| Alapfogalmak - történeti alapok | |
| Jogrendszer - államjog | 7 |
| Alkotmány, alkotmányosság | 14 |
| A polgári alkotmányok kialakulása | 14 |
| Alkotmány és alkotmányosság | 18 |
| A polgári alkotmányok fejlődése a XIX. és a XX. században | 21 |
| A szocialista alkotmányozás története | 24 |
| Napjaink alkotmányi katalógusai és az államjog rendszere | 28 |
| A magyar alkotmányfejlődés | 32 |
| Államjogtudomány | 37 |
| A magyar államjogtudomány mint jogtudományi ágazat és segédtudományai | 37 |
| A magyar államjogtudomány története | 39 |
| Jogforrási rendszerünk alkotmányos alapjai | 42 |
| A jogforrás fogalma: jogalkotó szervek (belső jogforrások) és külső jogforrások | 42 |
| A jogforrási hierarchia | 46 |
| Különös szabályozási formák | 47 |
| A jogszabállyal kapcsolatos követelmények, jogszabály-előkészítés | 56 |
| A jogszabályok érvényessége és hatályossága | 56 |
| A jogszabályok kihirdetése | 58 |
| A jogszabályok jelölése | 62 |
| A jogszabályok előkészítése és alkotása | 63 |
| A népszuverenitás | |
| A szuverenitás (népszuverenitás) elmélete és megvalósítása | 69 |
| A szuverenitás elméletének történeti fejlődése | 69 |
| A hatalom gyakorlásának formái a polgári forradalmakig | 74 |
| Képviseleti és közvetlen demokratikus formák a polgári államokban | 76 |
| A képviseleti és közvetlen demokratikus formák hazánkban | 79 |
| Társadamunk politikai alapja és alapintézményei | 86 |
| A társadalmi rend összefüggései: politikai alap - gazdasági alap | 86 |
| Az állam szuverenitása és a társadasom alapintézményeinek szerepe | 92 |
| A párt szerepe és helye a szociálista alkotmányos rendben | 95 |
| Egyéb társadasmi alapintézmények helye alkotmányunkban | 99 |
| Az állam és az egyházak viszonya a Magyar Népköztársaságban | 103 |
| Az állam szuverenitása és az egyházak helyzete | 103 |
| Az állam és az egyházak szétválasztásának történeti formái | 105 |
| Az állam és az egyházak szétválasztásának folyamata Magyarországon | 107 |
| Az állam és az egyházak közti viszony államjogi alapjai napjainkban | 109 |
| A magyar állampolgársági jog | 114 |
| Az állampolgársági jogviszony és tartalma | 114 |
| Az állampolgárság elnyerése és elvesztése | 118 |
| Az állampolgársági ügyekben eljáró szervek | 124 |
| A külföldiek jogállása hazánkban | 125 |
| Állampolgársági ügyekben rendelkező nemzetközi szerződések | 128 |
| Az állapolgárok alapvető jogai és kötelességei | 131 |
| Az emberi jogok fejlődése és tartalma a polgári államokban | 131 |
| Az állampolgári jogok kialakulása és tartalma a szocialista államokban; alapelvek | 138 |
| A politikai jogok | 146 |
| Az állampolgárok egyenjogusága és szabadságjogai | 149 |
| Gazdasági, szociális és kulturális jogok | 161 |
| Az állampolgárok alapvető kötelességei | 169 |
| A területi szuverenitás | 172 |
| Az egyszerű és az összetett állam | 172 |
| A Magyar Népköztársaság területe | 174 |
| Az állami-területi beosztás és a területi autonómia | 176 |
| Államunk területi beosztása és az állami-területi beosztás megváltoztatásának szabályai | 177 |
| A felségjelvények és nemzeti szimbólumok | 181 |
| A Magyar Népköztársaság államszervezete | |
| Az állmszervezeti modellek | 187 |
| Az állami szervek típusai | 193 |
| A közhatalmi jogosítványú állami szervek | 193 |
| Egyéb állami szervek | 199 |
| A demokratikus centralizmus és a szocialista demokratizmus | 201 |
| Az egységes államhatalom elve és a kormányzati tevékenység | 205 |
| Az országgyűlés | 209 |
| Az egykamarás és többkamarás rendszer | 209 |
| Az országgyűlés hatásköre és aktusai | 212 |
| Az országgyűlés ülésszakai és ülései | 226 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsa | 231 |
| Az államfői és helyettesítő szervek a legfelső állami szervezetben | 231 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsának feladatai, hatásköre és aktusai | 232 |
| A Népköztársaság Elnöki Tanácsának szervezete és szervei | 241 |
| A Minisztertanács | 243 |
| A Minisztertanács helye az állami szervezetben és feladatköre | 243 |
| A Minisztertanács aktusai | 248 |
| A Minisztertanács szervezete és szervei (kormánybizottságok) | 250 |
| A minisztériumok | 256 |
| Az államigazgatási szervezés főbb formái | 256 |
| A minisztériumok helye az állami szervezetben és fő feladataik | 258 |
| A minisztériumok szervezete és irányítási rendszere | 261 |
| A miniszter aktusai | 263 |
| A miniszter és az államtitkár felelőssége | 264 |
| A kormánynak alárendelt egyéb államigazgatósági szervek | 267 |
| Az országos szakigazgatási szervek helye az állami szervezetben és típusai | 267 |
| Az országos szaiigazgatási szerveket vezető államtitkárok jogállása | 270 |
| A területi és helyi tanácsok rendszere | 272 |
| A helyi és területi szervek és az önkormányzati rendszer a polgári államokban | 272 |
| A szovjetrendszer kialakulása, fejlődése és a helyi szervek a szocialista államokban | 275 |
| A tanácsok országos rendszere hazánkban. Önkormányzat és irányítás | 281 |
| A tanácsok hatásköre és aktusai | 286 |
| A tanács ülése | 293 |
| A tanácsok bizottságai, a tanácstagi csoportok, a falugyűlés | 295 |
| A tanács végrehajtó bizottsága és szakigazgatási szervezete | 297 |
| A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése | 303 |
| A képviseleti rendszer és a választójog | 306 |
| A választójog mint politikai jog; a választójog alapelvei | 306 |
| A választási szervek | 311 |
| A jelölési és választási eljárás | 313 |
| Pótválasztás, új választás; összeférhetetlenség, visszahívás | 319 |
| A megyei (fővárosi) tanácstagokra vonatkozó külön rendelkezések | 321 |
| Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei | 323 |
| A tanácstagok jogai és kötelességei | 325 |
| Az igazságszolgáltatás | 328 |
| A szocialista igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei | 328 |
| A bíróságok szervzete | 341 |
| A törvényesség biztosításának más szervei | 342 |
| Az ellenőrzés szervei | 344 |
| Az alkotmányosság érvényesülésének biztosítása és ellenőrzése | 348 |
| Ajánlott magyar szakirodalom | 351 |
Folytatás Microsoft-tal