Algoritmusos adatvédelem

Fülszöveg

A Kriptográfiai Kutatások Nemzetközi Szervezete (IACR) szerint a 90-es években az algoritmusos adatvédelem Európában robbanásszerűen elterjed: "Az évtized végére gyakorlatilag mindenkinek lesz és mindenki használ kriptográfiai alapú azonosító kártyákat: bankautomaták, készpénz nélküli vásárlások, hozzáférési jogosultságot ellenőrző eszközök (telefon, telefax, adatbankok, ...) igénybevételekor."
A jövő nyitott távközlési hálózatainak tervezésében már most alapvető szerepet játszik a titkosítás kriptográfiai biztosítása. Európában is nagyszabású nyílt nemzetközi együttműködés indult el azzal a céllal, hogy kidolgozzanak egy ehhez szükséges követelményrendszert és azt szabványosítsák. Az OASIS elnevezésű Euréka project ezt tűzte ki célul az 1986 októberében tartott miniszteri szintű konferencia jóváhagyásával. E program fő célkitűzése egy mindenki által hozzáférhető Európai Titkosítási Szabvány kidolgozása. A hazai társadalmi változások lehetővé és szükségessé teszik titkosító algoritmusok és eszközök széles körű polgári alkalmazását. Könyvükben a szerzők ehhez kívánnak elméleti igényességgel gyakorlati tanácsokat adni. Áttekintik a klasszikus, hagyományos titkosító eljárásokat, majd részletesen elemzik a nyilvános kulcsú titkosító rendszereket, amelyek ismeretlen személyek közti rejtjelezett hírközlést tesznek lehetővé. Végül a rejtjelezési algoritmusok (kódolás-dekódolás) rendszerszerű üzemeltetését, illetve a felhasználók jogosultságának megállapításához szükséges és üzeneteik hitelesítését biztosító rendszabályok (kriptográfiai protokollok) alapelveit ismertetik. E könyvet elsősorban az elektronika, a számítástechnika és a hírközlés szakembereinek ajánljuk, ezeken a szakterületeken egyetemi tankönyvnek is alkalmas, de haszonnal forgathatják minden olyan szakma művelői is, melyben titkos ügyiratkezelésre szükség van. Vissza