Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás

Fülszöveg

A kötetben a következő főbb kérdésekre törekszem választ adni. Melyek a posztmodernitás általános jellemzői? Melyek a liberális, a szociális és az alkotmányos jogállam egybeeső és eltérő vonásai Európában? Milyen összefüggések és kapcsolódások észlelhetők a posztmodernitás globalizációs és differenciálódási trendjei, valamint az alkotmányos jogállamok egyetemesedő ismérvei között? Milyen kritériumok alapján jelölték meg a legfőbbnek tekintett érétket az egyetlen alapérték meghatározására törekvő értékelméletek, és melyek az alternatív, illetve pluralista értékfelfogások kiinduló tételei? Melyek az alkotmányi érétkek sajátosságai a vallási, az erkölcsi, az egyéb jogi, a művészi, a tudományos, a közgazdasági értékekkel szemben? Melyek a kontinentális alkotmányos jogállamok jellegzetes alkotmányi értékeinek főbb csoportjai? Miért tekinthetők a világnézeti, politikai, kulturális, művészi, gazdasági pluralitást biztosító jogállam alkotmányi értékei olyan kötelező, közös értékminimumnak, amely lehetőséget és egyben biztonságos keretet nyújt a jelzett sokféleségnek, a versengésnek, a tartalmas demokráciának, a közösségi, a társadalmi, a nemzeti és a nemzetközi együttműködésnek?
Ezekre és a kapcsolódó részletkérdésekre feltárt válaszokból kiindulva a jelentősebb hazai és külföldi szakirodalom, valamint a magyar alkotmánybírósági állásfoglalások hasznosításával önálló fejezetekben vizsgálom az alkotmányi alapelvek, tilalmak, alapjogok, alapkötelességek, államcélok, állami kötelességek és egyéb nevesített alkotmányi értékek összetevőit.
Ezt követően a hatalommegosztás és azon belül az államhatalmi ágak elválasztása elvének gyakorlati problémáit dolgoztam fel az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány gyakorlati kapcsolatának értékelésével. E részen belül különös figyelmet fordítok arra, hogy milyen körülmények indokolják Magyarországon a semleges államfői intézmény alkotmányi megalapozását.
Az alkotmányi és erkölcsi értékekre vonatkozó kutatásokra építve törekszem bemutatni az alkotmánybírósági értékvédelem szerepét és megvalósulási formáit. Önálló részben összegzem az alkotmánybíráskodás amerikai és európai modelljének hasonló és eltérő jegyeit, az európai modellen belül pedig az osztrák, az olasz, a német, a spanyol és a francia alkotmánybíróság szervezeti, hatásköri és működésrendi vonásait. Mindezek figyelembevételével és az eddigi működési tapasztalatok hasznosításával vázolom a magyar közjogi bíráskodás, azon belül az alkotmánybíráskodás és a közigazgatási bíráskodás időszerű problémáinak megoldási lehetőségeit. Vissza