| Előszó | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| Az algoritmus | 11 |
| A számítógépek | 13 |
| A gépi nyelv és a program | 16 |
| A DATAS nyelv | 18 |
| A FORTRAN nyelv | 21 |
| Állandók és változók | 21 |
| A számok | 21 |
| Egész típusú változók | 22 |
| Valós típusú változók | 23 |
| Állandók | 23 |
| Információáramlás | 25 |
| A bemenet és a kimenet gépi megoldása | 25 |
| Információbevitel - és kihozatal | 25 |
| A FORTRAN IV. forrásprogram | 27 |
| Az adatok | 28 |
| A FORMAT utasítások | 30 |
| Egész típusú formátum (I formátum) | 30 |
| A fixpontos formátum (F formátum) | 31 |
| Mezők kihagyása (X formátum) | 33 |
| Szövegszerű információk elhelyezése a nyomtatott eredményben (H formátum) | 33 |
| Ismételt tételek a mezők leírásában | 34 |
| Bemenet, kimenet | 34 |
| B/K berendezések | 34 |
| Perifériatípusok jelölése | 36 |
| B/K utasítások | 36 |
| Rekordok kezelése slash (\) jellel | 37 |
| Ismétlési csoportok a mezők leírásában | 39 |
| Az E formátum | 40 |
| Karaktermezők kezelése (Az A formátum) | 40 |
| Aritmetikai utasítások | 44 |
| Aritmetikai műveletek | 44 |
| Értékadó utasítás | 46 |
| Könyvtári függvények | 47 |
| Indexes változók | 49 |
| Utasításfüggvények | 51 |
| Vezérlésátadó utasítások | 52 |
| Az aritmetikai IF utasítás | 53 |
| A GOTO utasítás | 54 |
| A kiszámított GOTO utasítás | 55 |
| A program futását megállító utasítások | 56 |
| A PAUSE utasítás | 56 |
| A STOP utasítás | 57 |
| Az END utasítás | 57 |
| Ciklusok szervezése | 58 |
| A DO utasítás | 58 |
| A CONTINUE utasítás | 62 |
| Egymásban illesztett DO ciklusok | 63 |
| Az implicit DO ciklus | 67 |
| Részprogramok | 72 |
| Szubrutinok | 72 |
| Függvény részprogramok | 74 |
| Az EQUIVALANCE utasítás | 75 |
| A COMMON utasítás | 77 |
| A FORTRAN IV. | 81 |
| Az EXTERNAL utasítás | 81 |
| Típus deklaráció | 83 |
| A logikai ítélet | 84 |
| Logikai változók deklarálása | 84 |
| Logikai változók B/K utasításokban (L formátum) | 84 |
| Logikai műveletek | 85 |
| Relációs operátorok | 86 |
| Logikai értékadó utasítás | 86 |
| A logikai IF utasítás | 87 |
| A komplex számok | 89 |
| Kettős pontosság | 91 |
| Kettős pontosságú változók és konstansok megadása | 91 |
| Az ASSIGN utasítás | 92 |
| A címkézett COMMON mező | 92 |
| A DATA utasítás | 94 |
| Az általános B/K formátum (G specifikáció) | 95 |
| A TAB specifikáció | 96 |
| A H formátum egy változata | 97 |
| Mágneses információtárolás | 92 |
| A programkészítés folyamata | 104 |
| Az elemzés | 104 |
| Az algortimus | 104 |
| A programírás | 105 |
| A lyukasztás | 105 |
| Szintaktikus ellenőrzés | 106 |
| A futtatás, könyvtárba helyezés | 107 |
| A dokumentáció | 109 |
| Numerikus algoritmusok | 110 |
| Az euklideszi algoritmus | 110 |
| A számjegyek szétválasztása | 113 |
| Egy aritmetikai feladat megoldása | 116 |
| Egy természetes szám prímtényezőkre bontása | 118 |
| Egy számsorozat n-edik számjegyének meghatározása | 122 |
| Egy négyzetreemeléssel kapcsolatos probléma | 126 |
| A napok meghatározása dátumuk alapján | 128 |
| A Thibault-probléma | 130 |
| A Pascal-háromszög | 135 |
| Permutációk (T. French algoritmusa) | 137 |
| A polinomok | 148 |
| Polinomok összeadása és kivonása | 148 |
| Polinomok szorzása | 150 |
| Polinomok osztása | 152 |
| Egy polinomok értéke az x helyen | 157 |
| Két polinom legnagyobb közös osztója | 160 |
| Egyenletek megoldása és függvényábrázolás | 166 |
| Algebrai egyenletek gyökeire vonatkozó tételek | 166 |
| Algortimus a gyökök meghatározása | 169 |
| Algebrai egyenletek gyökeinek szétválasztása a Sturm-féle módszerrel | 175 |
| Görbe rajzolása nyomtatóval | 183 |
| Az interáció | 186 |
| Számrendszerek | 189 |
| A számrendszerek | 189 |
| A helyiértékes írásmód | 189 |
| Konvertálás tetszőleges számrendszerből tízesbe és fordítva | 190 |
| A kettes számrendszer | 193 |
| Konvertálás kettes számrendszerből tízesbe és fordítva | 193 |
| Törtek konvertálása | 193 |
| Alapműveletek a kettes számrendszerben | 194 |
| Rendezések | 199 |
| A numerikus rendezés | 199 |
| A SORT II eljárás | 203 |
| A törlés | 207 |
| A SORT III (Cloyd-féle rendezési) eljárás | 208 |
| A JUMP-UP-eljárás | 213 |
| A bináris keresés | 214 |
| Alkalmazások | 217 |
| A mátrixok | 217 |
| Lineráis egyenletrendszerek | 219 |
| Az inverz mátrix meghatározása | 233 |
| Üzleti élet | 236 |
| A lineáris programozás | 238 |
| Statisztika | 241 |
| A fizika | 248 |
| Átmeneti jelenség az elektromos áramkörben | 251 |
| Hővezetés réteges falban | 252 |
| Szimuláció | 255 |
| Ismétlő feladatok | 272 |
| Függelék | 279 |