| Előszó az első kiadáshoz | 5 |
| Előszó a második és harmadik kiadáshoz | 7 |
| Általános állattenyésztés | |
| Az állattenyésztés fogalma | 15 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 16 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 20 |
| Elvadulás (dedomesztikáció) | 24 |
| Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 24 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 26 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 29 |
| A környezet hatása a szervezetre | 30 |
| Takarmányozás | 310 |
| Éghajlat | 32 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 37 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 39 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 40 |
| Belső elválasztású mirigyek | 41 |
| Ivarjelleg | 45 |
| Ivartalanítás | 47 |
| A gazdasági állatok testalakuiláésának jelentősége és bírálata | 48 |
| Testméretek felvétele | 51 |
| Fejlettség (testsúly) | 53 |
| Kondíció | 56 |
| Arányosság (homogenitás) | 58 |
| Kültekaró | 59 |
| Színeződés | 60 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 63 |
| Az átöröklés | 64 |
| A változékonyság | 66 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 76 |
| A vércsoportok jelentősége az állattenyésztésben | 78 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 81 |
| Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 84 |
| A vegetatív hibridek | 89 |
| Biometriai alapfogalmak | 89 |
| A biometria területe | 90 |
| Az átlag és a szórás kiszámítása | 92 |
| Korrelációk | 94 |
| A regresszió és a korreláció kiszámítása | 96 |
| Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 97 |
| Gazdasági állatok rendszerezése | 101 |
| A faj | 101 |
| A fajta | 102 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 109 |
| A fajtatisztaság. A telivér, félvér | 110 |
| Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs család, vérvonal, vonal, populáció | 111 |
| Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 112 |
| Termelőképesség | 115 |
| Termékenység. Szaporaság | 121 |
| Vérmérséklet. Természet. Rossz szokások | 121 |
| Szellemi és ösztönszerű képességek | 123 |
| Igényesség, igénytelenség | 123 |
| Konstitúció | 124 |
| Egészség | 127 |
| A szaporodás | 129 |
| A szaporodás fogalma | 129 |
| Ivarzás | 129 |
| Párzás (fedezés, hágás stb.) | 131 |
| Megtermékenyülés | 132 |
| Meddőség | 133 |
| A pároz tatás módjai | 134 |
| Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 135 |
| Mesterséges termékenyítés | 136 |
| A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 141 |
| A vemhesség tartama | 143 |
| A vemhesség megállapításának módjai | 144 |
| Az ellés. Elvetélés | 145 |
| Növekedés és fejlődés | 150 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 156 |
| A kor szerepe az állatok életében | 157 |
| A tenyészkiválasztás (szelekció) | 159 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 164 |
| A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészállatkiválasztásban | 165 |
| Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) | 167 |
| A párosítás alapelvei | 172 |
| A tenyészeti eljárások | 173 |
| Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 174 |
| Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 176 |
| Vérvonaltenyésztés | 178 |
| Keresztezés | 179 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 195 |
| A törzskönyvezés | 197 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 201 |
| Az állatok fényképezése | 203 |
| Állatkiállítások | 204 |
| Gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 205 |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 205 |
| Az istállóépítés | 206 |
| A természetszerű tartás. fészerek, karámok, kifutók | 209 |
| A legeltetés | 212 |
| Az állatok ápolása | 213 |
| Az állatok szállítása | 215 |
| Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 215 |
| Az állattenyésztés gépesítése | 217 |
| Ajánlott irodalom | 217 |
| Gazdasági állatok takarmányozása | |
| Bevezetés | 221 |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 222 |
| A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyakorlatban | 224 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 225 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 226 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 227 |
| Zsírok és zsírnemű anyagok | 228 |
| A nyersrost és a nitrogénmentes ksivonat | 231 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 237 |
| Az ásványi anyagok | 242 |
| Vitaminok | 253 |
| Antibiotikumok | 263 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 264 |
| Antimetabolitok | 265 |
| A takarmányok megemésztése | 266 |
| A takarmányok táplálékanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 269 |
| A közbülső anyagcsere | 272 |
| A nitrogénforgalom | 273 |
| A szénforgalom | 274 |
| Az energiaforgalom | 276 |
| Az ásványi anyag forgalom | 280 |
| A vízforgalom | 289 |
| A takarmányok táplálóértéke | 290 |
| Gazdasági állataink táplálóanyagszükséglete | 298 |
| Az életfenntartó táplálóanyagszükséglet | 298 |
| Az állati termelés táplálóanyagszükséglete | 301 |
| A takarmányértékesítés | 319 |
| Takarmányismeret | 321 |
| A zöldtakarmányok | 321 |
| Silózott (erjesztett) takarmányok | 338 |
| Gyökér- és gumós takarmányok, húsos termények | 340 |
| Széna-, szalma- és pelyvafélék | 342 |
| Magvak és termések | 349 |
| Ipari eredetű takarmányok | 354 |
| Állati eredetű takarmányok | 362 |
| Egyéb takarmányok | 366 |
| A takarmány minőségének megítélése | 373 |
| A takarmányok eltartása és etetése | 378 |
| A takarmányok eltartása | 378 |
| A takarmányok előkészítése | 410 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 415 |
| A jó takarmányellátás megszervezése | 436 |
| Ajánlott irodalom | 438 |
| A különböző zsírtartalmú tej átszámítása 4 %-os zsírtartalmú tejmennyiségre | 440 |
| A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 444 |
| Gazdasági állatok táplálóanyagszükséglete | 473 |
| Név- és tárgymutató | 507 |