| I. KÖTET TARTALMA | |
| Előszó | 11 |
| ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Előszó | |
| Az állattenyésztés fogalma | 15 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 16 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 19 |
| Elvadulás (dedomesztikáció) | 24 |
| Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 24 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 26 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
| A környezet hatása a szervezetre | 29 |
| Takarmányozás | 29 |
| Éghajlat | 31 |
| Hőmérséklet | 31 |
| Nedvesség | 33 |
| Fény | 34 |
| Egyéb éghajlati tényezők | 35 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 36 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 38 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 39 |
| Belső elválasztású mirigyek | 40 |
| Ivarjelleg | 44 |
| Ivartalanítás | 46 |
| A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 47 |
| Testméretek felvétele | 51 |
| Fejlettség (testsúly) | 52 |
| Kondíció | 55 |
| Arányosság (homogenitás) | 57 |
| Kültakaró | 58 |
| Színeződés | 59 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 62 |
| Az átöröklés | 63 |
| A változékonyság | 65 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 75 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 78 |
| Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 80 |
| A vegetatív hibridek | 84 |
| Biometriai alapfogalmak | 85 |
| A variációs sor | 85 |
| Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 88 |
| Korrelációk | 89 |
| Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 91 |
| Gazdasági állatok rendszerezése | 92 |
| A faj | 92 |
| A fajta | 93 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 100 |
| A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 101 |
| Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 102 |
| Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 104 |
| Termelőképesség | 106 |
| Tejelékenység | 106 |
| Hús- és zsírtermelőképesség | 107 |
| A fejlődés gyorsasága, koraérés | 108 |
| Erőtermelés | 109 |
| Gyapjútermelés | 110 |
| Tojástermelés | 111 |
| Termékenység. Szaporaság | 112 |
| Vérmérséklet. Természet. Rossz szokásos. | 112 |
| Szellemi és ösztönszerű képességek | 114 |
| Igényesség, igénytelenség | 114 |
| Konstitúció | 115 |
| Egészség | 119 |
| Második rész | |
| A szaporodás | 121 |
| A szaporodás fogalma | 121 |
| Ivarzás | 121 |
| Párzás (fedezés, hágás stb.) | 123 |
| Megtermékenyülés | 124 |
| Meddőség | 125 |
| A pároztatás módjai | 126 |
| Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 127 |
| Mesterséges termékenyítés | 128 |
| A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 133 |
| A vemhesség tartama | 135 |
| A vemhesség megállapításának módjai | 136 |
| Az ellés. Elvetélés | 137 |
| A közeledő ellés jelei | 138 |
| Az ellés lefolyása | 138 |
| Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 139 |
| Ikerellés (egypetés ikrek) | 141 |
| Növekedés és fejlődés | 142 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 147 |
| A kor szerepe az állatok életében | 149 |
| Harmadik rész | |
| A tenyészkiválasztás (szelekció) | 151 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 155 |
| A származás, a család és a rokono ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 155 |
| Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 157 |
| A párosítás alapelvei | 162 |
| A tenyésztési eljárások | 163 |
| Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 164 |
| Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 165 |
| Vérvonaltenyésztés | 167 |
| Keresztezés | 168 |
| Cseppvérkeresztezés | 170 |
| Fajtaátalakító keresztezés | 171 |
| Új fajtát előállító keresztezés | 172 |
| Haszonállatelőállító keresztezés | 174 |
| Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 175 |
| A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 176 |
| Fajhibrid előállítás | 182 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 185 |
| A törzskönyvezés | 187 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 191 |
| Az állatok fényképezés | 192 |
| Állatkiállítások | 193 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
| Negyedik rész | |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 195 |
| Az istállóépítés | 196 |
| A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 198 |
| A legeltetés | 199 |
| Az állatok ápolása | 202 |
| Az állatok szállítása | 203 |
| Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 205 |
| Az állattenyésztés gépesítés | 206 |
| Irodalom | 207 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | 208 |
| Első rész | |
| Bevezetés | |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 212 |
| A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 213 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 214 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 216 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 217 |
| A zsírnemű anyagok (lipidek) | 218 |
| A nyersrost és a N-mentes kivonat | 220 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 227 |
| Az ásványianyagok | 231 |
| Szervalkotó elemek | 232 |
| Kalcium és foszfor | 232 |
| Magnézium | 235 |
| Nátrium- és káliumkloridok | 235 |
| Kén | 236 |
| Vas | 236 |
| Mikroelemek | 237 |
| Réz | 237 |
| Jód | 238 |
| Mangán | 239 |
| Szilicium | 239 |
| Fluor | 239 |
| Cink | 240 |
| Kobalt | 240 |
| Nikkel | 240 |
| Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 240 |
| Vitaminok | 241 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 242 |
| A-vitamin | 242 |
| D-vitamin | 244 |
| E-vitamin | 245 |
| K-vitamin | 245 |
| F-vitamin | 246 |
| Vízben oldódó vitaminok | 246 |
| B-vitamin csoport | 246 |
| C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 248 |
| Antibiotikumok | 250 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 251 |
| Antimetabolitok | 252 |
| A takarmányok megemésztése | 253 |
| A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 256 |
| A közbülső anyagcsere | 258 |
| A nitrogénforgalom | 259 |
| A szénforgalom | 260 |
| Az energiaforgalom | 261 |
| Az ásványianyag-forgalom | 265 |
| A vízforgalom | 269 |
| A takarmányok táplálóértéke | 271 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 278 |
| Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 278 |
| Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 281 |
| A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 281 |
| A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 285 |
| A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 286 |
| A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 287 |
| A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
| A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 290 |
| A munka táplálóanyag-szükséglete | 296 |
| A takarmányértékesítés | 298 |
| Második rész | |
| Takarmányismeret | |
| A legelő | 300 |
| A legelő jelentősége | 300 |
| Gyeplegelők | 301 |
| Mesterséges legelők | 306 |
| Alkalmi legelők | 307 |
| Kaszált zöldtakarmányok | 307 |
| Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 308 |
| Fűféle zöldtakarmányok | 310 |
| Egyéb zöldtakarmányok | 312 |
| Keverék zöldtakarmányok | 314 |
| A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 315 |
| Széna-, szalma- és pelyvafélék | 315 |
| Szénák | 316 |
| Szalmák | 318 |
| Pelyva- és törekfélék | 320 |
| Lomb és gallyas takarmányok | 321 |
| Szabványok | 321 |
| Silózott (erjesztett) takarmányok | 321 |
| Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 323 |
| Répafélék | 324 |
| A burgonya és a csicsóka | 324 |
| A tök, dinnye és gomba | 325 |
| Szemestakarmányok | 325 |
| Gabonafélék | 326 |
| Hüvelyesmagvak | 328 |
| Egyéb magvak | 329 |
| Ipari eredetű takarmányok | 330 |
| Malomipari takarmányok | 330 |
| Magtisztítási hulladékok | 332 |
| Növényolajipari melléktermékek | 333 |
| Cukorgyári melléktermékek | 335 |
| Konzervipari melléktermékek | 336 |
| Szeszgyári takarmányok | 336 |
| Sörgyári takarmányok | 337 |
| Keményítőgyári takarmányok | 338 |
| Állati eredetű takarmányok | 338 |
| Tej- és tejtermékek | 338 |
| Húsipari hulladékok | 339 |
| Halfeldolgozási melléktermékek | 340 |
| Egyéb állati eredetű takarmányok | 341 |
| Egyéb takarmányok | 342 |
| Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 342 |
| Keverékabrakok | 342 |
| Takarmánykiegészítő anyagok | 345 |
| A takarmány minőségének megítélése | 348 |
| Gyakorlati minősítés | 348 |
| Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 349 |
| Laboratóriumi vizsgálat | 351 |
| Harmadik rész | |
| A takarmányok eltartása és etetése | |
| A takarmányok eltartása | 352 |
| A szénaszárítás | 352 |
| A takarmányok savanyítása | 362 |
| A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 376 |
| Az abraktakarmányok eltartása | 378 |
| Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 378 |
| A takarmányok előkészítése etetéshez | 379 |
| A szálastakarmányok előkészítése | 379 |
| A gyökér- és gumóstakarmányok előkészítése | 381 |
| Az abraktakarmányok előkészítése | 382 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 385 |
| A takarmányadag összeállítása | 385 |
| A karotin-ellátottság ellenőrzése | 392 |
| A legeltetés | 392 |
| Az etetés módja | 396 |
| Ivóvíz és itatás | 399 |
| A takarmányalap biztosítása | 400 |
| Irodalom | 401 |
| Név- és tárgymutató | 465 |