Alkalmazkodás, ellenállás, mobilitás

Fülszöveg

A két tanulmányt megközelítési módjuk kapcsolja össze Mindkettő a társadalmi mobilitás folyamatait kívánja megvilágítani családtörténetek, személyes életutak elemzésével. Világszerte a társadalomtudományokban egyre többen alkalmazzák a családtörténeti, életrajzi megközelítést azért, hogy...megmutassák ...a társadalom által átélt történeti változások, gazdasági konjunktúrák és válságok, stb. hatásának működését a személyes szinten. Kocsis Gyula tanulmánya módszertani szempontból is figyelemre méltó, kezdeményező kísérlet... egy 1720-as években Ceglédre költöző személy leszármazóinak sorsát, kiemelkedési kísérleteit, ezek sikerét, balsikerét követi nyomon, hat nemzedéken át Ez a megközelítés módot ad annak vizsgálatára, hogy a család életében mennyire jelentkezik egy mintegy öröklődő "családi" vállalkozói mobilitásra ösztönző hagyomány.. Nagy Varga Vera a kuláknak nevezett jómódú paraszt polgárok stratégiáit elemzi a szocializmus évtizedei alatt A téma szintén újszerű, éppen az által, mert nemcsak a kulákellenes intézkedésekre összpontosít, hanem azt veszi vizsgálóra, hogy milyen gyökerei, háttere volt ennek a rétegnek a második világháború előtti évtizedekben, majd történetileg követi nyomon, személyes variálódásra is kitekintve az alkalmazkodás, beilleszkedés, szembenállás különböző változatait A ceglédi jómódú cívispolgárok egy olyan típust képviselnek, amelynek az általános magyar társadalomtörténet szempontjából is jelentős szerepe volt Az életrajzi megközelítésnek az az előnye, hogy bepillantást ad a társadalmi változások konkrét, személyes folyamataiba és érzékelteti - a visszaemlékezés szűrőjén, optikáján keresztül - az egykorú érzelmeket, latolgatásokat, véleményeket, illetve az utólagos értékeléseket magunk és mások viselkedéséről... (Részletek a lektori véleményből) Vissza