Államelmélet II.

Fülszöveg

Az államelméleti tárgyú elemzések előtt alapvetően három út áll, amikor tárgyterületüket kijelölik. Az első lehetőség a ragaszkodás az államtan klasszikus témáihoz (terület, népesség, állami funkciók, stb.), a második egy politikai szociológiai jellegű megközelítés, amely az állami életből adódó tapasztalatok teoretikus összegzését kínálja, a harmadik pedig a politikai filozófiai kérdezés, amely arra összpontosít, hogy bizonyos intézményeknek mi az értelme, létrehozásuk és működésük milyen igazolási kérdéseket vet fel. Ez a kétkötetes munka a harmadik lehetőség mellett kötelezi el magát: anyaga elsősorban az alkotmányos intézmények igazolási problémáira összpontosít. Olyan alkotmányos intézmények politikai filozófiai tartalmát igyekszik feltárni, amelyek a Magyar Köztársaságban is fellelhetőek. Már a cím is jelzi, hogy ez a munka egy tematikus szűkítés révén határozza meg tárgyát. Ebben a keretben csak az állam egyik strukturális változatát, a "mérsékelt államot" képes a kellő részletességgel bemutatni. Az elemezések irányát meghatározó fogalom melletti döntés voltaképpen tisztelgés a rendelkezésre álló politikai filozófiai hagyomány egyik kiemelkedő alakja, Montesquieu előtt. Éppen ezért a könyv vezérmotívuma egy Montesquieu-idézettel is megadható: "A politikai szabadság csak mérsékelt kormányzatok alatt állható fenn." A vezérmotívumot az első kötet elmélettörténeti, a második analitikai tárgyú fejezetekben juttatja érvényre. Vissza