Államgazdaság- vagy pénzügytan

Tartalom

BEVEZETÉS
1. Az államgazdaság vagy pénzügy fogalma 1
3. Az államgazdaság közelebbről szemlélve 3
3. §. Az államgazdaság és a magángazdaság közti különbség
4. §. Az államgazdaság történeti fejlődése szerint 7
5. §. összetett államok, államrészek és Önkormányzati testek háztartása 10
6. §. Az államgazdaság vezérelvei ... 12
7. §. Az államgazdaság fontossága... ... 18
8. §. Az államgazdaság tudománya ... 14
9. 10. §. Az államgazdaságtan fejlődése és irodalma .. 17

ELSŐ KÖNYV
Az államszükséglet
ELSŐ FEJEZET
Az államkiadások és azok osztályozása.
11. §. Az államkiadások elmélete általában 23
12. §. Az államkiadások és azok mérve 23
13. §. Az államkiadások nemei és osztályozása 24
MÁSODIK FEJEZET
Az államszükséglet meg állapítása és födözésének általános szabályai
14. §. Az állam szükséglet megállapítása 29
15. §. Az államszükséglet miként-födözésének szabályai ... ... 31
16. §. Az udvartartás, a központi államkormány és a törvényhozási kiadások 33
17. §. Az államhivatalnokok díjazására czélzó kiadások35
18. §. A hadügyi kiadások födözése körüli eljárás 37
19. §. Egyéb államkiadások körüli eljárás 39
HARMADIK FEJEZET.
A pénzügyi egyensúly, és az állami költségvetés vagy budget
20. A pénzügyi egyensúly és a deficit 41
21. A budget általában 42
22. A budget szerkezete különösen 45
23. Az alkotmányossági elv a költségvetésben illetőleg a budgetjog 49
24. A budget kivitele vagy végrehajtása 53
NEGYEDIK FEJEZET.
A pénzügyi gazdaság anyagi rendje, és az államszükséglet tényleges fedezésének módja.
25. A pénzügyi súlyegyen fentartása 56
26. §. A kiadás-fedezési eszközök megválasztásánál követendő elvek... 58
27. §. További feladatok a pénzügyi gazdaság anyagi rendje körül... 60
28. §. Az államkincs 61

MÁSODIK KÖNYV
Az állambevételek.
ELSŐ FEJEZET
Az államszükségletek fedezése s az állambevételek általában.
29. §. Az állambevétel fogalma 65
30. Az állambevételek kellékei, forrásai és főnemei 66
31. § Az állambevételek osztályozása közelebbről 68
32. § Bevételt szolgáltató államtevékenység és közintézetek körül követendő elvek 71
33. §. A közvetlen és közvetett államjövedelemre alapított pénzügyi rendszer 73
MÁSODIK FEJEZET.
Az állam saját-gazdasági, továbbá regálék, illetékek, és egyedáruságokból való bevételei.
Első Czikk. Az állam közvetlen bevételei.
34. §. A közvetlen bevételek általában 75
35. §. Az állami vállalat kérdése különösen 77
86. §. A domaniál vagy kamarai jószágok 80
37. §. A domaniáljószágok megtartása vagy megnemtartásának kérdése 81
38. A domaniáljószágok kezelési módjai 84
39. Bányák, huták és sóművek 88
40. §. Ipartelepek, kereskedés és banküzlet 90
41. §. Közlekedési eszközök 92
Második Czikk A regálék vagy fenségi haszonvételek.
42. A regálé általában 95
43. A regálé mai szerepe szerint 96
44. A pénzverési regálé és a papírpénz-kibocsátása .. 99
45. §. Posta- és távirdaregálé 100
Harmadik Czikk. Az illetékek.
46. Az illetékek általában 103
47. Az illetékek kiszabási mérve és lefizetésmódja 106
48. Az illetékek nemei és osztályozása közelebbről 109
Negyedik Czikk. A monopólok vagy egyedáruságok.
49. §. A monopól mint bevételforrás általában 111
50. §. A monopólok kellékei s közelebbi méltatása 114
51. §. A dohányegyedáru különösen 115
52. §. A sóegyedáruság ... 119
53. §. Egyéb monopólok ... 122
HARMADIK FEJEZET.
Az adók
Első Czikk. Az adóügy általános elmélete.
Első Tag. Az adók és adóügy általában.
54. §. Az adó fogalma és rendeltetése 125
55. §. Az adóztatás jogalapja és határa 128
56. Az adóelmélet alapfogalmai 131
57. §. Az adók nemei és osztályozása 134
58. §. A direct és indirect adók szerinti osztályozás 137
59. §. Az adók közjog-történelmi fejlődésük szerint 140
Második Tag. Az adóztatás vezérelvei.
60. §. Az adóztatás vezérelvei általában ... 142
61. §. Az adók kielégítő volta és rugalmassága 144
62. §. A vagyon és jövedelem mint adóforrás ... ... 146
63. §. Az igazságossági vezérelv értelme és tartalma ... 149
64. Az adóáltalánosság 150
65. §. Jogi személyek megadóztatása 152
66. Adómentességek, különös tekintettel a tisztviselőkre 154
67. Az úgynevezett létminimum adómentessége. 155
68. §. Az adóelosztás mérszabálya, s különösen az élvezetelv, avagy az adófizetési képesség szerint való megadóztatás 157
69. §. A fizetésképesség-elv szerinti megadóztatás közelebbről 160
70. Az arányos és a fokozatos adóztatás különösen 162
71. Az adóláb nagysága különböző nemű jövedelmeknél 165
72. Az adó nagysága a nemzeti jövedelem tekintetében 166
73. Az adók hatása közelebbről 168
74. §. Az adóáttolás vagy áthárítás 171
75. Folytatás 174
76. Az adók állandósága 178
77. Az adóigazgatás és ennek szervezete 180
78. Folytatás 182
Második Czikk. Az egyenes adók különösen
Első Tag. Az egyenes adók helye az adórendszerben.
79. §. Az adórendszer 185
80. §. Az egyenes adók általában 186
81. §. Az egyenes adók kivetése és beszedése, s különösen a kataszter 188
81. §. Bírálatos észrevételek az egyenes adókra nézve 191
Második Tag. A hozadéki adók.
83. §. A föld- vagy telekadó 194
84. §. A földadó és ennek katasztere a tiszta hozadék alapján 195
85. §. A jelzálogi terhek beszámíthatóságának és a földadóláb magasságának
kérdése 197
86. §. A hozadékadói kataszter hiányai és szükséges reformja . 200
87. §. A földadó a telekérték és a haszonbérösszeg szerint 202
88. §. A földadó a nyershozadék meg a térfogat szerint; a földadó megváltása. és a physiocraták s communisták nézetei a föld adóról 203
89. §. Bérbeadott telkek megadóztatása; és a földadó hatásának és áttolásának
kérdése 205
90. §. A ház- vagy épületadó 207
91. §. Folytatás 209
92. §. A tőkeadó vagy kamatjáradékadó 212
93. Folytatás 516
Harmadik Tag. Ipar- és kereseti adók.
94. §. Az iparadó 219
95. §. Folytatás 229
96. §. Személyi kereset- s névszerint bér-, díj- és fizetvény-adó 24
Negyedik Tag. Személy-, jövedelem- és birtokodat.
97. §. A személyadó és a jövedelemadó általában 226
98. §. A személyi fejadó és osztályadó 227
99. §. A tulajdonképpeni jövedelemadó 228
100. §. A jövedelemadó kérdése különösen 230
101. §. A jövedelemadó keresztülvitele 234
102. §. Az általános birtokadó 236
Harmadik Czikk. A nem-egyenes adók.
Első Tag. A nem-egyenes vagy közvetett, s jelesül a fogyasztási adók általában.
103. §. A közvetlen és közvetett adók közötti különbség 240
104. §. A fogyasztási adók természete, forrása és hatása különösen 243
105. §, A fogyasztási adók nemei és alakzatai 245
106. §. A fogyasztási adók közelebbi indokolása 249
107. Folytatás 251
106. A fogyasztási adók kivitele, s ennek kellékei és módozatai... 254
Második Tag. A nem-egyenes illetőleg a fogyasztási adók egyenként.
109. A nem-egyenes illetőleg a fogyasztási adók osztályozása 256
110. Élelemszerekre, s jelesül lisztre, húsra és sóra vetett adók... 257
111. Az italneműek megadóztatása, jelesül a boré 259
112. A söradó 262
113. A szeszadó 263
114. A czukoradó 266
115. A dohányadó 268
116. Egyéb indirect fogyasztási adók 270
117. A határvámi adó 271
118. Folytatás 273
119. §. Direct fogyasztási adók; és különösen a lakásadó meg a fényűzési adók 276
120. §. Folytatás 278
121. Folytatás 279
Harmadik Tag. Az illetéki vagy forgalmi adók.
122. §. Az illetéki vagy forgalmi adók általában 280
123. Az illeték-adók főbb nemei közelebbről 283
124. §. Az örökségi adó különösen 285
125. §. Az egyenértéki illetékadó 289
Negyedik Czikk. A községi adóügy.
126. §. Az önkormányzati testek háztartása 290
127. §. Kiadás és bevétel az önkormányzati gazdaságban 291
128. §. A községi háztartás és adóügy történelmi alakulása és jelen állása szerint 293
129. §. önálló- vagy pótlékadói alapra fektetett községi adóügy 295
130. §. A fizetési képesség és az élvezetelv szerint szervezett községi adók 297
131. §. A községi adórendszer gyakorlati megalakítása 298

HARMADIK KÖNYV.
Az államhitel.
ELSŐ FEJEZET.
Az államadósságok általában.
132. §. Az államhitel alapja és föltételei 301
133. §. Államhitel és magánhitel közti különbség 303
134. §. Az államadósságok különböző nemei 304
135. §. Az államadóssági ügy közelebbi méltatása különösen közgazdasági
tekintetben 308
136. §. Folytatás. Adósságcsinálás vagy adóemelés? 311
137. §. Az államadósságok különösen politikai szempontból 314
138. §. Eredmények összefoglalása 315
139. §. Az államadósságügy történelmi és közjogi tekintetben 318
MÁSODIK FEJEZET.
Az államadósság nemei és alakzatai.
140. §. A különböző adósságnemek általában 320
141. §. A) A lebegő adósságok 320
142. §. A lebegő adósság főalakzatai, és a kincstárjegy különösen 353
143. B) Az állósított adósság 355
144. §. Az állósított adósság főformái, és különösen a járadék-adósság 357
145. §. C) A papírpénzi adósság 359
146. Folytatás 335
147. §. D) A kényszerjellegű államadósság 334
HARMADIK FEJEZET.
Az államkölcsönök fölvételének módjai, föltételei és a törlesztés
148. §. Az államkölcsön fölvételének módjai, s különösen a tőzsdekölcsön 337
149. §. A köz-aláírási vagy nemzeti kölcsön; a sorsolási kölcsön; és az egyéb kölcsönzési módok 339
150. §. Belföldön avagy külföldön való kölcsönfölvétel ? 343
151. §. A kölcsönföltételek tekintettel a kibocsátási árra, illetőleg a kamatra. 346
152. §. Folytatás 349
153. §. Egyéb föltételek, biztosítékok, és formaszerűségek 351
154. §. Az államadósság törlesztése általában 354
155. §. A törlesztés különbféle módjai és rendszerei. 357
156. §. A papírpénz-adósság törlesztése, illetőleg átalakítása 359
157. §. A conversio és a kamatreductió 362
158. Folytatás 364
159. §. Az állambankrott 367
160. §. Befejezés 368

Témakörök