Brehm - Az állatok világa I-IV.

Előszó

Brehm művével, Az állatok világának ez az átdolgozása ugyanazt a feladatot kívánja megoldani, mint a klasszikus mű Alfred Brehm maga készítette átdolgozásai: a legszélesebb körökkel akarja megismertetni az állatok életét és viselkedését s meg akarja mutatni, hogy az állat, mint Brehm kifejezte "élő, vagyis nemcsak érző és mozgékony, hanem cselekvő és tevékeny lény." Amit Brehm Az állatok világával alkotott, máig sem sikerült felülmúlni. Aki pontosan összeveti műve későbbi átdolgozásait a még általa átnézett 2. kiadással, meglepetten látja, hogy az "ősszöveg" legnagyobb része szószerint megmaradt, különösen az alapos, élettől duzzadó leírásoknál. Teljes joggal viselik ezért a későbbi áldolgozott kiadások Brehm: Az állatok világa címet. A 2. kiadás óta természetesen sok változás történt. Olyan állatokról, melyeket Brehm idejében nem ismertek még kielégítően, ma már pontos ismereteink vannak és számos állatról, melyek ma közismertek, Brehm még mit sem közölhetett (ilyen pl. a gyapjasollósrák). A kutatás és a tapasztalatok haladását egy új kiadás nem mellőzheti. Ez Brehm elképzeléseinek sem felelne meg, hiszen ő mindig lépést tartott a korral. Ő írta a 2. kiadás előszavában: "Az állatok világa egészen új formában jelenik meg, helyesbítve, kijavítva, kibővítve és tökéletesítve minden irányban: egy új könyv a régi címmel." Brehm szellemében cselekszünk tehát, ha művét az állattan mai állásával összhangba hozzuk. Egy állattan különben sem hasonlítható össze egy szépirodalmi művel, mely a teremtő képzelet egyszeri alkotása. Valamely költői mű változatlanul megőrzi értékét századokon át, amennyiben van ilyen értéke, egy természetrajzi munka ezzel szemben a természettudományi ismeretek pillanatnyi állását tükrözi vissza s ezért a későbbiekben át kell dolgozni és ki kell javítani, ha csak nem akarja az "ősszöveg" történelmi értékét megőrizni.
Az új kiadás a Brehm által átdolgozott 2. kiadásra épül. A Brehm-szöveg messzemenő megtartása mellett javításokat és kiegészítéseket tettünk, ahol az szükségesnek látszott. Egyes szakaszokat, különösen a bevezető fejezeteket s a 2. kötet legnagyobb részét újra kellett kidolgozni. A mű négy kötetre korlátozott terjedelme megkövetelte a tárgyalt állatok számának erős csökkentését. Elsősorban a hazai állatok, az állatkerti állatok, a gazdaságilag fontos állatok és azok a fajok jöttek számba, melyekkel az idegenben utazók gazdaságilag fontos állatok és azok a fajok jöttek számba, melyekkel az idegenben utazók leginkább megismerkedhetnek. Az ismertetést gyakran egy-egy állatcsoport leginkább jellegzetes képviselőjére kellett korlátozni. A Brehm-szöveget sokszor össze kellett vonni és meg kellett rövidíteni, hogy a fontosabb állatok leírására elegendő hely legyen. Bár a mű főleg életéről szól, sokat közöl az állatok testének felépítéséről és működéséről is. Rendezett részletismeretek, az egyes állatok adatai nélkül ugyanis elérhetetlen az egésznek az a szemlélete, melyre a mi korunk törekszik. Ha az ember eredményesen akar biológiailag gondolkodni és dolgozni, ismernie kell az egyes tények bizonyos mennyiségét, mert csak ezek összekapcsolásával lehet eljutni az egészre vonatkozó szemléletig. Ennek megfelelően Brehmnek Az állatok világa című műve építőköveket szolgáltat egy állatbiológiához. A tények összekapcsolása többé-kevésbé az egyes olvasóra hárul, bár - különösen az egyes fejezetek bevezető tanulmányai - igyekeznek a tekintetet mindig az egészre irányítani.
Az anyag kiválogatásakor a gerinctelenek több helyet kaptak az egész állatvilághoz viszonyítva, mint a korábbi kiadásokban. A gerinctelenek, különösen a rovaroknak annyi hely jutott, amennyi őket a természet háztartásában játszott szerepük alapján megilleti. Hogy a gerinctelenek tárgyalása a nagyobb Brehm-kiadásokban rendkívül szűk, helyenkint egyenesen szegényes volt, onnan ered, hogy Alfred Brehm nem kedvelte ezeket az állatokat s maga nem is foglalkozott velük. Ezt az "igazságtalanságot" az "alsóbbrendű" állatokkal szemben az új kiadás kiküszöböli, ami azonban csak azáltal volt lehetséges, hogy az I. kötet legnagyobb részét újra kellett írni, amihez helyenként az én A német táj állatai című munkámat s az általam átdolgozott és időközben elfogyott "Nép-Brehmet" használtuk fel.
Ez a 2. kiadás az 1941-ben megjelent I. kiadás gondos átdolgozásával és kiegészítésével készült. Az I. kiadást annak idején csak külföldön volt szabad terjeszteni. A jelenlegi célja elsősorban az, hogy diákjainknak és tanárainknak a legszükségesebb állatismereti anyagot nyújtsa. A névmutató mellé most egy tárgymutatót is készítettünk, mely a legjelentősebb fogalmakat stb. tartalmazza, s így a mű zoológiai kézikönyvnek is használható. Vissza

Fülszöveg

E mesteri könyv első kiadásának hat vaskos kötete 1869-ben indult világhódító útjára. 1901-től kezdve magyar nyelven is többször kiadták, többféle változatban. 1938-ig egy, két, hat, tíz és húszkötetes kiadások kerültek forgalomba, melyek mindegyike módosította, korszerűsítette az "ősszöveget". Most a dr. Walter Rammner professzor által 1941-ben átdolgozott 1956 évi négykötetes német kiadás alapján jeleni, meg magyarul "Az állatok világa". Ez a változat a Brehm által gondozott 2. kiadásra épül és Brehm eredeti szövegét messzemenően megtartja. Több helyen azonban mégis szükségessé vált némi módosítás és kiegészítés, mert 1876 óta nagyot fejlődött a tudomány és a kutatások, tapasztalatok eredményeit egyetlen új kiadás sem nélkülözheti.
Ez felel meg Brehm elképzeléseinek is, mert hisz ő írta a 2. kiadás előszavában: "Az állatok világa egészen új formában jelenik meg, helyesbítve, kijavítva, kibővítve és tökéletesítve minden irányban: egy új könyv régi címmel."
"Az állatok világa" kilenc évtized alatt a tudomány klasszikus népszerűsítőjévé, nemzedékek nevelőjévé vált. "Természetrajzi könyvnek még soha sem volt akkora sikere mint Brehm az állatokról szóló nagyszerű művének" - írja Neumann, Brehm életrajzában. Ennek a diadalútnak újabb állomása a Bibliotheca Kiadó gondozásában megjelenő új magyar Brehm-kiadás, mely 1959-ben Brehm halálának 75. évfordulójára válik teljessé.
Az I. kötet magába foglalja a gerinctelenek világát, az egysejtűektől a hártyásszárnyúakig.
Az 1957 II. felében megjelent I. kötet a gerinctelenek világát foglalja magában, az egysejtűektől a hártyásszárnyúakig. A mű jelen II. kötete a halak, a kétéltűek és a csúszómászók életének leírásával foglalkozik.
A III. kötet , amelyet kezében tart az olvasó, a madarakat ismerteti, a előző köteteknél még gazdagabb illusztrációs anyaggal. A képek egyrésze a legjobb magyar természetfényképészek munkája.
A IV. kötet, amelyet kezében tart az olvasó, az emlősök életét és fajtáit írja le, és a legnépszerűbb kötetnek ígérkezik. Ez a kötet tartalmazza a legtöbb színes képtáblát is. Vissza