| I. kötet: | |
| A szerkesztők előszava | 9 |
| Bevezetés | 11 |
| A zoológia mint tudományrendszer | 11 |
| A zoológia története | 13 |
| A szervezet és életmegnyilvánulásai | 17 |
| Morfológia | 21 |
| Sejttan | 22 |
| A sejt morfológiája | 23 |
| A szövetek | 28 |
| Az ivarsejtek | 35 |
| A megtermékenyítés | 40 |
| Az egyéni fejlődés | 41 |
| Promorfológia | 48 |
| Összehasonlító morfológia | 51 |
| Szervrendszerek | 52 |
| Rendszertan | 59 |
| Ökológia | 62 |
| Zoogeográfia | 64 |
| Paleontológia | 66 |
| Az evolúció tana | 68 |
| Az egysejtű állatok típusa (Protozoa) | |
| Általános jellemzés | 77 |
| Osztályozás | 78 |
| 1. altípus: Egyfelé-magvúak (Plasmodroma) | 79 |
| I. osztály: Ostorosok (Flagellata) | 79 |
| II. osztály: Gyökérlábúak (Rhizopoda) | 90 |
| III. osztály: Spórások (Sperozoa) | 101 |
| 2. altípus: Kétféle-magvúak (Ciliphora) | 120 |
| I. osztály: Csillós infuzóriumok (Ciliata) | 120 |
| II. osztály: Szívókás infuzóriumok (Suctoria) | 134 |
| Az egysejtűek földrajzi elterjedése és ökológiája | 136 |
| Az egysejtűek filogenezise | 141 |
| A többsejtű szervezetek keletkezése | 142 |
| A szivacsok típusa (Spongia vagy Porifera) | |
| Általános jellemzés | 144 |
| Osztályozás | 146 |
| 1. rend: Mészszivacsok (Calcarea) | 146 |
| 2. rend: Háromtengelyes szivacsok (Triaxonida) | 148 |
| 3. rend: Négytengelyes szivacsok (Tetraxonida) | 149 |
| 4. rend: Kova-szaruszivacsok (Cornacuspongia) | 150 |
| A szivacsok rendszertani helyzete és filogeniája | 153 |
| Az űrbelűek típusa (Coelenterata) | |
| Általános jellemzés | 154 |
| Osztályozás | 155 |
| 1. altípus: Csalánozók (Cnidaria) | 155 |
| I. osztály: Hidraállatok (Hidrozoa) | 156 |
| II. osztály: Kehelyállatok (Scyphozoa) | 169 |
| III. osztály: Virágállatok (Actinozoa) | 174 |
| 2. altípus: Nem csalánozók (Acnidaria) | 181 |
| Az űrbelűek rendszertani helyzete és filogeniája | 184 |
| Férgek (Vermes) | |
| Bevezetés | 185 |
| A lapos- vagy parenchimás férges típusa (Plathelminthes) | |
| Általános jellemzés | 188 |
| Osztályozás | 188 |
| I. osztály: Örvényférgek vagy csillósférgek (Turbellaria) | 189 |
| II. osztály: Szívóférgek (Trematodes) | 204 |
| III. osztály: Galandférgek (Cestoidea) | 218 |
| A hengeres- vagy elsődleges üregű férgek típusa (Nemathelminthes vagy Ascheminthes) | |
| Általános jellemzés | 236 |
| Osztályozás | 238 |
| I. osztály: Csillóshasúak (Gastrotricha) | 238 |
| II. osztály: Fonálférgek (Nematodes) | 240 |
| III. osztály: Húrférgek (Nematomorpha) | 259 |
| IV. osztály: Kerekesférgek (Rotatoria) | 261 |
| A zsinórférgek típusa (Nemertini) | |
| Jellemzés és szervezetük általános áttekintése | 267 |
| A zsinórférgek filogeniája | 270 |
| A gyűrűsférgek típusa (Annelides) | |
| Általános jellemzés | 270 |
| Osztályozás | 276 |
| I. osztály: Primitív (ó-) gyűrűsférgek (Archiannelides) | 276 |
| II. osztály: Soksertéjű gyűrűsférgek (Polychaeta) | 280 |
| III. osztály: Kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta) | 291 |
| IV. osztály: Nadályok (Hirudinea) | 302 |
| A gyűrűsférgek közös befejezése és jellemzése | 308 |
| Mohaállatok (Bryozoa) - Pörgekarúak (Brachiopoda) | |
| Bevezetés | 310 |
| A mohaállatok típusa (Bryozoa) | |
| Jellemzés és szervezetük áttekintése | 310 |
| Rendszertani áttekintés | 314 |
| A pörgekarúak típusa (Brachiopoda) | |
| Jellemzés és szervezetük áttekintése | 314 |
| A mohaállatok és pörgekarúak filogeniája | 317 |
| Serteállkapcsúak (Chaetognatha) | 317 |
| A puhatestűek típusa (Mollusea) | |
| Általános jellemzés | 318 |
| Osztályozás | 318 |
| I. osztály: Páncélosak (Loricata) | 319 |
| II. osztály: Csigák (Gastropoda) | 321 |
| III. osztály: Ásólábúak (Scaphopoda) | 333 |
| IV. osztály: Kagylók (Bivalvia vagy Lamellibranchia) | 334 |
| V. osztály: Lábasfejűek (Cephalopoda) | 345 |
| A puhatestűek rendszertani helyzete és filogeniája | 352 |
| Az ízeltlábúak típusa (Arthropoda) | |
| Általános jellemzés | 354 |
| Az ízeltlábúak szervezetének általános áttekintése | 354 |
| Osztályozás | 359 |
| 1. altípus: Kopoltyúsok (Branchiata) | 360 |
| Általános jellemzés | 360 |
| Osztályozás | 360 |
| I. osztály: Trilobiták (Trilobita) | 361 |
| II. osztály: Rákok (Crustacea) | 362 |
| A kopoltyúsok filogeniája | 393 |
| 2. altípus: Csáprágósok (Chelicerata) | 393 |
| Általános jellemzés | 393 |
| Osztályozás | 394 |
| I. osztály: Rákszabásúak (Merostomata vagy Palaostraca) | 394 |
| II. osztály: Pókszabásúak (Arachnida) | 396 |
| A csáprágósok származása | 414 |
| 3. altípus: Légcsövesek (Tracheata) | 414 |
| Osztályozás | 414 |
| I. osztály: Előlégcsövesek (Protracheata vagy Onychophora) | 415 |
| II. osztály: Soklábúak (Myriopoda) | 419 |
| III. osztály: Rovarok (Insecta vagy Hexapoda) | 425 |
| A légcsövesek filogeniája | 496 |
| A tüskésbőrűek típusa (Echinodermata) | |
| Általános jellemzés | 498 |
| Osztályozás | 498 |
| I. osztály: Tengeri csillagok (Asteroidea) | 499 |
| II. osztály: A kígyókarú csillagok (Orphiuroidea) | 506 |
| III. osztály: Tengeri liliomok (Crinoidea) | 507 |
| IV. osztály: Tengeri sünök (Echinoidea) | 510 |
| V. osztály: Tengeri ugorkák (Holothuroidea) | 515 |
| Ásatag tüskésbőrűek | 519 |
| A tüskésbőrűek rendszertani helyzete és filogeniája | 519 |
| A gerinctelen állatok nemzetgazdasági jelentősége | |
| A hasznos és káros gerinctelen állatok jelentősége | 520 |
| A gazdaságilag fontos halak táplálékát képező gerinctelenek | 522 |
| Gazdaságilag fontos gerinctelenek | 524 |
| A mező- és erdőgazdaság rovarkártevői | 525 |
| Az ember parazita férgei | 526 |
| Az atkák és az általuk okozott kár | 527 |
| Tárgy- és névmutató | 528 |
| II. kötet: | |
| Előszó a negyedik kiadáshoz | 7 |
| Az alsórendű gerinchúrosok és a gerincesek általános áttekintése | |
| A gerinchúrosok típusának (Chordata) általános jellemzése | 9 |
| Rendszertan | 10 |
| 1. altípus: Félgerinchúrosok (Hemichordata) | 11 |
| 2. altípus: Zsákállatok (Urochordata vagy Tunicata) | 13 |
| 3. altípus: Koponyátlanok (Acrania) | 19 |
| 4. altípus: Gerincesek vagy koponyások (Vertebrata vagy Craniota) | 27 |
| Körszájúak | |
| I. osztály: Körszájúak (Cyclostomata) | 42 |
| Jellemzés | 42 |
| Rendszertan | 42 |
| A körszájúak képviselője - a folyami ingolna | 42 |
| A körszájúak rendszertani áttekintése | 49 |
| A körszájúak származása és evolúciója | 50 |
| Halak | |
| II. osztály: Halak (Pisces) | 54 |
| Jellemzés | 54 |
| Rendszertan | 54 |
| A porcoshalak képviselője - a macskacápa | 57 |
| A csontoshalak képviselője - a sügér | 65 |
| A halak szervezetének általános áttekintése | 76 |
| A halak rendszertani áttekintése | 82 |
| A halak származása és evolúciója | 93 |
| A halak magasabbrendű idegműködése | 100 |
| A halak környezettana | 100 |
| A halak földrajzi elterjedése | 121 |
| A halak gazdasági jelentősége | 127 |
| Kétéltűek | |
| III. osztály: Kétéltűek (Amphibia) | 133 |
| Jellemzés | 133 |
| Rendszertan | 133 |
| A kétéltűek képviselője - a béka | 134 |
| A kétéltűek rendszertani áttekintése | 150 |
| A kétéltűek származása és evolúciója | 154 |
| A kétéltűek magasabbrendű idegműködése | 157 |
| A kétéltűek földrajzi elterjedése | 160 |
| A kétéltűek gazdasági jelentősége | 161 |
| Magzatburoknélküliek és magzatburkosos (Anamnia et Amniota) | 163 |
| Hüllők | |
| IV. osztály: Hüllők (Reptilia) | 166 |
| Jellemzés | 166 |
| Rendszertan | 166 |
| A hüllők képviselője - a fürge gyík | 167 |
| A jelenkori hüllők rendszertani áttekintése | 179 |
| A hüllők származása és evolúciója | 187 |
| A hüllők magasabbrendű idegműködése | 196 |
| A hüllők környezettana | 196 |
| A hüllők földrajzi elterjedése | 199 |
| A hüllők jelentősége az ember számára | 200 |
| Madarak | |
| V. osztály: Madarak (Aves) | 202 |
| Jellemzés | 202 |
| Rendszertan | 202 |
| A madarak képviselője - a galamb | 204 |
| A madarak és hüllők kölcsönös viszonya | 221 |
| A madarak rendszertani áttekintése | 222 |
| A madarak származása és evolúciója | 232 |
| A madarak magasabbrendű idegműködése | 233 |
| A madarak környezettana | 234 |
| A madarak földrajzi elterjedése | 252 |
| A madarak gazdasági jelentősége | 254 |
| Emlősök | |
| VI. osztály: Emlősök (Mammalia) | 259 |
| Jellemzés | 259 |
| Rendszertan | 260 |
| Az emlősök képviselője - az üregi nyúl | 261 |
| Az emlősök szervezetének általános áttekintése | 276 |
| Az emlősök rendszertani áttekintése | 288 |
| Az emlősök származása és evolúciója | 309 |
| Néhány emlős őslénytani sora | 313 |
| Az emlősök magasabbrendű idegműködése | 316 |
| Az emlősök környezettana | 318 |
| Az emlősök földrajzi elterjedése | 330 |
| Az emlősök gazdasági jelentősége | 332 |
| A szárazföldi gerincesek földrajzi elterjedése | |
| Általános bevezetés | 344 |
| Újzélandi faunaterület | 348 |
| Ausztráliai faunaterület | 349 |
| Polinéziai faunaterület | 351 |
| Az újzélandi, ausztráliai és polinéziai faunaterületek kölcsönös viszonya | 352 |
| Neotrópusi faunaterület | 353 |
| Madagaszkári faunaterület | 356 |
| Ethiópiai faunaterület | 357 |
| Indomaláji faunaterület | 360 |
| Madagaszkár, Ethiópia és Délkelet-Ázsia faunájának története | 363 |
| Holarktikus faunaterület | 364 |
| A szárazföldi alapfaunák és kölcsönös történeti összefüggésük | 370 |
| A Szovjetunió szárazföldi gerinceseinek földrajzi elterjedése | |
| A Szovjetunió állatföldrajzi kerületekre osztásának elvei | 375 |
| A tundra övezet | 377 |
| A tajga övezet | 379 |
| Az európai lomblevelű erdő övezet | 384 |
| A Kaukázus faunája | 386 |
| A középázsiai-síkság | 389 |
| A középázsiai hegyvidék | 390 |
| A Bajkálon túli sztyepek | 391 |
| A Távol-Kelet kevert erdőségei | 391 |
| Az amuri-usszuri fauna | 393 |
| A zoológia jelentősége a szocialista építésben | |
| Bevezetés | 394 |
| Állattenyésztés | 396 |
| Baromfitenyésztés | 396 |
| Galambtenyésztés | 397 |
| Szőrmeipar | 397 |
| A természetvédelem és a védett területek | 397 |
| Akklimatizáció | 398 |
| Haltenyésztés és halgazdaság | 399 |
| Zoológia és a népegészségvédelem | 400 |
| A mezőgazdaság emlős-kártevői és az ellenük való védekezés | 401 |
| A zoológusok szerepe a természet átalakításában a sztyepes és erdős-sztyepes körzetekben | 403 |
| A gerinchúrosok szervezetének összehasonlító anatómiai áttekintése | |
| Az összehasonlító anatómia feladata | 405 |
| Köztakaró | 406 |
| Belső váz | 410 |
| Izomzat | 418 |
| Idegrendszer | 420 |
| Érzékszervek | 422 |
| Emésztőrendszer | 424 |
| Légzőszervek | 426 |
| Vérkeringési rendszer | 427 |
| Húgyivarrendszer | 430 |
| Az állatvilág filogenezise és annak törvényszerűségei | |
| A vázlatos törzsfák történeti áttekintése | 432 |
| Az evolúciós folyamat tanulmányozásának módszerei | 437 |
| Az evolúció alaktani törvényszerűségei | 440 |
| A szervek különböző típusai | 440 |
| Az alakok őslénytani sora | 442 |
| A biológiai progresszió és regresszió és tanulmányozásának útjai | 444 |
| A szervek filogenetikai változásának módjai | 447 |
| Embriológia és evolúció | 449 |
| Biogenetikai törvény | 450 |
| A filembriogenezisek tana | 454 |
| Az evolúció általános törvényszerűségei | 456 |
| Az állatvilág törzsfája | 458 |
| A gerinces állatok filogeniája | 465 |
| Az állatok megoszlása a geológiai korokban | 472 |
| Név- és tárgymutató | 476 |