Állat az állatnak üzen

Biokommunikáció

Szerző

Széky Pál

Szerkesztő

Dr. Pesthy Gábor

Lektor

Dr. Csányi Vilmos

Budapest

'Széky Pál: Állat az állatnak üzen ' összes példány

Kiadó:	Natura
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	235 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-233-121-4
Megjegyzés:	Számos fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Régóta izgatja az emberek fantáziáját, beszélnek-e az állatok valamilyen módon egymással, esetleg más fajú egyedekkel. Az állatok közötti kommunikációnak igen széles skálája ismert. Közölhetnek információkat kémiai anyagokkal, mechanikus ingerekkel, elektromos árammal és nem utolsósorban vizuális jelekkel.
A közismert szerző ebben a művében megismerteti az olvasót a biokommunikáció szerteágazó és izgalmas témakörével, a könyv végén pedig megtudjuk, beszélnek-e az állatok.

Tartalom

Előszó helyett	5
A biokommunikáció általános kérdései
Az állatok közti hírközlés lényege	11
Az információáramlás egyes mozzanatai	11
A biokommunikációs szignálok jelentősége	13
A kommunikáló egyedek száma	16
A biokommunikáció kutatásának rövid története	17
A biokommunikáció tárgyalásának csoportosítása	21
Biokommunikáció a sejtekben és a szervezetekben
Információáramlás az önálló sejt életében	25
Információcsere a soksejtű szervezetekben	28
Biokommunikáció az egyes állatfajok között
Információcsere állat és állat között	39
Kémiai hírközlés az állatvilágban	42
A kémiai szignálok természete	43
A feromonok kémiai jellege	43
Hol termelődnek a feromonok?	44
A rovar szaglószerve és feromonja	48
A szaganyag terjedésének tér-idő mintázata	51
Szimatolnak-e a csontos halak?	57
Miért nincs kémiai kommunikáció a madaraknál?	60
Az emlősök szaglószerve	63
A kémiai kommunikáció által kiváltott reakciók	64
Vonzó hatású feromonok	66
Szétszóró (diszperziós) feromonok	70
Támadást kiváltó feromonok	70
Védekezés feromonok segítségével	71
Riasztóferomonok	74
Nyomjelző és territoriális feromonok	80
Ivari feromonok	88
Nemi ösztönt fokozó feromonok	94
Hogyan segítik a feromonok az ivadékgondozást?	96
Egyedi és csoportos ismertetőjegyek	97
Együttes (komplex) feromonhatás	99
Termikus és elektromos információátvitel	102
A hőmérséklet mint információforrás	102
Információcsere elektromos ingerek útján	105
Biokommunikáció mechanikai ingerek segítségével	111
Taktilis kommunikáció	112
Érintkezési inger és vibráció	113
A taktilis, illetve a vibrációs információátvitel biológiai szerepe	120
Akusztikus biokommunikáció	122
Milyenek az információt hordozó hangjelek?	124
A cirpelő rovar hangadó szerve	125
Hogyan érzékeli a címzett rovar a hangszignált?	127
A gerincesek hangképzése	131
A halak némák és süketek?	131
A halak hangjeleinek fizikája	134
Hogyan érzékelik a halak a fajtestvérek hangját?	135
A szárazföldi gerincesek hangképzése	139
A szárazföldi gerincesek hallószervei	144
Mit hallanak meg a szárazföldi gerincesek?	149
Mit jelent az egyik állat hangja a másiknak?	158
Miért cirpelnek a rovarok?	160
Alsórendű gerincesek hangadásának biológiai szerepe	162
Miért énekelnek a madarak?	164
A madárhangok egyedi, populációs és földrajzi eltérései	168
Akusztikus szignálok szerepe az emlősök biokommunikációjában	173
Biokommunikáció ultrahangokkal	179
Optikai (vizuális) kommunikáció	185
Fényérzékelő sejtek és szervek az állatvilágban	185
Színlátás mint kommunikációs lehetőség	193
Fényt kibocsátó (világító) állatok információcseréje	197
Az optikai szignálok jelentősége a kommunikációban	202
Honnan származnak az optikai kommunikációs jelek?	211
Kommunikációs rendszerek együttműködése	215
Mi a haszna a kommunikáció ismeretének?	225
Beszélnek-e egymással az állatok?	227
Irodalom	231