Államigazgatás

Előszó

Az államigazgatást ma, Magyarországon, a közigazgatás részének tekintjük, a közigazgatás magában foglalja az államigazgatáson kívül az önkormányzati igazgatást is. Tudnunk kell azonban, hogy a két fogalom (államigazgatás-önkormányzati igazgatás) közti különbségtétel eléggé új keletű. 1950 és 1990 között az államigazgatás terminológiát használták mindannak jelölésére, amit ma közigazgatásnak nevezünk, nem véletlenül. A helyi autonómiák minden fajtájának felszámolásával, a centralizmus elvének kizárólagosság tételének a központosított állam vált a társadalom ügyei intézésének kizárólagos meghatalmazottjává, amit a felszínen az jelzett, hogy a korábban használt közigazgatás fogalmát felváltották az államigazgatáséval. Ebben az időszakban az állam, a központi kormányzat és a minisztériumok minden helyi ügy eldöntését magukra vonhatták, illetve döntő mértékben befolyásolhatták, a helyi szervek egyik fajtája sem rendelkezett valódi önkormányzati jogosultsággal, helyi ügyek végleges, felülbírálhatatlan eldöntésének jogával, azaz minden ügy államigazgatási jellegűvé lett. Ehhez képest döntő változás következett be 1990-ben, amikor is az állami-önkormányzati dichtómia újra feléledt, az önkormányzati fogalom az állami ellentéteként. Ettől fogva osztályozzuk az ügyeket és az őket intéző igazgatási szerveket államigazgatásinak, illetve önkormányzatinak. A két fogalom azonban nem áll minden tekintetben szemben egymással, ezért illeszthetők be a közigazgatás fogalmába. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás közös vonását, s ez adja a közigazgatás első fogalmi elemét is, a tevékenység jellege adja. Közérdekű szolgáltatás a különféle igazolások, engedélyek, bizonyítványok kiadása, de ilyennek minősül a közvilágításról, a közutakról, a közoktatásról, a fizetési eszközökről, a személyi és tárgyi nyilvántartási rendszerekről való gondoskodás is. Vissza