Állam- és jogbölcselet

Tartalom

1. A FORMÁLÓDÁS HOMÁLYA: A POLITIKAI ESZMETÖRTÉNET KEZDETEI 7
1.1. A görög városállamok tudománya 7
1.2. A mítoszok kora 10
1.3. „Kozmikus" elméletek 15
2. GÖRÖG FELVILÁGOSODÁS: A TERMÉSZETJOGI ÉS A JOGPOZITIVISTA FELFOGÁS ELKÜLÖNÜLÉSE 18
2.1. Szofisták 18
2.2. Szókratész és pere 22
3. ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG AZ ÓKORI ÁLLAMBÖLCSELETBEN: PLATÓN ÉS ARISZTOTELÉSZ AZ ÁLLAMRÓL 27
3.1. A klasszikus görög politikai gondolkodás általános jellemzői 27
3.2. Platón állambölcselete 29
Az eszményi állam kontextusa [30]: Az eszményi állam [31], Állam és eszményi állam [33]; Az utópikus gondolkodásmód szerkezete [35]; Politikai szabadság, demokrácia, totális rend [36|
3.3. Arisztotelész politikai filozófiája 39
A politikai kérdések elemzésének módszere [39]; Platón és Arisztotelész [40]; A városállam természetszerű - az ember zoón politikon [41]; Az államformák rendszere és igazolhatósága [43]; Demokrácia és politeia - a vegyes alkotmány [46]
4. A VILÁGSZELLEM NYOMÁBAN: TERMÉSZETJOG A STOA ÉS A KERESZTÉNY EGYHÁZATYÁK TANÍTÁSAIBAN 49
4.1. A görög Stoa politikai és jogi eszméi 49
4.2. Cicero 50
4.3. Szent Ágoston 55
5. KÖZJÓ, HIT, ÉRTELEM: AQUINÓI SZENT TAMÁS JOG- ÉS ÁLLAMBÖLCSELETE 59
5.1. Az állam általános jellege 60
5.2. Az igazságosság 62
Az erények rendszere és az igazságosság [62]; Az igazságosság fogalma [64]; Az igazságosság fajtái [64); Az igazságosság és a jog [67]
5.3. Rend, törvény, állam
A világ mint a sokféleség egysége [68]; A törvények fajtái [69]; Törvény és értelem, természetjog és állam [71]
5.4. Az államhatalom jellege, forrása és korlátai 74
A hatalom forrása, lényege és konkrét megvalósulása [74]; Államformák [76], Zsarnokság, alattvalói engedelmesség és ellenállás [78J; Kiegészítések [79]
6. A KÉT KARD ELMÉLETEI: A KÖZÉPKOR JOGI ÉS POLITIKAI GONDOLKODÁSA 82
6.1. Egyházi és világi hatalom: dekretisták és legisták (Ld. Péteri Zoltán Természetjog - Államtudomány c. kötetben, 1.1.3. pont, 8-10. o.)
6.2. Dante 82
6.3. A hatalom korlátai; a zsarnoki hatalom (Ld. Péteri Zoltán Természetjog - Államtudomány c. kötetben, 1.1.4. pont, 10-15. o.)
7. ÁLLAM, POLITIKA, ERKÖLCS: NICCOLO MACHIAVELLI AZ ÁLLAMRÓL ÉS POLITIKÁRÓL 85
7.1. Machiavelli és kora 85
A modern állam és Itália [85]; Machiavelli elméletének általános jellege [86]
7.2. A politika mint mesterség 88
Az uralom eszközei [88]; Az „emberi természet" [90]; Virtu és fortuna [91]
7.3. Cél és eszköz viszonya a politikában 92
8. SZUVERENITÁS ÉS ELLENÁLLÁS: REFORMÁCIÓ ÉS ELLENREFORMÁCIÓ AZ ÁLLAMRÓL ÉS A JOGRÓL 94
8.1. Luther tanainak államtani következményei 94
8.2. A reformáció ellenállási elmélete 96
8.3. Jean Bodin és a szuverenitás elmélete 99
Élete és művei [99]; a szuverenitás elmélete [99]; a szuverén hatalom jegyei [101]; A szuverenitás fogalmának aktualitása [102]
8.4. Az ellenreformáció államelmélete 103
A radikális perspektíva [103]; Az abszolutista perspektíva [105]
9. AZ EMBERI TÖKELETESEDÉS VÁGYÁLOM: A RENESZÁNSZ UTÓPIÁK 107
9.1. Morus 108
9.2. Campanella 112
9.3. Bacon 114
10. RÁCIÓ ÉS TERMÉSZETJOG: A „KLASSZIKUS" TERMÉSZETJOGI ELMÉLETEK (Ld. Péteri Zoltán Természetjog - Államtudomány c. kötetben, 1. fejezet 5-24. o.)
10.1. Eszmetörténeti előzmények (1.1.1-2. pont, 5-8. o.)
10.2. A „klasszikus" természetjogi elméletek jellemző vonásai (1.2.1. pont, 16-18. o.)
10.3. A „klasszikus" természetjogi irányzat kezdetei (Vasquez, Althusius, Grotius) (1.2.2. pont 19-23. o.)
10.4. A „klasszikus" természetjog racionalista változata (Pufendorf, Wolff) (1.2.3. pont, 23-24. o.)
11. KONSZENZUS ÉS JOGSZERŰ KÖZHATALOM: A TÁRSADALMI SZERZŐDÉS KLASSZIKUS ELMÉLETEI 116
11.1. A társadalmi szerződés elméleteiről - általában 116
11.2. A klasszikus szerződéselméletek előzményei 119
Antik hagyomány [119]; Középkori előzmények [120]; A reneszánsz és a reformáció kora [121]
11.3. A klasszikus szerződéselméletek 123
Thomas Hobbes [123]: A társadalmi szerződés sémája [125], A modern polgári állam jellemzői [126]; Benedictus Spinoza [129]; John Locke [131]: A társadalmi szerződés sémája [132], A kormányzat - megbízás [133]; Jean-Jacques Rousseau [134]: Az emberi civilizáció fejlődése és a társadalmi szerződés sémája [135], Az általános akarat és a nép főhatalma [137], Politikai közvetlenség és totális uralom [138], A Rousseau-i paradoxon [140]; Immanuel Kant [141]; A szerződéselméletek kritikái [142]; A megújult kontraktualizmus [145]
12. ÉSZ, ERÉNY ÉS HASZON: A FELVILÁGOSODÁS NÉZETEI ÁLLAMRÓL ÉS JOGRÓL 146
12.1. A felvilágosodás néhány kulcsfogalma 146
Racionalizmus és természettudományos gondolkodás [146]; Szekularizáció [146]; Tolerancia [147]; Haszonelvűség [148]; Társulási hajlam, társiasság [148]
12.2. A felvilágosodás legáltalánosabb nézetei az államról és a jogról 149
Jogfelfogás [149]; Államfelfogás [149]: Természetjogi hagyomány [149], Republikánus hagyomány [150], Az államérdek tana [150]
12.3. Voltaire harca az igazságszolgáltatás igazságtalanságai ellen 151
12.4. Beccaria a jog racionalizálásáról 153
12.5. David Hume szkeptikus kormányzattana 155
12.6. Adam Ferguson: polgári társadalom és katonai erények 157
12.7. Erény és forradalom Robespierre és Burke elméletében 158
12.8. Benjamin Constant a régiek és a modernek szabadságáról 161
Névmutató 164
Kötelező irodalom 165
Ellenőrző kérdések 166

Témakörök