Előszó
Részlet a könyvből:
"Egy vénember szamáron ült, s az útról gondtalanul tért le
Egy szép, virágos, füves rétre.
Ott megpihent. A szamár boldogan
A zöld pázsiton föl-alá rohan,
A hátán...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
"Egy vénember szamáron ült, s az útról gondtalanul tért le
Egy szép, virágos, füves rétre.
Ott megpihent. A szamár boldogan
A zöld pázsiton föl-alá rohan,
A hátán hempereg, majd nekiáll,
Dúskál a fűben, kiabál, zabál,
A pázsit felét letarolja.
Megjön a rét gazdája átkozódva.
Az öregember futna már.
„Ugyan mért futnék? - kérdi a szamár.
- Itt kettős teher vár tán, s két nyereg ?"
„No, azt nem hinném." - mondja az öreg.
Szól a szamár: „Akkor mindegy nekem.
Kend csak fusson, én még legelnék.
Aki gazda, mind egyformán ellenség.
No ezt megmondtam kendnek kereken !"
Vissza