyi Árpád, a történetíró,
Irta: Szekfü Gyula.
J^^. költő megfordítottjaként: a történetíró nem születik, hanem lesz történetíróvá. Hosszú évek tanulmányai mellett sok, igen különböző tényezőnek kell összetalálkoznia hozzá, hogy egy igazi történetíró előálljon. Maga a születés és az eredeti családi kapcsolatok szinte mellékeseknek látszanak: az európai nemzetek nagy történetírói között találkozunk angol főnemesi és gazdag polgári családok fiaival, német íelkészek és középiskolai tanárok gyermekeivel egészen a bécsi történeti iskola egyik kiválóságáig, Huber Alfonzig, aki parasztfiú, pásztorgyerek volt. A történészek legtöbbjénél ugyanazon fejlődési folyamatot látjuk: egyetemi tanulmányaik alatt, vagy azokat befejezve vetődnek oda a história müveléséhez, s nem egyszer véletlen behatások alatt bontakozik ki tehetségük és erősödik meg múltba látó pillantásuk.
Károlyi Árpádra bizonyára nem maradt hatás nélkül a szülői ház és annak emlékei. Édesatyja, Károlyi István a sárospataki főiskolán egy ideig poetika-tanár, majd ügyvéd, a gróf Teleki-családnak peres ügyeiben, levéltára és könyvtára kezelésében bizalmas embere, 49-ben Pest vármegye főjegyzője, már hat éves korában árvaságra hagyta fiát, akinek felnevelése édesanyjára, született Beniczky Teréziára háramlott. Ha a Gondviselés megfosztotta is Károlyi Árpádot az atyai kéz vezetésétől, jóvátette azt azzal, hogy megengedte neki késő öregségéig élvezni édesanyjának jelenlétét és gondoskodását. Atya és anya gyökeres magyarságot, az átlagot messze meghaladó nemzeti műveltséget és történeti légkört adtak neki, melyeket bizonyára erősített és bővített a nagykőrösi gimnáziumban tanára, Szilágyi Sándor, majd a pesti jogászévek alatt Horvát Árpád, a magyar diplomatikának erősen jogi szellemű egyik megalapítója. Károlyi Árpád mégis csak a budapesti egyetem elvégzése után nyerte igazi történetkutatói képzettségét, amikor 1875—77-ben végigtanulta a bécsi egyetemen fennálló osztrák történelemkutató intézetet és amikor 1877-ben az akkor még közös, osztrák-magyar bécsi államlevéltár tisztviselője lett. Az egyes benyomások és hatások erejét nehéz volna lemérni, Vissza

Tartalom

Tartalom.
'f Szekfii Gyula: Károlyi Árpád, a történetíró 5
Alföldi András: A kettős királyság a nomádoknál 28
Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos vitája . . 40 * Asztalos Miklós: A gályarab Nikléczi Boldizsár diplomáciai utazása 66 Balogh Jenő: A „Stádium" és Széchenyi büntető perjogi javaslatai 73 «Baranyay Béla: Az örökös királyság eszméje 1655—1687. és Esterházy Pál 84
Domanovszky Sándor: Kézai és a húnkrónika 110
• Eckhart Ferenc: Bocskay és híveinek közjogi felfogása 133
Eperjessy Kálmán: Politikai és gazdasági elemek a Maros folyó
történetében 142
Fekete Nagy Antal: A szepesi lándzsás nemesség szabadságleveleinek
sorsa 153
Gárdonyi Albert: Városi plébániák kiváltságos állása a középkorban 163
—Hajnal István: írásbeliség, intellektuális réteg és európai fejlődés . . 183
Herzog József: A magyar provinciális tábla 215
Hodinka Antal: A bécsi udvar ószláv kéziratvásárlása az Athoson . . 239
Holub József: A vásárolt fekvő jószág jogi természete régi jogunkban 246
Hóman Bálint: Zsigmond király 255
Horváth János: Üjabb költészetünk világnézeti válsága 266
*• Ila Bálint: Az első magyar evangelikus főiskola tervei 274
Jánossy Dénes: A szerb politika útjai a berlini kongresszustól a szerb
királyság kikiáltásáig 287
Kossányi Béla: A XI—XII. századi „ismaelita" és „saracenus" elnevezésekről 308
Lábán Antal: Majláth János gróf és Dalmácia reinkorporációjának
kérdése 317
Láng Nándor: A Magyar Nemzeti Múzeum Juppiter Dolichenus-keze 325
hLukinich Imre: Adatok a magyar külföldi iskoláztatás történetéhez 335
Mályusz Elemér: Árpádházi Boldog Margit 341
Melich János: A király címről 385
Miskolczy Gyula: A Bach-rendszer cseh Beamter-e 388
Paulinyi Oszkár: A középkori magyar réztermelés gazdasági jelentősége 402
Pleidell Ambrus: A fundus publicus 440
ifSzabó István: Ellenreformáció a végvárakban 1670—1681 457
Szentpétery Imre: A kancelláriai jegyzetek Anjoukori okleveles gyakorlatunkban 471
Szilágyi Loránd: A miniszteri ellenjegyzés történetéről 491
Tompa Ferenc: Települési viszonyok az őskori Magyarországon . . . 505
Tóth László: Vogelsang és a magyar konzervatív politika 1867 után 512
Tóth Zoltán: A magyar királylándzsa történetéhez 536
Váczy Péter: A népfelség elvének magyar hirdetője a XIII. században:
Kézai Simon mester 546
Varga Endre: Az 1848—49. évi magyar hadsereg egészségügyi szervezete 564
Sárkány Nyomda Részvénytársaság. Budapest, Horn Ede-utca 9.
Vezetők: Dr. Wessely Antal és Wessely József.