Állami pénzügyek és gazdaságirányítás

Tartalom

BEVEZETŐ 5
A PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS FŐBB TERÜLETEI ÉS -ÖSSZEFÜGGÉSEI
1. A pénzügyek és a gazdaságpolitika kapcsolata 7
1.1. A gazdaságpolitikáról 9
1.1. 1. A gazdaságpolitika értelmezése 9
1.1. 2. A gazdaságpolitika kategóriái 14
1.2. A gazdaságirányítás rendszere, a gazdasági mechanizmus 16
1.2. 1. A gazdasági mechanizmus értelmezése 16
1.2. 2. A szocialista gazdaságirányítási rendszerek 17
1.2. 3. A tervszerűség és az áru-pénz kapcsolatok összefüggése 20
1.2. 4. A központi irányítás és a vállalati önállóság összhangjáról 23
1.3. A gazdaságirányítási rendszer eszközei 30
1.3. 1. Tervezés, szabályozás, szervezet 30
1.3. 2. A szabályozókról 35
1.4. A pénzügyi rendszer szerepe és működése 44
1.4. 1. A pénzügyek fogalma 44
1.4. 2. A pénzügyi rendszer 45
2. Az árrendszer és a jövedelmek szabályozása 59
2.1. Az ár- és a jövedelemszabályozási rendszer összefüggése 59
2.2. Az ár funkciói 61
2.3. Árrendszer és árpolitika 70
2.3. 1. Az árrendszer néhány fő elve 70
2.3. 2. Az árpolitika törekvései 74
2.3. 3. A külkereskedelmi árszorzók összefüggése az ár- és pénzügyi rendszerrel 79
2.3.4. Az árrendszer továbbfejlesztéséről 84
2.4. A jövedelemszabályozás 87
2.4.1. A jövedelempolitikáról 87
2.4.2. A jövedelemszabályozási rendszer és a gazdaságpolitika más elemeinek
kapcsolata 90
2.4.3. Követelmények a jövedelemszabályozási rendszerrel szemben 92
2.4.4. Mennyire segítheti elő a jövedelemszabályozási rendszer a népgazdasági és
vállalati érdekek összhangját? 96
2.4.5. A gazdasági hatékonyság és a jövedelmezőség 97
2.4.6. A vállalati jövedelemszabályozás továbbfejlesztése az árrendszerrel
összhangban 107
2.5. A szabályozási rendszer és a preferenciák 112
2.5.1. A gazdaságpolitikai célok és a preferenciák 114
2.5.2. A mai érték- és árviszonyok szerepe a preferenciarendszerben 119
2.5.3. A gazdasági hatékonyság és a preferenciák 127
2.5.4. A támogatási formák és célok összhangja 130
3. A fogyasztás pénzügyei 136
3.1. A fogyasztás közgazdasági szerepe 136
3.1.1. A fogyasztás fogalma, összefüggése a termeléssel és a felhalmozással 136
3.1.2. A fogyasztás mint gazdasági tényező 139
3.1.3. A fogyasztás színvonalát és szerkezetét befolyásoló tényezők 142
3.1.4. A fizetőképes kereslet. A kereslet rugalmassága 147
3.2. Fogyasztás és életszínvonal 151
3.2.1. Az életszínvonal alakulását kifejező mutatók 151
3.2.2. Az életszínvonal méréséről és nemzetközi összehasonlításáról 155
3. Az elosztási politika célja és eszközei 157
4. A vásárlóalap-árualap viszonya 162
Bérpolitika és bérszabályozás 165
Fogyasztói árpolitika 173
Társadalmi gondoskodás 181
1. A társadalmi gondoskodás formái, elosztása 181
3.5.2. A társadalmi közös fogyasztás gazdaságtanának néhány kérdése 185
4. Felhalmozás és pénzügyek 200
4.1. A felhalmozás fogalma és pénzformái 200
4.2. A felhalmozás és a gazdasági fejlődés általános összefüggéséiről 201
Beruházási döntési rendszerünk és a szabályozók 211
4.3.1. A beruházási döntési rendszer 211
4.3.2. A beruházási tevékenység szabályozása 216
4.3.?. A beruházási hitelek 219
4.3.4. Érdekeltség a fejlesztésben 220
4.5.5. A finanszírozási rendszer továbbfejlesztése az új ötéves tervben 223
4.4. A beruházási egyensúly és szabályozás 227
4.5. Beruházásgazdaságossági számítások 231
4.6. Területi különbségek és a fejlesztés 139
4.7. Rövid összefoglalás 243
5. A pénzfolyamatok általános jellemzői és gazdasági összefüggései 245
5.1. A jövedelmek keletkezése és elosztása 245
5.2. A pénzértékváltozás néhány kérdése 251
5.2.1. Az infláció és a defláció fogalma, okai 253
5.2.2. Gazdasági növekedés és pénzértékváltozás 258
5.2.3. A viszonylagos árstabilitás követelményei, feltételei 264
5.2.4. A pénz vásárlóképessége védelmének eszközei 271
5.2.5. A valuta vásárlóértéke csökkenésének társadalmi vetülete 275
5.5. A pénzügyek hatása a gazdasági fejlődés főbb jellemzőire 279
5.3.1. A gazdasági növekedésre gyakorolt hatás 280
5.3.2. A gazdasági hatékonyságra gyakorolt hatás 284
5.3.3. Összefüggés a népgazdasági egyensúllyal 289
A NÉPGAZDASÁG PÉNZÜGYI MÉRLEGEI
6. A pénzügyi mérlegrendszer felépítése 296
6.1. A népgazdasági mérlegről általában 296
6.2. A pénzügyi mérlegek rendszere és csoportosítása 298
Részletező pénzügyi mérlegek 304
7.1. Az állami költségvetés mérlege 304
7.1.1. Az állami költségvetés mérlegének mai formája és továbbfejlesztése 304
7.1.2. A költségvetési egyensúly felfogása 310
7.2. A tanácsi pénzgazdálkodás mérlegrendszere 314
7.2.1. Az állami bevételek megosztása a központi és a tanácsi pénzalapok között 314
7.2.2. A tanácsok pénzügyi mérlegei 317
7.3. A hitelmérleg 321
7.4. A költségvetés és a hitelrendszer kapcsolatainak továbbfejlesztéséről 326
7.5. Az állami vállalatok és szövetkezetek bevétel-kiadási mérlege 329
7.6. A lakosság bevétel-kiadási mérlege 330
7.7. A nemzetközi pénzügyi mérlegek 335
8. Az összefoglaló pénzügyi mérlegek 348
8.1. Az összevont pénzügyi mérleg 348
8.2. A nemzeti jövedelem elosztásának és újraelosztásának mérlege 352
8.3. Pénzforgalmi kapcsolatok mérlege 355
8.3.1. A pénzforgalmi kapcsolatok mérlegének általános jellemzése 355
8.3.2. A pénzforgalmi kapcsolatok mérlegének matematikai modellje 359
3. A pénzügyi prognózisok szerepéről 372
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK
10. A szocialista országok együttműködése 392
10.1. Az együttműködés kezdetei; A KGST megalakulása és fejlődése 393
10.2. A pénzügyi kapcsolatok 398
10.3. Az együttműködés új szakasza; A Komplex Program 402
10.4. Összehangolt gazdaságpolitika és hosszú lejáratú megállapodások 411
10.5. A szocialista országok közös valutája és az elszámolási rendszer 417
A nemzetközi tőkés monetáris rendszer 428
A nemzetközi pénzügyi intézmények 429
11.2. A tőkés nemzetközi valutarendszer általános válsága 448
11.3. Reformtörekvések a nemzetközi valutaalap keretében 451
11.4. A nemzetközi pénzügyi rendszer kilátásai 458
12. A külső és belső pénzügyi rendszerek összefüggéseiről 461
Útmutató 479

Témakörök