| Általános ismeretek | |
| Az állam és jog keletkezése | 5 |
| Az ősközösség társadalma | 5 |
| Az állam keletkezése | 7 |
| A jog és az erkölcs | 9 |
| A szocialista állam és jog | 11 |
| A szocialista forradalom és az állam | 11 |
| A szocialista állam és jog lényege | 12 |
| Államtípus, államforma, államfunkciók | 15 |
| Az államtípusok | 15 |
| Az államformák | 16 |
| A kizsákmányoló államok funkciói | 16 |
| A szocialista állam funkciói | 17 |
| A jogszabály szerkezete | 18 |
| A jogszabály szerkezetének elemei | 18 |
| A tényállás | 18 |
| A rendelkezés | 20 |
| A szankció | 21 |
| A rövidített kifejezésmódok | 23 |
| Rendelkezést nem tartalmazó jogszabályok | 24 |
| A jogszabály alkalmazása | 25 |
| A jogalkalmazás fogalma | 25 |
| A jogalkalmazás folyamata | 25 |
| A jogszabály értelmezése | 27 |
| A jogszabály-értelmezés nehézségei | 27 |
| A jogszabály-értelmezés fajai | 28 |
| A jogrendszer és a jogágak | 30 |
| A jog egysége | 30 |
| A jog osztályozása | 31 |
| A jogágak és a jogrendszer | 31 |
| A magyar szocialista jog rendszere | 32 |
| A jogtudományi ágazatok | 34 |
| Az államjog és az államjogtudomány | 35 |
| Az államjog és államjogtudomány rendszere | 37 |
| Az államigazgatási jog | 38 |
| A Magyar Népköztársaság jogforrásai | 38 |
| A jogforrás fogalma | 38 |
| A belső jogforrások | 40 |
| A külső jogforrások | 40 |
| A jogforrási hierarchia | 42 |
| A szokásjog, a bírói gyakorlat és a nemzetközi szerződés | 43 |
| Különös szabályozási formák | 43 |
| A szokásjog és a szokás | 44 |
| A bírói gyakorlat | 45 |
| A nemzetközi szerződés | 48 |
| A jogszabályok kihirdetése | 49 |
| A kihirdetés jelentősége | 49 |
| A kihirdetés formája | 49 |
| Az alkotmány és az alkotmányosság | 53 |
| Az alkotmány fogalma és az alkotmányok fejlődése a burzsoá államban | 53 |
| A szocialista alkotmány fogalma és rendszere | 56 |
| Az alkotmány alaptörvényjellege | 57 |
| A Magyar Népköztársaság alkotmánya | 58 |
| Az alkotmányok csoportosításai | 59 |
| Az alkotmányosság a polgári államban | 60 |
| A szocialista alkotmányosság | 61 |
| Népszuverenitás | |
| A társadalmi rend, a társadalom gazdasági alapja és osztályszerkezete | 63 |
| A társadalmi rend | 63 |
| A társadalmi (állami és szövetkezeti) tulajdon | 65 |
| A személyi tulajdon | 68 |
| A magántulajdon | 69 |
| A gazdasági struktúra | 70 |
| A társadalom osztályösszetétele | 71 |
| A Magyar Népköztársaság politikai alapja | 73 |
| A népszuverenitás | 73 |
| A képviseleti demokrácia formái a polgári forradalmakig | 76 |
| A "képviselet" a mai polgári államban | 78 |
| A közvetlen demokrácia a burzsoá államokban | 80 |
| A népszuverenitás elvének megvalósítása a szocialista államban | 83 |
| A képviseleti és közvetlen demokrácia megvalósítási formái hazánkban | 89 |
| Az állami szuverenitás érvényesítése más szervezetekkel szemben | 90 |
| Az állampolgársági jog | 94 |
| Az állampolgársági jogviszony és tartalma | 94 |
| A magyar állampolgárság elnyerése | 98 |
| A magyar állampolgárság elvesztése | 101 |
| Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek | 104 |
| Állampolgársági ügyekben rendelkező nemzetközi szerződések | 105 |
| A külföldiek jogállása hazánkban | 106 |
| Az állampolgárok alapjogai és alapkötelezettségei | 108 |
| Az emberi és polgári jogok fejlődése, garanciák. A jogok katalógusa | 108 |
| A politikai jogok | 116 |
| A gazdasági-szociális-kulturális jogok | 118 |
| Az állampolgárok egyenjogúsága | 124 |
| A szabadságjogok | 126 |
| Az alapkötelezettségek | 131 |
| A területi szuverenitás. Az államterület | 133 |
| Egyszerű és összetett állam | 133 |
| A Magyar Népköztársaság területe | 135 |
| Az állami-területi beosztás | 136 |
| Az állami-területi beosztás formái | 136 |
| Hazánk területi beosztása | 137 |
| Az állami-területi beosztás megváltoztatásának szabályai | 140 |
| A felségjelvények | 141 |
| A Magyar Népköztársaság államszervezete | |
| Az állami szervezet általános kérdései | 143 |
| Munkamegosztás és állami szervezet a tőkés társadalomban | 143 |
| Az állami szervezet alapvető vonásai és ágazatai a szocialista államban | 146 |
| Az állami szervezet fő szervezeti és működési elvei | 151 |
| A szervezeti és működési elvek jellege | 151 |
| A demokratikus centralizmus | 152 |
| A szocialista demokratizmus | 155 |
| A tervszerűség elve | 156 |
| A törvényesség | 157 |
| A párt vezető szerepe | 158 |
| Az államhatalom legfelsőbb szervei | 160 |
| Az országgyűlés | 160 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanaácsa | 178 |
| Az államigazgatás legfelső szerve: a Minisztertanács | 188 |
| Az államigazgatás vezetésének formái | 188 |
| A Minisztertanács helye az állami szervezetben és feladatköre | 189 |
| A Minisztertanács aktusai | 191 |
| A Minisztertanács szervezete | 192 |
| A Minisztertanács szervei | 194 |
| Az államigazgatási szervezés főbb formái | 195 |
| A minisztériumok | 197 |
| A minisztériumok helye az állami szervezetben és fő feladataik | 197 |
| A minisztériumok szervezete | 198 |
| A miniszter aktusai | 200 |
| Nem minisztériumi jellegű országos szakigazgatási szervek | 201 |
| Az országos szakigazgatási szervek helye az állami szervezetben | 201 |
| Az országos szakigazgatási szervek típusai | 202 |
| Az államhatalom helyi szervei | 203 |
| A helyi szervek a polgári államban | 203 |
| A tanácsok helye az állami szervezetben és feladatkörük | 204 |
| A tanács aktusai | 207 |
| A tanács ülése | 209 |
| A tanácsok tömegkapcsolati formái | 213 |
| A tanács állandó bizottságai | 213 |
| Az állandó bizottságok aktívahálózata | 215 |
| A tanács egyéb bizottságai | 216 |
| A tanácstagok választókerületi tevékenysége | 217 |
| A tanácsok végrehajtó bizottságai | 218 |
| A végrehajtó bizottság hatásköre | 218 |
| A végrehajtó bizottság aktusai | 219 |
| A végrehajtó bizottság szervezete | 219 |
| A végrehajtó bizottság működése | 220 |
| A végrehajtó bizottság tisztségviselői | 221 |
| A végrehajtó bizottság hivatali apparátusa | 222 |
| A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei | 222 |
| A szakigazgatási szervek jellege és jogosítványai | 222 |
| A szakigazgatási szervek szervezete | 223 |
| A kettős alárendeltség | 224 |
| A szakigazgatási szerv vezetője | 225 |
| A végrehajtó bizottsági kirendeltség | 225 |
| A tanácsi igazgatási szervek tömegkapcsolatai | 226 |
| A tanácsi szervek kapcsolata a tanács alá nem rendelt helyi szervekkel | 227 |
| A tanács alá nem rendelt szervek | 227 |
| A kapcsolat alapvető elvei és formái | 227 |
| A választójog. A képviselők és tanácstagok helyzete | 229 |
| A választójog alapelvei | 229 |
| Egyéni és lajstromos választókerületi rendszer | 230 |
| A választások előkészítése és a választási szervek | 231 |
| A választás | 234 |
| A választás eredményének megállapítása és a megbízólevél kiadása | 235 |
| Pótválasztás és új választás | 236 |
| A megbízólevél felülvizsgálása | 237 |
| A megbizatás időtartama és megszűnésének formái | 238 |
| Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei | 241 |
| A tanácstagok jogai és kötelezettségei | 243 |
| A gazdasági igazgatás országos és helyi szervei | 246 |
| A gazdasági igazgatás alapvető feladatai | 246 |
| A vállalati irányítás és a hatósági tevékenység | 248 |
| Az iparirányítás rendszere | 249 |
| A kereskedelem irányítása | 251 |
| A mezőgazdasági igazgatás | 252 |
| A funkcionális szervek a gazdasági irányításban | 253 |
| Az államigazgatási eljárás | 254 |
| Az államigazgatási eljárás egységes rendezése | 254 |
| Hatáskör és illetékesség az államigazgatási eljárás során | 254 |
| Az alapeljárások | 257 |
| Az államigazgatási szerv határozata | 261 |
| Az államigazgatási eljárás során ért sérelem orvoslása | 263 |
| Végrehajtási eljárás | 268 |
| A bíróság | 269 |
| A bíróságok feladatköre | 269 |
| A szocialista igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei | 270 |
| A bíróságok szervezete | 273 |
| Az ügyészség | 277 |
| Az ügyészség funkciói | 277 |
| Az ügyészségi felügyelet formái | 277 |
| Az ügyészségi szervezet felépítése | 280 |
| A társadalmi önigazgatás mai formái és az állami munka társadalmasítása | 282 |
| Az öniazgatás fejlődése a szocialista államban | 282 |
| A népi ellenőrzés | 284 |
| A testnevelési és sportmozgalom társadalmi irányítása | 286 |
| A munkavédelem irányítása | 286 |
| Az üzemi tanács | 287 |
| A társadalmi bíráskodás | 288 |