Államtan

Írások a XX. századi általános államtudomány köréből

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Varga Csaba: Államtan ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	962 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-361-475-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Egy évszázad általános államtudományának panorámája - ezt kívánja nyújtani a kötet. Bemutatja az államtan immár klasszikus szerzőinek alapeszméit s bepillantást enged egyes kortárs külföldi művelőinek munkásságába is. A szövegek válogatását két fő szempont vezérelte. Ezek közül az első azt a meggyőződést sugallja - és ennek tekintetében a könyv hazai viszonyaink közt előzmény nélküli vállalkozás -, hogy a modern államot ma is abban a fogalmi rendszerben érdemes tanulmányozni, amit az államtan keretei között dolgoztak ki az elmúlt évszázadok folyamán. Az államtan a modern európai államnak mint társadalmi és politikai intézménynek a jogra tekintettel és jogi összefüggések kereteiben kifejtett - bár más tudományok (így a szociológia, közgazdaságtan vagy politikatudomány) szempontjainak is teret engedő - elmélete. A szövegek válogatásának másik szempontját pedig az a meggyőződés formálta, hogy - állítsanak bármit is a nemzetközi integráció elemzői a globális és lokális folyamatokról -... Tovább

Tartalom

Előszó
Az államtan XX. századi klasszikusai	1
Georg Jellinek: Az állam alkotmánya és a közjog garanciái.
Az általános államtan (1900) részlete	3
Az Állam alkotmánya	3
A közjog garanciái	32
Max Weber: A racionális állam
Államszociológiai töredék (1911-1920)	38
A racionális állam keletkezése	38
A racionális állam mint a legitim erőszak monopóliumával rendelkező intézményes uralmi szervezet	107
Az állami uralmi üzem mint igazgatás. Politikai irányítás és hivatalnokuralom	121
Firedrich Meinecke: Az államrezon fogalma (1924)	71
Hans Kelsen: Az államelmélet alapvonalai (1926) Részletek	91
Az állam mivolta	91
Az állami rend megalkotása	107
A jogalkotás fokozatai (Az állam három hatalma vagy funkciója)	107
A jogalkotás szervei (Az államszervek)	114
A jogalkotás módszerei (Az államformák)	121
Carl Schmitt: Állami és politikai. A politika fogalma (1927) Részletek	130
Állami és politikai	130
A barát és ellenség megkülönböztetése, mint a politika kritériuma	136
A háború mint az ellenségesség megjelenési formája	138
Az állam mint a politikai egység pluralizmus által megkérdőjelezett formája	146
Döntés a háborúról és ellenségről	153
Depolitizálódás az etikai és ökonómia ellentétességén keresztül	160
A semlegesítődések és depolitizálódások korszaka	169
Rudolf Smend: Az állam mint integráció (1928)	183
Az integráció mint az állam alapvető életfolyamata	183
Személyes integráció	189
Funkcionális integráció	195
Tárgyi integráció	205
Az integrációs rendszer egysége. Az integráció fajainak viszonya egymáshoz. Kül- és belpolitika	214
Appendix I. A Weimari Köztársaság államelméleti vitái	224
Hermann Heller: A törvény fogalma a Birodalmi alkotmányban (1928)	224
Az uralkodó tan	224
Az alkotmányos törvényfogalom történelmi-politikai alapjai	227
Az uralkodó tan kritikája	233
Jogállam és törvény	241
Jogszabály és jogi alapelv	244
Birodalmi Alkotmány és törvény	247
A "törvény" szó különleges jelentései a Birodalmi Alkotmányban	256
Fő tételek	259
Carl Schmitt: A birodalmi elnök mint az alkotmány őre (1931)	260
A semleges hatalmi ág (pouvoir neutre) államjogi tana	260
A "semleges hatalmi ág" különös jelentősége a pártok pluralista államában. A munkaügyi vitákkal kapcsolatos állami egyeztetés példája	269
A tisztviselő kar és a pártok pluralista államától való "függetlenség" különböző lehetőségei	278
A birodalmi elnöki intézmény demokratikus alapjai	285
Hans Kelsen: Ki legyen az alkotmány őre?	289
Az alkotmány garanciájának problémája az alkotmányos monarchiában	289
A Constant-i "pouvoir neutre" ideológiájának megújítása	292
Az alkotmány bíróságok útján megvalósuló garanciája	295
Igazságszolgáltatás és "politikai" funkció	297
Az igazságszolgáltatás lényege	299
Jogalkotás és jogalkalmazás	302
Az ún. "performájúság"	308
"Pluralizmus" és "totális állam"kategóriáinak segítségével	311
Az alkotmánybíráskodás kizárása a "pluralizmus" és a "totális állam" kategóriáinak segítségével	316
Az államfő mint az alkotmány őre	319
Az "alkotmány őre" vagy a "parlamenttel szembeni ellensúly"?	324
Államjogtan vagy mitológia?	329
Tudomány és politika	332
A modern államok általános jellemzői és főbb formái	333
Peter Pernthaler: Az állam szervezete (1986)	335
Az államszervezet történelmi kialakulása	335
Az államszervezet általános funkciói	338
A szervezet két alaptípusa: hierarchia és társulás	341
A hierarchia kialakulása és formái	342
A hierarchikus elv mai formái	346
A hierarchia veszélyei és azok elhárítása	351
A társulás kialakulása és formái	354
Az államszervezet jogi rendszerei	359
Az államszervezet politikai rendszerei	371
A modern demokrácia típusának sokfélesége	378
Autokrácia, képviselet és igazgatás	381
Maurice Duverger: Állam és kormányzat
A kormányzat felépítése (1955)	385
A kormányzati szervezet elemei	385
Az állami szervek	386
Állami funkciók	409
A kormányzati rendszerek típusai	421
A hagyományos tipológia	421
A modern tipológia	432
Thomas Fleiner-Gerster: Az állam és a társadalom céljai és feladatai	440
Az államcélok jelentése	440
Az állam védelmi funkciója	446
Az állam jóléti feladatai	451
Friedrich Koja: Az alkotmány (1991)	461
Bevezetés és kérdésfeltevés	461
A formális és az anyagi értelemben vett alkotmányjog	461
Joglogikai és pozitív jogi értelemben vett alkotmány	467
Tipikus alkotmánytartalmak	468
Alkotmánymódosítás - alkotmánysértés (kontinuitás - diszkontinuitás) "Alkotmányváltozás"	469
Az alkotmány mint "játékszabály" vagy mint anyagi "értékrend". "Jogi" vagy "politikai" alkotmányfelfogás	471
Ludwig Adamovich: Forradalom - demokrácia - jogállam
Gondolatok az "autoritás" kérdéséhez	475
Blandine Kriegel: Demokrácia és jogállam	487
Ernst-Wolfgang Böckenförde: A közvetett/képviseleti demokrácia mint a demokrácia tényleges formája	497
A	497
B	500
A demokrácia lényegének kérdése	500
A demokrácia azonosság-közvetlenség elvének bírálata	502
A demokrácia mint államforma fogalma és konstrukciója	511
C	515
A képviselet fogalmának kettős jelentéstartalma	515
A demokratikus képviselet tartalma és létrejötte	517
A demokratikus képviselet és megkettőződés problémája	520
A demokratikus képviselet hiányának vagy szétesésének következményei	522
Hannah Arendt: A totalitárius állam (1958)	526
Az úgynevezett totalitárius állam	530
A titkosrendőrség	562
Gosta Esping-Andersen: Mi a jóléti állam? (1990)	585
A jóléti állam újrafogalmazása	588
Jogok és dekommodifikáció	589
A jóléti állam mint társadalmi rétegződési rendszer	591
A jóléti államok típusai	594
A jóléti államtípusok létrejöttének okai	597
Következtetés	600
Appendix II. A szuverenitás tüneménye	603
Hans Kelsen: A szuverenitás fogalmának változása (1929/1931)	603
Jacques Maritain: A szuverenitás fogalma (1950)	615
Stanley I. Benn: A szuverenitás jelentésváltozatai (1955)	634
Bevezetés	634
A jogi szuverenitás	636
A törvényhozói szuverenitás	640
Az állam szuverenitása nemzetközi vonatkozásban	643
A szuverenitás mint "legfőbb kényszerítő hatalom"	645
A szuverenitás mint "legerősebb politikai befolyás"	647
Összegzés	649
H. L. A. Hart: Szuverenitás és jogilag korlátozott kormányzat (1982)	651
Jogi kormányzat	651
Szuverenitás	654
Jogilag korlátozott kormányzat	658
Egyes államtani kérdések	673
Karl Korinek: A hatalommegosztási tan aktualitásáról (1995)	675
A hatalommegosztás rendezőelve	675
A rendezőelv megvalósulása az osztrák alkotmányjogban	679
A hatalommegosztáson alapuló államvezetési rendszer működőképességének feltételei	689
Összegzés	696
Kurt Eichenberger: Kormányzati rendszer és közvetlen demokrácia Svájcban (1986)	698
A svájci államberendezkedés két fő vonása	698
A szűkebb értelemben vett kormányzati rendszer	699
A közvetlen-demokratikus elemek	707
A kormányzati rendszer és a félig közvetlen-demokrácia kölcsönös egymásra hatása	715
Záró megjegyzések	718
Jörn Ipsen: A politikai pártok (helyzete a Német Szövetségi Köztársaságban) (1993)	719
A politikai pártok szerepe a parlamentáris demokráciában	719
A pártok esélyegyenlősége	723
Az állami pártfinanszírozás	727
Az alkotmányellenes pártok tilalma	732
Douglass C. North: Az állam neoklasszikus (gazdaság)elmélete (1981)	738
Gary S. Becker: Verseny és demokrácia (1958)	752
Verseny az ideális demokráciában	753
Verseny a tényleges demokráciákban	756
James M. Buchanan: Szerződéselvűség és demokrácia (1984/1985)	758
Ernst von Hippel: Állam és vallás (1963)	767
Az állam semlegességéről szóló tan	767
Állam és kereszténység	769
Felix Ermacora: Az állam szekularizációja (1970)	774
Thomas Fleiner-Gerster: Modern egyház a modern államban (1995)	783
A vallási fundamentalizmus és nacionalizmus fenyegetése	783
Út a modernizáció felé	785
Az egyházak modern és tradicionális önmegértése	789
Modernség és hagyomány az egyházban és az államban	792
Kihívás az egyházak felé	793
Friedrich Koja: Állami szükségállapot és szükségállapotra való jog (1993)	797
Írott vagy íratlan a szükségállapotra vonatkozó jog?	797
Az állami szükségállapot foglma	800
A szükségállapotra vonatkozó jog	805
Grant Wardlaw: Politikai terrorizmus. A hadsereg szerepe a terrorelhárítási műveletekben (1989)	818
A rendőrség és a hadsereg szerepe a demokratikus társadalomban	820
A rendőrség militarizálása	823
A rendőrség szerepe	824
Milyen problémákat okoz a hadsereg bevetése?	827
"Harmadik erő"	831
Kiegyensúlyozott válasz	834
Felix Ermacora: Az államok elismerése a nemzetközi jogban (1970)	838
Roman Herzog: Államkapcsolatok (1971)	847
Az államkapcsolatok hagyományos tipológiája	847
Szempontok az államkapcsolatok új tanához	853
Az integrációs elv problémája	863
Appendix III. Az Európai Unió államtani kérdései	867
Hermann-Josef Blanke: A Maastrichti Uniós Szerződés	867
Lépés az európai szövetségi állam felé vezető úton? (1993)	867
Az Európai Közösség politikai célkitűzése	867
Eddigi fejlődési irányok	870
A Maastrichti Uniós Szerződés	872
Szövetségi állam felé haladunk?	888
Karl Doehring: Állam és alkotmány az egységesülő Európában	894
Az európai nemzetállamok sorsa	864
A status quóról	896
Változtat-e a Maastrichti Szerződés a helyzeten?	903
Találgatás Európa fejlődéséről	909
Neil MacCormick: A Maastricht-ítélet: szuverenitás - ma (1995)	911
Jegyzetek és mutatók	923
A közölt művek szerzői	923
Idegen szavak és szakkifejezések	943
Névmutató	947
Tárgymutató	957
Jogforrásmutató	960