| Modellezés | 1 |
| Rendszerszervezés | 1 |
| Modellezés | 2 |
| Vizuális jelölések | 3 |
| Bonyolultság kezelése | 4 |
| A valóság modellezése | 6 |
| Absztrakt modellek | 8 |
| A történet | 11 |
| Programozási nyelvek | 11 |
| Módszertanok | 13 |
| Egységesítés és szabványosítás | 15 |
| Mi az UML? | 17 |
| Nyelv és módszer | 19 |
| Az OMT jellemzői | 19 |
| Rational Unified Process | 20 |
| A "Q" modellező rendszer | 22 |
| A fejlesztés lépcsőfokai | 23 |
| Kiegészítő ajánlások és értelmezések | 25 |
| A szemlélet | 25 |
| Hogyan használjuk? | 26 |
| A "Q" modellező módszer és a RUP | 26 |
| Követelmények rögzítése | 29 |
| Megjegyzések, fogalomszótár | 30 |
| Megjegyzések | 30 |
| Elnevezések | 31 |
| Fogalomszótár | 32 |
| Áttekintés | 33 |
| Kiterjesztési mechanizmusok | 34 |
| Sztereotípia | 34 |
| Megszorítások | 36 |
| Megszorítás és kulcsszavas érték | 36 |
| Kiterjesztési mechanizmusok használata | 37 |
| Használati esetek | 38 |
| Aktor | 38 |
| Használati eset | 39 |
| Aktor és használati eset | 41 |
| Aktorok általánosítása és pontosítása | 42 |
| Változatok (extends) | 43 |
| Részfunkciók (include) | 45 |
| Használati esetek általánosítása | 45 |
| Változat, részfunkciók vagy általánosítás? | 46 |
| Diagramok kialakítása | 47 |
| Felhasználó céljai és az interakciók | 48 |
| Használati eset diagramok | 49 |
| Csomagok | 51 |
| Csomag (package) | 52 |
| Függőségek | 53 |
| Névterület (namespace) | 54 |
| Csomag pontosítása | 54 |
| Csomagok használata | 55 |
| Rendszerek együttműködése | 56 |
| Közvetett vezérlés | 59 |
| A követelményelemzés szöveges dokumentumai | 61 |
| Alkalmazási példák | 61 |
| Forgatókönyvek | 63 |
| Működési leírások | 65 |
| Felhasználói felületek | 65 |
| Előzetes felhasználói leírás | 68 |
| Követelményelemzés | 69 |
| Kidolgozás | 70 |
| A követelményelemzés célja | 71 |
| Osztálydiagramok | 73 |
| Osztály | 74 |
| Objektum és osztály | 74 |
| A szakterületi modell első elemei | 76 |
| Attribútumok | 77 |
| Műveletek | 78 |
| Lekérdezés és módosító | 79 |
| Származtatott attribútum és osztály | 80 |
| Láthatóság | 80 |
| Lekérdező és beállító műveletek | 81 |
| Attribútumok és műveletek értelmezése | 82 |
| Jellegzetességek | 86 |
| Részletezettség szintjei | 86 |
| Közös sztereotípia és megszorítás | 87 |
| Részek | 87 |
| Változatlanság | 88 |
| Jellegzetességek elérése | 88 |
| Jellegzetességek keresése | 90 |
| Adatszolgáltató és tároló felelősségek | 90 |
| Entitások és értékek | 91 |
| Műveletek keresése | 93 |
| CRC-kártyák | 93 |
| Felelősségek és belső osztályok keresése | 94 |
| A művelet alanya és tárgya | 97 |
| Kommunikációs útvonalak | 98 |
| Kommunikációs út | 98 |
| Asszociáció és kapcsolat | 99 |
| Szerepek | 100 |
| Attribútum és osztály számossága | 101 |
| Módosítás lehetősége | 102 |
| Elnevezések | 102 |
| Kollekció és felsorolás | 103 |
| Származtatott és részhalmaz asszociációk | 104 |
| Asszociációk értelmezése | 105 |
| Elérési utak | 110 |
| Minősített asszociáció | 110 |
| "Vagy" asszociáció | 111 |
| Asszociációs osztály | 112 |
| Aggregáció és kompozíció | 113 |
| Erős és gyenge kapcsolat | 115 |
| Attribútum és asszociáció | 116 |
| Függőségek | 117 |
| Általánosítás és pontosítás | 119 |
| Általánosítás és pontosítás | 119 |
| Többszörös osztályozás | 121 |
| Megkülönböztető | 123 |
| Dinamikus és többszörös változat | 124 |
| Kiterjesztés és korlátozás | 125 |
| Műveletek átdefiniálása | 126 |
| Osztályhierarchia | 128 |
| Absztrakt osztályok és interfészek | 128 |
| Generikus osztály | 132 |
| Különleges műveletek | 134 |
| Értékek másolása és ellenőrzése | 134 |
| Konstrukció és destrukció | 135 |
| Kezdőértékek értelmezése | 136 |
| Konverzió | 137 |
| Kiegészítő technikák | 138 |
| Osztályattribútumok és osztályműveletek | 138 |
| Metaosztály | 140 |
| Sztereotípia | 141 |
| Invariánsok, elő- és utófeltételek | 141 |
| Műveletek végrehajtási módja | 142 |
| Objektumok | 144 |
| Objektumok | 144 |
| Objektum attribútumértékei és állapota | 145 |
| Objektumok és kapcsolatok | 146 |
| Osztálydiagramok használata | 149 |
| Interakció-diagramok | 151 |
| Interakció-diagramok | 152 |
| Példaobjektum | 153 |
| Üzenet | 153 |
| Szekvencia-diagram | 155 |
| Konkurens folyamatok | 156 |
| Üzenetek | 157 |
| Együttműködési diagram | 159 |
| Interakció-diagramok használata | 161 |
| Tervezési minta | 161 |
| Időben lezajló változás | 163 |
| Aktivitás-diagramok | 164 |
| Aktivitás és sorrendiség | 164 |
| Akció- és aktivitás-állapot | 167 |
| Aktivitás és objektum | 168 |
| Szignál küldése és fogadása | 171 |
| Állapotdiagram | 173 |
| Állapot és átmenet | 173 |
| Esemény | 176 |
| Esemény és átmenet | 178 |
| Állapot | 178 |
| Üzenetküldés | 180 |
| Tevékenység és akció | 181 |
| Strukturált állapotdiagram | 182 |
| Konkurencia | 183 |
| Adatfolyam-diagram | 185 |
| Adatfolyam-diagram | 186 |
| Feldolgozás és adatfolyam | 187 |
| Aktív és passzív objektumok | 188 |
| Vezérlésfolyam és strukturálás | 189 |
| Reprezentáció | 191 |
| Osztályként történő reprezentáció | 192 |
| Felhasználói felületek | 194 |
| Pontosítás megvalósítása | 196 |
| Pontosítás és kompozíció | 198 |
| Állapotdiagramok értelmezése | 200 |
| Szakterületi elemzés | 203 |
| Diagramok a követelményelemzésben | 204 |
| Szakterületi elemzés | 205 |
| Áttekintő szakterületi modell | 206 |
| Részletes szakterületi modell | 209 |
| Csomagok és osztályok | 211 |
| Implementációs diagramok | 213 |
| Komponens-diagramok | 214 |
| Alkalmazási-diagramok | 216 |
| Tervezés és megvalósítás | 219 |
| Alkalmazási környezet | 220 |
| Részletes tervezés | 222 |
| Megvalósítás | 225 |
| "Objektumokon túl" | 227 |
| "Beyond objects" | 228 |
| Létezik-e informatika az objektumokon túl? | 232 |
| Irodalomjegyzék | 237 |
| Tárgymutató | 239 |
Folytatás Microsoft-tal