Állam és forradalom

Előszó

ELŐSZÓ
Az állam kérdése jelenleg különös jelentőséget nyer, mind az elmélet, mind a gyakorlati politika szempontjából. Az imperialista háború rendkívül meggyorsította és kiélezte a monopolista kapitalizmus állammonopolista kapitalizmussá való átalakulásának folyamatát. A dolgozó tömegeket egyre szörnyűségesebben nyomja el az állam, amely mind szorosabban olvad egybe a kapitalisták mindenható egyesüléseivel. A legelőrehaladottabb országok - ez országok ,,mögöttes területeiről" beszélünk - katonai fegyházakká válnak a munkások számára.
Az elhúzódó háború hallatlan borzalmai és nyomora elviselhetetlenné teszik a tömegek helyzetét, fokozzák felháborodásukat. Szemmel láthatóan növekedik a nemzetközi proletárforradalom; viszonyának kérdése az államhoz, gyakorlati jelentőségre tesz szert.
Az opportunizmus elemei, melyek a viszonylagosan békés fejlődés évtizedei folyamán felhalmozódtak, megteremtették a szociálsovinizmusnak az egész világ hivatalos szocialista pártjaiban uralkodó áramlatát. Ezt az áramlatot, (Plechánov, Potrészov, Breskovszkája, Rubanóvics, azután egy kissé rejtett formában Cereteli, Csernov és társai Oroszországban, Scheidemann, Legien, David stb. Németországban, Renaudel Guésde, Vandervelde Franciaországban és Belgiumban; Hyndman és a fábiánusok Angliában stb. stb.) mely csak szavaiban szocialista, tetteiben soviniszta: a „szocializmus" „vezéreinek" nemcsak a „saját" nemzeti burzsoáziájukhoz, hanem éppen „saját" államukhoz való aljas, lakájszerű alkalmazkodása jellemzi, mert az úgynevezett nagyhatalmak többsége már régen a kicsi és gyenge népek egész sorát zsákmányolja ki és tartja leigázva. Vissza