Alkatrészek és szerelvények védelme műanyagokkal

Előszó

Az elektromos és elektronikus iparban hosszu ideje alkalmazzák a légmentes zárást egyes alkatrészek, szerelvények, sőt teljes berendezések védelmére is. Sok esetben egyedül a légmentes zárás biztosit megfelelő védelmet a környezet kárositó tényezőivel szemben.
A korszerű - beágyazás készitésére alkalmas - müanyagok megjelenése előtt a légmentes zárás általában fémházba zárással valósitották meg. A fémházat vagy forrasztással, vagy hegesztéssel zárták le. Az elektromos vezetékeket üveg vagy kerámia szigetelőkön keresztül hozták ki. Ez a még ma is gyakori zárási mód megfelelő, azonban munkaigényes és költséges is. A fémházba zárást az ipar számos területén alkalmazzák; pl. fémházas kondenzátorok, traszformátorok, germánium egyenirányitók stb. gyártásánál.
A müanyagba ágyazáshoz teljesen hasonló zárási módok is léteztek. Burkolatok készitésére különböző természetes gyantákat és azok származékait használták fel. Ezek azonban hamar öregedtek, alacsony és magas hőmérsékletü igénybevételt nem birtak ki. Ezeket az anyagokat a müanyagok már teljesen kiszoritották.
Az elektronikus és elektromos ipar gyors fejlődése a légmentes záráson tulmenően még tovább igényeket is támaszt az alkatrészek, illetve berendezések zárásával kapcsolatban. Ilyen igény pl. az is, hogy a beágyazó anyag nyujtson védelmet dinamikus igénybevételekkel, vagy ionizáló sugárzásokkal szemben.
A müanyagok szerepe a légmentes zárásban a negyvenes évektől kezdődően rohamosan emelkedik. Ezt a fejlődést az uj müanyagok - poliészter, epoxigyanták, poliuretánok, szilikonok és ezek kombinációs termékeinek - előállítását tette lehetővé. Vissza