| Szarvasmarhatenyésztés | |
| Bevezetés (Dr. Horn Artúr) | |
| A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 13 |
| A marha rokonfajai | 14 |
| A szarvasmarhatenyésztés jelentősége | 19 |
| A szarvasmarhák elnevezései | 21 |
| A szarvasmarha külső testalakulása (Dr. Horn Artúr) | |
| A testalakulás bírálatának jelentősége | 23 |
| Konstitúció és típus | 24 |
| Kültakaró és szín | 26 |
| Az élősúly és a testméretek megállapítása | 28 |
| A fejlettség és az élősúly | 31 |
| A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 32 |
| A fej | 32 |
| A törzs | 34 |
| A tőgy | 39 |
| A végtagok | 44 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 48 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 50 |
| A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai (Dr. Dohy János) | |
| Tejtermelő képesség | 52 |
| Hústermelő képesség | 61 |
| Takarmányfelvevő képesség, legelőkészség | 65 |
| Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 66 |
| Termékenység, szaporaság, egészség | 66 |
| Konstitúció, élettartam | 67 |
| Erőtermelés, lábszerkezet | 68 |
| A szarvasmarhafajták és csoportosításuk (Dr. Horn Artúr) | |
| Magyar szürke marha | 72 |
| Magyar tarka marha | 73 |
| Hegyi tarka fajták | 76 |
| Borzderes fajták | 78 |
| Kosztromai | 79 |
| Jersey marha | 80 |
| Lapálymarhák | 84 |
| Feketetarka lapálymarhák | 84 |
| Vöröstarka lapálymarhák | 90 |
| Egyszínű vörös lapálymarhák | 91 |
| Ayrshire (ersir) marha | 92 |
| Charolains (sárolé) | 93 |
| Hereford (hírford) | 94 |
| Limousin (limuzen) | 95 |
| Egyéb fajták | 95 |
| A szarvasmarha tenyésztése (Dr. Horn Artúr) | |
| A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 103 |
| Kiválasztás az egyediség (fenotípus) alapján | 107 |
| Kiválasztás a származás és a rokonok minősége alapján | 110 |
| Tenyészértékbecslés az ivadékok minősége alapján | 113 |
| A szelekció hatékonyságának növelése a gazdaságosabb termelés érdekében | 119 |
| A törzskönyvezés és a termelés-ellenőrzés | 131 |
| Állományfelvétel | 132 |
| Termelési adatok megállapítása | 132 |
| Tenyésztési adatok | 133 |
| Küllemi bírálat | 134 |
| Törzskönyvezési adatok értékelése | 138 |
| A szarvasmarha szaporítása (Dr. Horn Artúr) | |
| Az ivarzás | 143 |
| A bika használata | 144 |
| Fedeztetés és mesterséges termékenyítés | 145 |
| A vemhesség jelei és tartama | 146 |
| A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 147 |
| Az ellés | 149 |
| A szarvasmarha felnevelés (Dr. Czakó József) | |
| Az újszülött borjú ápolása és táplálása | 153 |
| A borjú felnevelése | 144 |
| Itatásos borjúnevelés | 155 |
| Szoptatásos borjúnevelés | 161 |
| Az üszők takarmányozása | 162 |
| A bikaborjú felnevelése | 164 |
| A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása (Dr. Szentmihályi Sándor) | |
| A tehenek takarmányozása (Dr. Guba Sándor) | 165 |
| A tenyészbikák takarmányozása | 173 |
| Szarvasmarha-hizlalás és -feljavítás | 174 |
| A hízómarha táplálóanyag-szükséglete | 175 |
| Hizlalásra felhasználható takarmányok | 176 |
| Szarvasmarha-hizlalási módok | 178 |
| Borjúhízlalás | 178 |
| Baby-beef hizlalás | 178 |
| Növendékbika-hizalás | 179 |
| Intenzív növendékbika-hizlalás | 180 |
| Növendéküsző-hizlalás | 180 |
| Borjúfogastinó-hizlalás | 181 |
| Kifejlett szarvasmarhák feljavítása | 182 |
| A vágómarha minősítése (Dr. Nagy Nándor) | 183 |
| A vágóérték | 185 |
| A vágóérték elbírálása | 186 |
| A szarvasmarha húsának felosztása és a húsrészek elnevezése | 186 |
| A szarvasmarha elhelyezése (Dr. Guba Sándor) | |
| Általános követelmények | 189 |
| Tartási rendszerek | 191 |
| Az iparszerű tartás lehetőségei | 199 |
| Tehénistállók | 200 |
| Zárt, kötött tartású tehénistálló | 200 |
| Berendezések és tartozékok | 202 |
| Zárt, kötetlen tartású tehénistálló | 203 |
| Berendezések, és tartozékok | 205 |
| Nyitott, kötetlen tartású tehénistálló | 206 |
| Elletőistállók | 206 |
| Növendékistállók | 207 |
| Hízómarha-istállók | 208 |
| Borjúistállók | 208 |
| Tenyészbika-istállók | 211 |
| Elkülönítőistállók | 211 |
| Szarvasmarhatelepek | 211 |
| Szarvasmarha-istállók korszerűsítése | 212 |
| A fejés (Dr. Szajkó László) | |
| A tejképződés | 215 |
| A tejleadás mechanizmusa | 216 |
| A fejés művelete | 217 |
| Folyamatos működésű fejőállások, illetőleg fejőházak (Dr. Horn Artúr) | 220 |
| A tehenek gondozása | 221 |
| A tenyészbikák gondozása | 225 |
| Az igásmarhák gondozása és jármozása | 226 |
| Ajánlott irodalom | 227 |
| Juhtenyésztés | |
| Bevezetés (Dr. Mihálka Tibor) | |
| A juhtenyésztés népgazdasági szerepe | 231 |
| A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 232 |
| A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 233 |
| Alapismeretek a juhtenyésztésben (Dr. Mihálka Tibor) | |
| A juh küllemtana | 235 |
| A fej | 235 |
| A törzs | 236 |
| A végtagok | 237 |
| Méretek felvétele | 237 |
| Az életkor megállapítása | 239 |
| Gyapjúismeret (Dr. Veress László) | |
| A gyapjúszál és járulékai | 240 |
| A bundát alkotó szőrképletek | 241 |
| A bunda összetétele | 242 |
| A gyapjúszál tulajdonságai | 243 |
| A gyapjúszál színe | 243 |
| A gyapjúszál hossza | 243 |
| A gyapjúszál finomsága | 243 |
| A gyapjúszál erőssége, nyújthatósága | 243 |
| A gyapjúszál ívelődése és rugalmassága | 245 |
| A bunda belszerkezete és textilipari értékelése | 245 |
| Belszerkezet | 245 |
| Tömöttség, kiegyenlítettség | 246 |
| A gyapjú ipari és kereskedelmi osztályozása | 246 |
| A juh fajtái (Dr. Mihálka Tibor) | |
| A racka | 249 |
| A merniók | 250 |
| Francia húsmerinó (merino precoce) | 250 |
| Német húsmerinó | 251 |
| Aszkániai merinó | 251 |
| Kaukázusi finomgyapjas merinó | 252 |
| Sztavropoli finomgyapjas fajta | 252 |
| Grozneni finomgyapjas merinó | 252 |
| Magyar fésűsmerinó | 253 |
| Egyéb fajták | 254 |
| Cigája | 254 |
| Corriedale | 254 |
| Rommey march | 254 |
| Dorset-horn | 254 |
| Ile de France | 255 |
| Keletfríz | 255 |
| Finn landrace | 256 |
| Svéd landrace | 256 |
| Romanovi | 257 |
| Border-leicester | 258 |
| Texel | 259 |
| Berrichonne du Cher | 259 |
| South-down | 259 |
| Hampshire-down | 260 |
| Suffolk | 261 |
| A juh tenyésztése (Dr. Mihálka Tibor) | |
| Fajtakérdés | 263 |
| A kiválasztás szempontjai | 264 |
| Egészséges szervezet | 264 |
| Termékenység és nevelőképesség | 264 |
| Testalkat és testnagyság | 266 |
| Termelőképesség | 266 |
| Hústermelő képesség | 266 |
| Tejtermelő képesség | 267 |
| Gyapjútermelő képesség | 267 |
| A kor | 268 |
| A kiválogatás szempontjainak mérlegelése | 269 |
| Bonitálás | 270 |
| Növendék jerkék és növendék kosok bonitálása | 270 |
| Anyajuhok bonitálása | 271 |
| Tenyészkosok bonitálása | 271 |
| A fenotípusos kiválogatást segítő támpontok | 271 |
| Ivadékvizsgálat | 273 |
| Központos hízékonyságvizsgálat | 274 |
| Törzskönyvezés | 274 |
| A szaporítás (Dr. Veress László) | |
| A párosítás irányelvei és a különböző párosítási módok | 278 |
| Mikor ellessünk? | 279 |
| A kosok és az anyák előkészítése a párzásra | 282 |
| Az anyák üzekedésének tünetei, az üzekedők kiválogatása | 283 |
| Az ellés | 283 |
| A juh felnevelése (Dr. Veress László) | |
| Szopós bárányok gondozása | 285 |
| Mesterséges báránynevelés | 286 |
| Korai bárányválasztás, előkészítés a gyors hizlalásra | 286 |
| Tenyésztésre szánt növendékek nevelése | 288 |
| A juhok takarmányozása (Dr. Veress László) | |
| Táplálóanyag-szükséglet | 289 |
| Szopós és hízóbárányok takarmányozása | 293 |
| Tenyész és növendék juhok téli takarmányozása | 296 |
| A juhok nyári takarmányai | 297 |
| Gyepek | 297 |
| A legeltetés általános szabályai | 297 |
| Alkalmi legelők, tarlók | 298 |
| Mesterséges legelők | 298 |
| Az itatásról | 299 |
| Juhászati technológiák és az elhelyezés (Dr. Mihálka Tibor) | |
| Technológia, rotáció | 301 |
| Elhelyezés | 306 |
| Férőhelyigény | 307 |
| Juhistállók | 307 |
| Fészeristállók | 308 |
| A juhistállók berendezési tárgyai | 308 |
| Juhtelepek | 309 |
| Növendékjuhtelepek | 309 |
| Anyajuhtelep | 310 |
| Pecsenyebárány-hizlaló telep | 312 |
| A juh termelés (Dr. Veress László) | |
| Gyapjútermelés | 315 |
| A bunda gondozása az élő juhon, a nyírás ideje | 315 |
| A nyírás előkészítése és lebonyolítása | 316 |
| A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 316 |
| Tejtermelés (Dr. Mihálka Tibor) | 318 |
| Hústermelés | 318 |
| A hústermelés jelentősége | 318 |
| A juhhústermelés növelésének lehetőségei | 319 |
| Kívánalmak a juhhússal szemben | 320 |
| A hizlalás előkészítése | 321 |
| A hizlalás módjai | 321 |
| Tejesbárány-hizlalás | 322 |
| Korai (expressz) pecsenyebárány-hizlalás | 323 |
| Éves pecsenybárány-hizlalás | 324 |
| Idősebb juhok feljavítása | 324 |
| Hizlalt bárányok szállítása | 324 |
| A juhhizlalás eredményének értékelése | 326 |
| A juhbőrők kezelése | 326 |
| A kecske tenyésztése (Dr. Veress László) | |
| A kecske gazdasági jelentősége | 327 |
| Honnan erednek kecskefajtáink? | 327 |
| A külső testtájak | 327 |
| A szőrözet és a szín | 328 |
| A súly és a szín | 328 |
| Az életkor és a testméretek | 329 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 329 |
| A tenyészkecskék kiválasztása | 330 |
| A kecske takarmányozása | 331 |
| Táplálóanyag-szükséglet | 331 |
| A kecske takarmányai | 332 |
| Takarmányadagok | 332 |
| A kecske istállója | 333 |
| A kecske ápolása | 333 |
| Pároztatás | 333 |
| A gödölyék és gidák felnevelése | 333 |
| A kecske tejtermelése | 334 |
| A kecske egyéb haszontételei | 334 |
| Ajánlott irodalom | 335 |
| Lótenyésztés | |
| Bevezetés (Dr. Ócsag Imre) | |
| A lótenyésztés helyzete | 339 |
| Miért lehet nálunk eredményes lótenyésztést folytatni? | 341 |
| A ló megítélése (Dr. Ócsag Imre) | |
| Ivar, kor és használat szerinti elnevezés | 343 |
| A munkaképesség és a külső testalakulás közötti összefüggés | 343 |
| A ló bírálata | 344 |
| A kültakaró, a szín és a jegyek | 348 |
| A testtájak és alakulásaik | 353 |
| A fej és részei | 353 |
| A nyak | 355 |
| A mar | 356 |
| A hát | 357 |
| Az ágyék | 358 |
| A far | 358 |
| A farok | 359 |
| A mellkas | 359 |
| A has | 360 |
| A nemi szervek | 360 |
| Az elülső végtagok | 361 |
| A hátulsó végtagok | 363 |
| A pata | 366 |
| A lábállás | 368 |
| A ló mozgása | 371 |
| A lépés | 373 |
| A poroszkálás | 373 |
| Az ügetés (trab, trot) | 373 |
| A vágta (galopp) | 374 |
| Az ugrás | 375 |
| Az úszás | 375 |
| A ló életkorának megállapítása | 375 |
| Magyarország lótenyésztésének története (Dr. Ócsag Imre) | |
| Lótenyésztésünk története a XIX. századig | 380 |
| Jelenkori lótenyésztésünk | 382 |
| A ló fajtái | 384 |
| Könnyű hátas fajták | 384 |
| Az arab ló (Dr. Fehér Dezső) | 384 |
| Az angol telivér (Dr. Ócsag Imre) | 385 |
| A kisbéri félvér | 386 |
| Nehéz hátas fajták | 387 |
| A gidrán | 387 |
| A mezőhegyesi félvér | 388 |
| Könnyű hámos fajták (Dr. Fehér Dezső) | 389 |
| Az ügetőló (Dr. Ócsag Imre) | 390 |
| A nóniusz | 391 |
| A lipicai | 392 |
| A muraközi | 393 |
| Nehéz hámos fajták | 394 |
| A magyar hidegvérű | 394 |
| A sodrott ló | 395 |
| Egyéb fajták | 395 |
| A lótenyésztés célja (Dr. Ócsag Imre) | |
| A mezőgazdasági célú lótenyésztés | 400 |
| A sportcélú lótenyésztés (Dr. Fehér Dezső) | 400 |
| A versenylótenyésztés (Dr. Ócsag Imre) | 401 |
| A hústermelés mint tenyészcél | 402 |
| A tenyészkanca és a tenyészmén kiválasztása | 403 |
| A származás értékelése | 403 |
| A küllem értékelése | 405 |
| A teljesítmény értékelése | 407 |
| Az utód megítélése | 409 |
| A tenyésztésbevétel | 414 |
| Az ivartalanítás | 414 |
| A párosítás | 415 |
| Tenyésztési rendszerek | 415 |
| Fajtatiszta tenyésztési rendszerek | 416 |
| A keresztezés | 416 |
| A sárlás | 417 |
| A fedeztetés | 419 |
| A fedeztetés idejének megválasztása | 420 |
| A megtermékenyülés | 421 |
| A megtermékenyülést gátló külső és belső tényezők | 421 |
| A vemhesség megállapításának módja | 422 |
| Az elvetélés | 423 |
| A vemhesség és az ellés | 423 |
| A kanca és az újszülött ápolása ellés után | 426 |
| A csikó születés utáni megítélése | 427 |
| Az öröklődés | 428 |
| A ló törzskönyvezése | 430 |
| A lovak takarmányozása (Dr. Ócsag Imre) | |
| A ló takarmányai | 433 |
| A legelő és a zöldtakarmányok | 433 |
| Nedvdús takarmányok | 434 |
| Szálas takarmányok | 435 |
| Abraktakarmányok | 435 |
| Vitaminok és egyéb anyagok | 436 |
| A takarmányozás rendje | 437 |
| A vemhes és a kiscsikós kanca takarmányozása | 437 |
| A csikó takarmányozása választásig | 439 |
| A csikó elválasztás utáni takarmányozása másfél éves korig | 440 |
| A csikók takarmányozása másfél éves kor után | 443 |
| Az igáslovak takarmányozása | 445 |
| A versenylovak és a nagy teljesítményű sportlovak takarmányozása | 446 |
| A tenyészmének takarmányozása | 447 |
| A lovak nevelése és tartása (Dr. Ócsag Imre) | |
| A csikók ménesi tartása | 449 |
| A kifutólegelős csikónevelés | 453 |
| Vegyes legeltető tartás | 453 |
| Versenyző fajtájú csikók ménesi tartása | 454 |
| Csődörcsikók tartása | 454 |
| Tenyészkancák tartása | 455 |
| A tenyészcsődörök tartása és a fedeztetési rendszer | 458 |
| A ló istállójának adatai | 458 |
| A ló ápolása | 459 |
| Bőr- és szőrápolás | 459 |
| Fürdetés, nyírás | 461 |
| A pata ápolása, patkolás | 461 |
| A ló munkáltatása (Dr. Ócsag Imre) | |
| A csikó betanítása | 465 |
| Kocsiba tanítás | 466 |
| Nyereg alá tanítás | 467 |
| Sportcélú csikók ménesi előtréningje | 469 |
| Telivér csikók ménesi előidomítása (Dr. Fehér Dezső) | 470 |
| Telivér csikók pálya idomítása és a versenyzés | 471 |
| Az ügető csikók ménesi előidomítása | 473 |
| Az ügető csikók pályai idomítása és az ügetőversenyzés (Dr. Ócsag Imre) | 474 |
| A fogatos használat | 476 |
| A ló szerszámai | 476 |
| A fogat összeállítása | 479 |
| Befogás és kifogás | 480 |
| Hajtás | 481 |
| Nyereg alatti használat | 483 |
| A ló rossz szokásai | 483 |
| A vágócsikó-előállítás (Dr. Ócsag Imre) | 485 |
| A vágóló | 486 |
| Függelék (Dr. Ócsag Imre) | |
| A szamár és az öszvér | 487 |
| Ajánlott irodalom | 489 |
| Név- és tárgymutató | 491 |
Folytatás Microsoft-tal