| Előszó | 5 |
| Az igazgatás | 7 |
| Az igazgatás fogalma | 7 |
| Az igazgatás alanya és tárgya | 8 |
| A szervezet | 9 |
| A társadalmi munkamegosztás hatása az igazgatás alanya és tárgya elkülönülésére | 10 |
| Az igazgatás tartalma, az igazgatási ciklus | 13 |
| Az igazgatási ciklus fogalma | 13 |
| A célkitűzések | 13 |
| Az információ gyűjtése és értékelése | 14 |
| Tervezés | 15 |
| Döntés | 15 |
| A végrehajtás szervezése | 16 |
| Koordináció | 17 |
| Az ellenőrzés | 17 |
| Az igazgatás mint társadalmi jelenség, igazgatási társadalmi viszonyok | 15 |
| Az igazgatás mint társadalmi viszony | 18 |
| Az igazgatás fajai | 19 |
| Az igazgatási hatalom | 20 |
| Az igazgatás és vezetés | 22 |
| Az igazgatás eszközei | 22 |
| A szocialista államigazgatás | 23 |
| Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében | 23 |
| A szocialista társadalom irányításának a rendszere | 24 |
| Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében | 29 |
| Az államigazgatás a szocialista társadalom irányítási rendszerében | 23 |
| A szocialista társadalom irányításának a rendszere | 24 |
| Az államigazgatás az állam szervezeti rendszerében | 29 |
| Az államigazgatás mint az államhatalmi-népképviseleti szervek végrehajtó, rendelkező tevékenysége | 31 |
| A szocialista államigazgatási rendszer feladatai | 36 |
| A feladatok meghatározó tényezők | 36 |
| A szocialista államigazgatás feladatai | 40 |
| Az államigazgatás működési fajai | 42 |
| Az osztályozás ismérvei | 42 |
| Az államigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége | 43 |
| Az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevékenysége | 43 |
| Az államigazgatási szervek irányítása | 46 |
| Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége | 47 |
| Az intézetek irányítása | 48 |
| A társadalmi szervek állami felügyelete | 49 |
| Az államigazgatási szervek belső igazgatási tevékenysége | 50 |
| A fegyveres erők, testületek igazgatása | 50 |
| Az államigazgatási szervek materiális tevékenysége | 51 |
| Az államhatalmi-népképviseleti szervek tevékenységének kiszolgálása | 51 |
| Az államigazgatási jog | 53 |
| Az államigazgatási jog fogalma és tárgya, helye a magyar szocialista jogrendszerben | 53 |
| Az államigazgatási viszonyok jogi szabályozása a szocialista államban | 53 |
| Az államigazgatási jog fogalma és tárgya | 56 |
| Az államigazgatási jog helye a jogrendszerben | 60 |
| Az államigazgatási jog forrásai | 61 |
| A jogforrások rendszere | 61 |
| Az államigazgatási jog forrásainak egyes típusai | 65 |
| A jogismeret technikai eszközei | 69 |
| Az államigazgatási jogi norma | 71 |
| Az államigazgatási jogszabály és az államigazgatási jogi norma fogalma | 72 |
| Az államigazgatási jogi normák fajtái tartalmuk szerint | 73 |
| Az államigazgatási anyagi jogi normák főbb típusai | 74 |
| Az államigazgatási alaki jogi normák legfontosabb csoportjai | 77 |
| Az államigazgatási jogi norma szerkezete | 78 |
| Az államigazgatási jogi normák érvényesülése | 83 |
| Az államigazgatási jogszabály jellemzői | 85 |
| Az államigazgatási jogviszony | 86 |
| Az államigazgatási jogviszony fogalma | 86 |
| Az államigazgatási jogviszony alanyai | 88 |
| Az államigazgatási jogviszony keletkezése, (módosulása) megszűnése | 93 |
| Az államigazgatási jogviszony tartalma | 96 |
| Az államigazgatási jogviszony tárgya | 97 |
| Az államigazgatási jogviszonyok fajtái | 98 |
| Az államigazgatási szerv | 100 |
| Az államigazgatási szerv fogalma | 100 |
| Az államigazgatási szerv meghatározása és sajátosságai | 100 |
| Az állami vállalat és intézet jellegének problémája | 102 |
| Az államigazgatási tevékenységet végző egyéb szervek | 104 |
| Az államigazgatási szerv és annak belső szervezeti egységei | 105 |
| Az államigazgatási szervek jogképessége | 105 |
| Az államigazgatási szervek létrehozása, megszüntetése | 106 |
| Az államigazgatási szerv munkaszervezete a hivatal | 107 |
| A testület és egyedi szervek (vezetés) | 109 |
| A testület és egyszemélyi vezetés fogalma | 109 |
| A testület vezetés alkalmazásának köre | 111 |
| A tanácsadó testületek | 113 |
| Egyedi szervek | 114 |
| Az államigazgatási szervek belső felépítése | 114 |
| Szakmai, funkcionális és a vezetés segítő szervek | 114 |
| A hierarchikus szervezeti felépítés fajai | 115 |
| A vezetési fokozatok | 117 |
| Az államigazgatási szervek személyzete | 118 |
| A hivatásos közszolgálat a szocialista államigazgatásban | 118 |
| A hivatásos államigazgatási személyzet viszonyainak jogi szabályozása | 119 |
| Az államigazgatási személyzet alapvető követelményrendszere | 120 |
| A személyzeti ügyek igazgatása | 122 |
| A szolgálati utasításoknak való engedelmességi kötelesség | 125 |
| A magyar államigazgatási rendszer szervezeti felépítése | 127 |
| A magyar államigazgatási rendszer szervezeti tagolása | 127 |
| Általános és különös hatáskörű államigazgatási szervek | 129 |
| Az ágazati szervek | 131 |
| Az ágazati szerv fogalma az ágazati tagolás mélysége | 131 |
| Az ágazati szevek feladatai és hatáskörük | 133 |
| Az államigazgatás funkcionális szervei | 136 |
| Az államigazgatás funkcionális szerveinek fogalma | 136 |
| A funkcionális feladatok a Magyar Népköztársaság államigazgatái rendszerében | 137 |
| Az államigazgatás funkcionális szerve, rendszere, a szervek hatáskörére | 138 |
| Speciális különös hatáskörű szervek | 140 |
| A területi munkamegosztás az államigazgatásban | 141 |
| A területi munkamegosztás fogalma | 141 |
| Az ország területének társadalmi, gazdasági egységei | 142 |
| Az állami területi beosztás | 145 |
| Államigazgatási szervezetünk területi rendszere | 147 |
| A demokratikus centralizmus elvének érvényesülése az államigazgatás szervezetében | 149 |
| A demokratikus centralizmus elvének jelentősége | 149 |
| A centralizáció társadalmi, gazdasági alapjai | 151 |
| Az államigazgatási szervek alá- és fölérendeltsége | 152 |
| Az államigazgatási szervek alárendelése az államhatalmi szerveknek | 152 |
| Az államigazgatási szervek alárendeltségének fokozatossága | 153 |
| Az államigazgatási szervek alárendeltségének formái | 154 |
| Az államigazgatási szervek önállósága | 156 |
| A demokratikus centralizmus elvének hatása a szervezet felépítésére, a hatáskörök elosztására, az irányítás módszereire | 157 |
| A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusa | 159 |
| Az államigazgatás demokratizmusa és a társadalomirányítási rendszer demokratizmusa | 159 |
| A szocialista államigazgatási rendszer demokratizmusának alapformái | 161 |
| A népképviseleti szervek és az államigazgatás demokratizmusa | 162 |
| Az államigazgatási szervek közvetlen demokratikus kapcsolatai | 163 |
| Az állampolgárok egyéni részvételi joga az államigazgatás területén | 164 |
| A munkaközösségek demokráciája és az államigazgatás | 166 |
| A pártirányítás és az államigazgatás demokratizmusa | 167 |
| A bürokratizmus és az elidegenedés a szocialista államigazgatási apparátusban | 167 |
| Az államigazgatási szervek irányítása | 170 |
| A szervezetek irányításának általános sajátosságai | 170 |
| A szervezetek irányításának igazgatástudományi jellemzése | 171 |
| Az állami szervezetek irányításának állam- és jogtudományi jellemzése | 174 |
| Az államigazgatási szervek irányításának rendszere | 180 |
| Az államigazgatási szervek irányításának fajtái | 180 |
| Az államigazgatási szervek önállóságának és irányításának összefüggései | 182 |
| Az irányítási hatáskör szabályozásának módja | 184 |
| Az államigazgatási szervek közvetlen irányítása | 185 |
| Az irányítási hatáskörök összetétele | 185 |
| A normatív aktusok kiadása, mint az irányítás eszköze | 186 |
| A konkrét ügyekben való döntés, mint az irányítás eszköze | 187 |
| Az aktusfelülvizsgálati jog, mint az irányítás eszköze | 188 |
| Az ellenőrzés rendszere az államigazgatásban | 197 |
| A gazdasági és pénzügyi ellenőrzés, a költségvetési revízió | 197 |
| A népi ellenőrzés | 198 |
| Az államigazgatás központi szervei | 205 |
| A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa | 205 |
| A Minisztertanács helye az államigazgatásban | 205 |
| A Minisztertanács hatásköre az államigazgatás irányításban | 206 |
| A Minisztertanács működésének szervezeti formái | 207 |
| A Minisztertanács segédszervei | 210 |
| Az államigazgatás központi különös hatáskörű szervei: minisztériumok, országos hatáskörű szervek | 211 |
| Az államigazgatás központi különös hatáskörű szerveinek osztályozása | 211 |
| A minisztériumok | 212 |
| Az országos hatáskörű szervek | 214 |
| Az államigazgatás helyi szervei | 217 |
| Az államigazgatás helyi szerveinek rendszere | 217 |
| A tanácsok végrehajtó bizottságai | 219 |
| A végrehajtó bizottságok rendeltetése a tanácsszervezetben | 219 |
| A végrehajtó bizottság feladatköre | 220 |
| A végrehajtó bizottság hatásköre | 223 |
| A végrehajtó bizottság működőse | 224 |
| A végrehatjó bizottság irányítása, kettős alárendeltsége | 226 |
| A tisztségviselők | 229 |
| A tanácselnök | 229 |
| A tanácselnök-helyettes | 231 |
| A végrehajtó bizottság titkára | 231 |
| A szakigazgatási szervek | 234 |
| Funkciójuk és jogállásuk | 234 |
| A tanácsok szakigazgatási szervezeteinek típusai | 235 |
| A szakigazgatási szervek feladatai | 236 |
| A szakigazgatási szervek hatásköre | 237 |
| A szakigazgatási szervek irányítása | 238 |
| Sajátos szakigazgatási szervtípusok | 240 |
| A tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködése | 242 |
| Együttműködés a társadalmi, politikai szervezetekkel | 243 |
| Együttműködés az állami szervekkel | 244 |
| Együttműködés a lakosság ellátását szolgáló nem tanácsi szervezetekkel | 244 |
| A tanácsi szervek központi irányítása | 246 |
| A társadalmi szervek szerepe az államigazgatásban | 248 |
| A társadalmi szervek feladatai a társadalom irányítási rendszerben | 248 |
| A társadalmi igazgatás - államigazgatás | 248 |
| A társadalmi szervek szerepe a társadalomirányításban és ennek hatása az államigazgatásra | 249 |
| Államigazgatási feladatok társadalmi szervekre való átruházása | 253 |
| A társadalmi szervezetek jogalanyisága az államigazgatási jogviszonyokban | 256 |
| A társadalmi szervek típusai és az államigazgatási feladatok megoldásában való jelentőségük | 258 |
| Az államigazgatási szervek vállalatirányító tevékenysége | 263 |
| Az állami gazdálkodó szervek és az államigazgatási rendszer | 263 |
| Az állami gazdálkodó szervek és típusaik | 263 |
| Az állam és az állami vállalat viszonya | 267 |
| Az államigazgatási szervek és az állami vállalatok közötti jogviszonyok | 271 |
| Az államigazgatási szerv és az állami vállalat a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban | 275 |
| Az állami vállalat jogi helyzete a tulajdonosi igazgatási jogviszonyokban | 275 |
| Az államigazgatási szerv tulajdonosi igazgatási jogai a vállalatok irányításában | 283 |
| Az államigazgatási szervek intézetirányító tevékenysége | 290 |
| Az intézet fogalma, fajtái és sajátosságai | 290 |
| Az intézetek irányítása | 294 |
| Az intézetekkel kapcsolatos államigazgatási tevékenység célja és rendszere | 294 |
| Az intézetekre vonatkozó jogi szabályozás | 295 |
| Az intézetek közvetlen irányítása | 296 |
| Az intézetek felsőbbszintű irányítása | 298 |
| Az intézetek központi ágazati szakirányítása | 301 |
| Az intézetek által végzett szakmai irányítás | 303 |
| Az intézetekkel kapcsolatos hatósági tevékenység | 304 |
| Az intézeti önállóság jogi garanciái | 306 |
| Államigazgatási aktusban | 308 |
| Bevezetés az államigazgatási aktusban | 308 |
| Az államigazgatási aktusok alaptípusai | 310 |
| Az aktusok osztályozása | 310 |
| A jogi aktusok | 312 |
| Jogi hatás kiváltására nem irányuló aktusok | 315 |
| Az aktusok komplexitása | 315 |
| Szabályozó aktus | 316 |
| Belső aktusok | 317 |
| A belső aktus fogalma és osztályozása | 317 |
| Belső irányítási aktusok | 317 |
| Anyagi-technikai cselekmények | 319 |
| Nyilvántartó tevékenység | 319 |
| Regisztratív aktusok | 320 |
| Materiális-szervező aktusa | 321 |
| A hatósági aktus | 322 |
| A hatósági aktus fogalma | 322 |
| A hatósági aktusok osztályozása | 324 |
| A hatósági aktus elhatárolása más szervek aktusaitól | 327 |
| A hatósági aktus hatása, hatálya | 328 |
| A hatósági aktus meghatározottsága | 331 |
| Az aktus jogi meghatározottsága | 331 |
| Alapkérdésben a döntés megválasztására alapot nyújtó normák | 334 |
| Alapkérdésben a döntés megválásztására irányuló mérlegelés jelentősége | 336 |
| Alapkérdésekben a döntés megválasztására irányuló mérlegelés jelentősége | 336 |
| Alapkérdésekben a döntés megválasztására irányuló mérlegelés és a jogszabály értelmezése | 337 |
| Alapkérdésekben a döntés megválasztása és a törvényesség | 338 |
| A hatósági aktussal szemben támasztható követelmények: megszegésük következményei | 340 |
| A hatósági aktussal szemben támasztható követelmények | 340 |
| Hibás hatósági aktus | 341 |
| Az államigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenysége | 345 |
| A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma | 345 |
| A hatósági tevékenység céljai | 348 |
| A hatósági tevékenység sajátosságai | 350 |
| A hatósági tevékenység legfontsabb fajtái | 352 |
| A hatósági engedélyezés | 354 |
| A hatósági hozzájárulás | 356 |
| A hatósági kötelezés | 357 |
| A szankció alkalmazása | 360 |
| A hatóságok regisztratív cselekményei | 361 |
| A hatósági ellenőrzés | 363 |
| A hatósági felügyelet | 364 |
| A hatóságok rendszere a magyar államigazgató szervezetben | 367 |
| Államigazgatási eljárás | 370 |
| Az államigazgatási eljárás fogalma | 370 |
| Az államigazgatási alaki jog | 370 |
| Az államigazgatási hatóság eljárás | 372 |
| A hatóságai eljárás szabályozásai | 375 |
| A hatósági eljárás szabályozásának lehetősége és módja | 375 |
| A hatósági eljárás átfogó szabályozásának magyar modellje | 378 |
| Az államigazgatási eljárás eljárási hatálya | 380 |
| A törvény alanyi és tárgyi hatálya | 380 |
| Az eljárási törvény és a különös eljárási szabályok | 386 |
| Az eljárási törvény hatálya alól kivett eljárások | 387 |
| A hatáskör és illetékesség | 387 |
| A hatáskör és illetékesség fogalma | 387 |
| A hatáskör megállapítása | 388 |
| A fokozatosság elve | 389 |
| Illetékesség megállapítása | 390 |
| A hatáskör és illetékesség vizsgálata | 392 |
| Az ideiglenes intézkedés | 392 |
| Eljáró államigazgatási szerv kijelölése | 394 |
| Eljárás megkeresése alapján | 394 |
| Nemzetközi érintkezés | 396 |
| Alapeljárás | 397 |
| Az eljárás megindítása | 397 |
| Rendelkezési elv az államigazgatási eljárásban | 399 |
| Eljárási kényszer | 400 |
| Képviselet szabályai az államigazgatási eljárásban | 401 |
| Az ügyintéző kizárása az eljárásból | 402 |
| A tényállás tisztázása | 403 |
| Bizonyítási rendszer és bizonyíték | 404 |
| Az eljárás felfüggesztése | 409 |
| Iratokba való betekintés | 410 |
| Idézés | 410 |
| Határidők és igazolási kérelem | 412 |
| Szóbeli tárgyalás | 417 |
| Határozat | 418 |
| A határozat fogalma | 418 |
| Az érdemi határozatok osztályozása | 418 |
| A határozat kijavítása és kiegészítése | 421 |
| A határozat közlése | 421 |
| Egyezség | 422 |
| A határozat törvényességének biztosítékai | 423 |
| A törvényesség eljárásjogi biztosítékainak rendszere | 423 |
| A határozat visszavonása és módosítása | 427 |
| Fellebbezés | 431 |
| Államigazgatási panasz | 440 |
| Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálata | 443 |
| Ügyészi óvás és felszólalás | 455 |
| Felügyelet | 457 |
| Az államigazgatási határozat stabilitása | 458 |
| Végrehajtási eljárás | 466 |
| Az államigazgatási kényszer (szankciók) | 469 |
| A meggyőződés és a kényszer összefüggése az aktusok érvényesítésében | 469 |
| Az államigazgatási szankció fogalma | 471 |
| Az államigazgatási szankciók fajai | 472 |
| A szabálysértési jog alapjai | 475 |
| A szabálysértés fogalma | 475 |
| A szabálysértés történeti kialakulása | 476 |
| Szabálysértési felelősség | 478 |
| A szabálysértési büntetések és intézkedések | 481 |
| Szabálysértési eljárás | 484 |
| Szabálysértési hatóságok | 485 |
| Az általános szabálysértési eljárási rendelkezések és az eljárás főbb mozzanatai | 486 |
| Jogorvoslat a szabálysértési eljárásban | 488 |
| Végrehajtás | 489 |
| Különös szabálysértési eljárási rendelkezések | 489 |
| Jegyzetek | 493 |
| Francia nyelvű rezümé | 543 |
| Orosz nyelvű rezümé | 551 |
Folytatás Microsoft-tal