Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

964.030

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig!

Állattenyésztés és takarmányozás I.

Állattenyésztési és állategészségügyi szakközépiskolák tankönyve az 1801-3 sertéstenyésztő, az 1801-4 szarvasmarha-tenyésztő, az 1806 baromfitenyésztő, az 1807 állategészségőr szakmák számára

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 193 oldal
Sorozatcím: Állattenyésztési és állategészségügyi szakközépiskolák tankönyve
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-231-489-1
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal. Tankönyvi szám: Á-019.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"Az állattenyésztés népgazdaságunkban és mezőgazdasági üzemeinkben kimagasló szerepet játszik.
Feladata az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen élelmiszerek (tej, hús, tojás stb.) és... Tovább

Előszó

Részlet:
"Az állattenyésztés népgazdaságunkban és mezőgazdasági üzemeinkben kimagasló szerepet játszik.
Feladata az emberi táplálkozásban nélkülözhetetlen élelmiszerek (tej, hús, tojás stb.) és ipari nyersanyagok (gyapjú, bőr stb.) előállítása.
Az állattenyésztés szerepét, jelentőségét a következőkben foglaljuk össze.
A tej, a hús és a tojás, valamint az ezekből előállított különféle termékek a legfontosabb élelmiszereink, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápláló anyagokat tartalmazzák. A táplálkozási kultúra fejlődésével egyre inkább az ízletesebb, fehérjében gazdag állati termékek fogyasztása kerül előtérbe.
A feldolgozó ipar számos állati terméket ipari nyersanyagként használ fel. A gyapjú a textilipar nyersanyaga. De feldolgozzák az állatok bőrét, szőrét, tollazatát is. Különböző termékek gyártására alkalmasak a csont és a szaruképletek is. A vágóhídon összegyűjtött vér, belső elválasztású mirigyek a takarmánygyártás és a gyógyszeripar alapanyagai.
Az állattenyésztés fontos szerepet tölt be a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben. Jelentősége állandóan növekszik. Sok gazdaságban a termelési értéknek fele az állati termékekből származik. Egyes termékek (pl. a tej) előállítása egész évben folyamatos bevételhez juttatja az illető gazdaságot. Az egyes állattenyésztési ágazatok helyes megválasztásával is javítható a gazdálkodás eredményessége, jövedelmezősége. Az istállótrágya jelentős növényi tápanyagforrás és javítja a talajszerkezetet.
Napjainkban bontakozik ki az iparszerű termelés az állattenyésztésben. Ez a termelési módszer korszerű műszaki, technológiai, személyi és tárgyi feltételek megteremtését jelenti. Az iparszerű termelésre jellemző a magas színvonalú szervezettség és a jövedelmező termék-előállítás. A baromfitenyésztés után a sertés- és szarvasmarha-tenyésztésben is egyre inkább az ipari jellegű termelési módszerek terjednek el.
Az állattenyésztés jelentős bevételi forrása külkereskedelmünknek. A vágóállat, a hús és a húsipari termékek keresett exportcikkek. Mind a szocialista, mind a tőkés piacokon értékesítünk állati eredetű termékeket." Vissza

Tartalom

Általános állattenyésztéstan
Bevezetés 5
Az állattenyésztés népgazdasági és mezőgazdasági jelentősége 5
Az állattenyésztéstan mint tudományág 6
Az általános állattenyésztéstan lényege 6
ELSŐ FEJEZET
Alapfogalmak (dr. Sófalvy Ferenc) 8
A gazdasági állatok eredete, háziasítása 8
A háziasítás ideje és módja 10
A környezet hatása az állati szervezetre 10
Takarmányozás 10
Éghajlati tényezők 11
A gyakorlás, a szervműködés és a tréning hatásai 12
A honosulás 13
A gazdasági állatok rendszerezése 13
A faj és a fajta 13
Egyoldalú és vegyes hasznosítás 16
A fajtatisztaság, a telivér és a félvér fogalma 17
A fajtán belüli rendszertani egységek 17
MÁSODIK FEJEZET
A gazdasági állatok értékelése (dr. Sófalvy Ferenc) 20
Külső értékmérő tulajdonságok
A testalakulás jelentősége és bírálata
Fejlettség (testtömeg)
Arányosság (homogenitás) 24
Kondíció 24
Kültakaró, színeződés 26
Formalizmus az állattenyésztésben 27
Ivarjelleg 27
Belső értékmérő tulajdonságok 28
Termelőképesség 28
Takarmányhasznosítás 30
Növekedés és fejlődés 30
Konstitúció 30
Termékenység, szaporaság 32
Egészség, ellenállóképesség 32
Igényesség, igénytelenség 32
Vérmérséklet, természet, szellemi képesség 33
HARMADIK FEJEZET
Örökléstani ismeretek (dr. Sófalvy Ferenc) 34
Az öröklés anyagi alapjai 34
A mendeli (klasszikus) genetika alkalmazása 36
Öröklési formák 37
Az ivar kialakulása és az ivarhoz kötött öröklés 39
A populációgenetika alkalmazása 40
Az örökölhetőség fogalma és jelentősége 40
A heterózishatás 40
NEGYEDIK FEJEZET
A gazdasági állatok tenyésztése (Cseuz Károly) 43
A tenyésztői munka feladatai 43
Tenyésztési eljárások 44
Fajtatiszta tenyésztés 44
Keresztezés 46
A tenyészkiválasztás (szelekció) és a tenyészértékbecslés módszerei 51
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai alapján 51
A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban 52
Ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) 52
Törzskönyvezés 54
ÖTÖDIK FEJEZET
A gazdasági állatok szaporítása (Cseuz Károly) 57
A női nemi szervek működésének élettana 57
Az ivarzás tünetei 58
Párosítás 58
A pároztatás módjai 59
A vemhesség megállapítása és időtartama 62
A meddőség fogalma, felosztása, gazdasági jelentősége 62
Az ellés élettana 63
Az ellés lefolyása 63
Az Új szülött állat ápolása 64
Az anyaállat gondozása az ellés után 65
A növendék állatok nevelésének alapelvei 65
HATODIK FEJEZET
Az állatartással kapcsolatos egyéb tudnivalók (Cseuz Károly) 67
A gazdasági állatok viselkedése 67
Az egyes állatfajok életfolyamatainak alakulása 68
A gazdasági állatok elhelyezése és gondozása 69
A telep- és az istállóépítéssel szembeni általános követelmények 70
Az istálló méretezése és fölszerelései 70
Az állatok ápolása 71
Az állatok szállítása 71
Takarmányozástan (dr. Kovács Gábor) 73
Bevezetés 75
HETEDIK FEJEZET
A takarmányok alkotórészei 76
A takarmányok kémiai összetétele 77
A takarmányok víz-és szárazanyag-tartalma 77
A takarmányok szerves anyagai 79
Nitrogénmentes szerves anyagok 79
Nitrogéntartalmú szerves anyagok 83
A takarmányok egyéb szerves anyagai 89
A takarmányok szervetlen anyagai 94
Nyomokban ható ásványi anyagok 96
Közömbös vagy mérgező hatású ásványi anyagok 97
NYOLCADIK FEJEZET
A takarmányozás elméleti alapjai 98
A takarmányok emészthetősége 98
A takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők 99
A takarmányok termelőértéke 100
Keményítőérték 100
Takarmányegységek 103
Energetikai mértékegységek 103
A takarmányokban levő táplálóanyagok aránya 104
Keményítőérték-arány 104
Táparány 105
Fehérjekoncentráció (fehérjehányad) 105
A takarmányok értékelésének egyéb szempontjai 106
A takarmányok kiválasztásának irányelvei 106
A takarmányok minőségének megállapítása 108
A hizlalótakarmányok értékesülése 108
Daraszázalék (darapercent) 109
Keményítőérték-értékesülési százalék 109
Fajlagos takarmány- és táplálóanyag-felhasználás, illetve -költség 110
KILENCEDIK FEJEZET
A takarmányok ismertetése 112
Zöldtakarmányok 112
Legelők 113
A legelők hasznosítása 116
Szántóföldi zöldtakarmányok 118
Gyökér-, gumós és egyéb lédús takarmányok 123
Gyökértakarmányok 123
Gumós takarmányok 123
Húsos termések 124
Erjesztett (savanyított vagy silózott) takarmányok 124
Szénák és szénalisztek 127
Réti szénák 128
Szántóföldi szénák 129
Szénalisztek, zöldnövénylisztek 130
Szántóföldi növénytermesztési melléktermékek 132
Szalmafélék 132
Törekek, polyvák, terméshéjak 133
Magvak és termések 134
Gabonamagvak 134
Hüvelyesmagvak 136
Olajosmagvak és termések 136
Ipari melléktermékek és hulladékok 137
Malomipari takarmányok 138
Magtisztítási hulladékok 138
Növényolaj Ipari melléktermékek 139
Cukorgyár! melléktermékek 140
Konzervgyári melléktermékek 141
Sörgyári melléktermékek 141
Szeszgyári melléktermékek 142
Keményítőgyári melléktermékek 142
Állati eredetű takarmányok 142
Tej feldolgozási 143
Húsipari melléktermékek 144
Halfeldolgozási melléktermékek 144
Egyéb állati eredetű takarmányok 144
Ipari abrakkeverékek 145
Egyéb takarmányok 147
Takarmánykiegészítő anyagok és készítmények 14S
TIZEDIK FEJEZET
A takarmányok tartósítása 152
A takarmányok tartósításának jelentősége 152
A takarmányok erjesztéses tartósítása 152
Az erjedés (silózás) elméleti alapjai 152
A silózás gyakorlata 154
Silótipusok 155
A takarmányok tartósítása szárítással 155
Szénakészítési eljárások 155
A szemes kukorica nedves tartósítása 157
TIZENEGYEDIK FEJEZET
A gazdasági állatok takarmányozásának gyakorlata 159
A gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete 159
Életfenntartó táplálóanyag-szükséglet 159
A termelés táplálóanyag-szükséglete 160
Az etetés rendszere és technikája 161
Az ivóvíz és az itatás 163
A takarmányok előkészítése 164
A szálas takarmányok előkészítése 164
Az abraktakarmányok előkészítése 164
A takarmányrépa, a burgonya és a száraz répaszelet előkészítése 165
A takarmányozási táblázatok használata 165
A takarmányadagok összeállítása 166
Takarmányadagok összeállítása szarvasmarhák részére 167
Takarmányadagok összeállítása juhok részére 174
Takarmányadagok összeállítása sertések részére 175
A gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete 179-193
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem