kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Mezőgazdasági Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 1.472 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva. |
| I. KÖTET | |
| Előszó | 7 |
| ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Az állattenyésztés fogalma | 15 |
| Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 16 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 21 |
| Elvadulás (dedomesztikáció) | 25 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 25 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
| A környezet hatása a szervezetre | 29 |
| Takarmányozás | 29 |
| Éghajlat | 31 |
| Hőmérséklet | 31 |
| Nedvesség | 33 |
| Fény | 33 |
| Egyéb éghajlati tényezők | 34 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 35 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 37 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 38 |
| Ivarjelleg | 42 |
| Ivartalanítás | 44 |
| A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 45 |
| Testméretek felvétele | 48 |
| Fejlettség (testsúly) | 50 |
| Kondíció | 53 |
| Arányosság (homogenitás) | 54 |
| Kültakaró | 55 |
| Színeződés | 56 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 58 |
| Az átöröklés | 60 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 77 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 80 |
| A vércsoportok jelentősége az állattenyésztésben | 85 |
| Kvantitatív (mennyiségi) tulajdonságok átöröklése | 89 |
| Biometriai alapfogalmak | 103 |
| A biometria területe | 103 |
| Az átlag és a szórás kiszámítása | 105 |
| Korrelációk | 106 |
| A regresszió és a korreláció kiszámítása | 108 |
| Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 109 |
| Gazdasági állatok rendszerezése | 112 |
| A faj | 112 |
| A fajta | 113 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 119 |
| A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 120 |
| Alfajta, fajtaváltozat (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal, vonal, populáció | 121 |
| Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 123 |
| Termelőképesség | 126 |
| Tejelékenység | 126 |
| Hús- és zsírtermelőképesség | 126 |
| A fejlődés gyorsasága, koraérés | 129 |
| Erőtermelés | 129 |
| Gyapjútermelés | 130 |
| Tojástermelés | 131 |
| Termékenység. Szaporaság | 131 |
| Vérmérséklet, természet, rossz szokások | 132 |
| Szellemi és ösztönszerű képességek | 133 |
| Igényesség, igénytelenség | 134 |
| Konstitúció | 135 |
| Egészség | 138 |
| A szaporodás | 139 |
| A szaporodás fogalma | 139 |
| Ivarzás | 139 |
| Párzás (fedezés, hágás stb.) | 141 |
| Megtermékenyülés | 142 |
| Meddőség | 142 |
| A pároztatás módjai | 143 |
| Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 144 |
| Mesterséges termékenyítés | 146 |
| A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 150 |
| A vemhesség tartama | 152 |
| A vemhesség megállapításának módjai | 153 |
| Az ellés, elvetélés | 154 |
| A közeledő ellés jelei | 155 |
| Az ellés lefolyása | 155 |
| Az anya és az újszülött ápolása az ellés után | 156 |
| Ikerellés, egypetés ikrek | 158 |
| Növekedés és fejlődés | 159 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 164 |
| A kor szerepe az állatok életében | 165 |
| A tenyészkiválasztás (szelekció) | 167 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 175 |
| A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 178 |
| Az ivadékvizsgálat | 181 |
| A párosítás alapelvei | 186 |
| A tenyésztési eljárások | 187 |
| Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 188 |
| Beltenyésztés (Rokontenyésztés.) | 190 |
| Vérvonaltenyésztés | 195 |
| Keresztezés | 197 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 212 |
| A törzskönyvezés | 214 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 217 |
| Az állatok fényképezés | 219 |
| Állatkiállítások | 220 |
| Gazdasági állatok elhelyezése és gondozása | 221 |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 221 |
| Az istállóépítés | 222 |
| A természetszerű tartás, fészerek, karámok, kifutók | 224 |
| A legeltetés | 226 |
| Az állatok ápolása | 227 |
| Az állatok szállítása | 232 |
| Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 232 |
| Az állattenyésztés gépesítés | 234 |
| Ajánlott irodalom | 234 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | 237 |
| Bevezetés | 237 |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 239 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 241 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 242 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 242 |
| Zsírok és zsírnemű anyagok (lipidek) | 244 |
| A nyersrost és a nitrogénmentes kivonat | 247 |
| A takarmányok teriméje | 253 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 254 |
| Vitaminok | 256 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 256 |
| Vízben oldódó vitaminok | 260 |
| Vitamin túladagolás (hypervitaminózis) | 263 |
| Az ásványi anyagok | 264 |
| Szervalkotó elemek | 266 |
| Mikroelemek | 271 |
| Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványi anyagok | 275 |
| Antibiotikumok | 275 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 277 |
| Enzimek | 278 |
| Betegségek megelőzésére adagolt takarmánykiegészítők | 279 |
| Antimetabolitok | 279 |
| A takarmányok megemésztése | 280 |
| A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 282 |
| A közbülső anyagcsere | 285 |
| A szénforgalom | 286 |
| Az energiaforgalom | 288 |
| A nitrogénforgalom | 292 |
| Az ásványianyag-forgalom | 298 |
| A vízforgalom | 308 |
| A takarmányok táplálóértéke | 310 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 317 |
| Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 317 |
| Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 320 |
| A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 320 |
| A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 324 |
| A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 324 |
| A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 326 |
| A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 328 |
| A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 335 |
| A munka táplálóanyag-szükséglete | 336 |
| A takarmányértékesítés | 338 |
| Takarmányismeret | 341 |
| Zöldtakarmányok | 341 |
| A legelő jelentősége | 341 |
| Kaszált zöldtakarmányok | 349 |
| Silózott takarmányok | 358 |
| Gyökér- és gumós takarmányok, húsos termések | 360 |
| Szénák | 362 |
| Szántóföldi szénák | 365 |
| Szalmák és szárak | 367 |
| Pelyva, törekfélék és egyéb növényi maradványok | 368 |
| Magvak és termések | 369 |
| Gabonamagvak | 369 |
| Hüvelyes magvak | 371 |
| Olajos magvak | 372 |
| Egyéb magvak | 372 |
| Ipari melléktermékek és hulladékok | 372 |
| Malomipari és magtisztítási hulladékok | 373 |
| Növényolajipari melléktermékek | 374 |
| Cukorgyári melléktermékek | 377 |
| Szeszgyári takarmányok | 378 |
| Sörgyári hulladékok | 379 |
| Keményítőgyári takarmányok | 380 |
| Konzervipari melléktermékek | 380 |
| Állati eredetű takarmányok | 381 |
| Tej- és tejtermékek | 381 |
| Húsipari hulladékok | 382 |
| Halfeldolgozási melléktermékek | 383 |
| Egyéb állati eredetű takarmányok | 384 |
| Egyéb takarmányok | 384 |
| Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 384 |
| Takarmánykiegészítő anyagok | 385 |
| Abrakkeverék | 389 |
| Az abrakkeverékek készítése | 392 |
| A takarmány minőségének megítélése | 393 |
| Gyakorlati minősítés | 393 |
| Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 394 |
| Laboratóriumi vizsgálat | 396 |
| A takarmányok eltartása és etetése | 397 |
| A takarmányok eltartása | 397 |
| A szénakészítés | 397 |
| A takarmányok savanyítása | 413 |
| A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 429 |
| Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 430 |
| Abraktakarmányok és ipari hulladéktakarmányok eltartása | 431 |
| A takarmányok előkészítése etetéshez | 433 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 437 |
| A takarmányadag összeállítása | 437 |
| A vitamin-ellátottság ellenőrzése | 445 |
| Az etetés módja | 446 |
| Ivóvíz és itatás | 459 |
| A jó takarmányellátás megszervezése | 461 |
| Ajánlott irodalom | 462 |
| Függelék | |
| A fontosabb takarmánynövények karotintartalma | 466 |
| A takarmányok szerves és szervetlen táplálóanyag-tartalma | 468 |
| Gazdasági állatok táplálóanyag-szükséglete | 498 |
| A különböző zsírtartalmú tej átszámítása 4%-os zsírtartalmú tejmennyiségre | 532 |
| Név- és tárgymutató | 537 |
| II. KÖTET | |
| SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 13 |
| A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 13 |
| A marha rokonfajai | 15 |
| A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 18 |
| A szarvasmarhák elnevezései | 20 |
| A szarvasmarha külső testalakulása | 21 |
| A testalakulás bírálatának jelentősége | 21 |
| A szarvasmarha kültakarója | 22 |
| A szarvasmarhák színei | 24 |
| A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 26 |
| A fejlettség és az élősúly | 29 |
| A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 30 |
| A fej | 30 |
| A törzs | 33 |
| A tőgy | 38 |
| A végtagok | 44 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 47 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 49 |
| A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | 51 |
| Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 51 |
| Termékenység | 55 |
| Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 57 |
| Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 58 |
| A tejtermelés | 59 |
| A tejképződés és tejleadás mechanizmusa | 63 |
| Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 66 |
| A tej egyéb alkotórészei | 69 |
| Fejhetőség (Fejési sebesség) | 70 |
| Perzisztencia | 72 |
| A tejtermelést befolyásoló tényezők | 73 |
| Takarmányfelvevő-képesség, legelőkészség | 78 |
| Hústermelés, hizodalmasság | 78 |
| Erőtermelés, lábszerkezet | 82 |
| A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | 83 |
| Magyar szürke marha | 84 |
| A szimmentáli marha | 85 |
| A magyar tarka marha | 87 |
| Borzderes fajták | 90 |
| Kosztromai | 92 |
| A jersey marha | 93 |
| Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 96 |
| Dán vörös | 98 |
| Ayrshire (ersir) marha | 99 |
| Charolais (sárolé) | 100 |
| Hereford (Hirford) | 101 |
| Egyéb fajták | 101 |
| A szarvasmarha tenyésztése | 109 |
| A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 109 |
| Kiválasztás az egyediség (fenotípus) alapján | 111 |
| Kiválasztás a származás és a rokonok minősége alapján | 114 |
| Az ivadékvizsgálat (tenyészértékbecslés az ivadékok alapján) a szarvasmarhatenyésztésben | 116 |
| A szelekció hatékonyságának növelése a gazdaságosabb termelés érdekében | 122 |
| A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 129 |
| Állományfelvétel | 129 |
| Termelési adatok megállapítása | 130 |
| Tenyésztési adatok | 131 |
| Küllemi bírálat | 132 |
| Törzskönyvezési adatok értékelése | 136 |
| A szarvasmarha szaporítása | 139 |
| Az ivarzás | 140 |
| A bika használata | 141 |
| Fedeztetés | 142 |
| A vemhesség jelei és tartama | 144 |
| A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 144 |
| Az ellés | 146 |
| A szarvasmarha fölnevelése | 150 |
| Az újszülött borjú ápolása | 152 |
| A borjúnevelés | 153 |
| Az üszők takarmányozása | 159 |
| A bikaborjak felnevelése | 161 |
| Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 162 |
| A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | 165 |
| A tehenek takarmányozása | 165 |
| Tenyészbikák takarmányozása | 174 |
| Szarvasmarhahizlalás és -feljavítás | 174 |
| A vágómarha minősítése | 180 |
| A levágott szarvasmarha húsának kereskedelmi felosztása és minősítése | 180 |
| A szarvasmarha elhelyezése, ápolása és fejése | 182 |
| A tehénistállók | 182 |
| Kötött tartású tehenészeti telep | 185 |
| Zárt, kötetlen tartású tehenészeti telep | 189 |
| Az istálló berendezése és tartozékai | 201 |
| A bikaistálló | 205 |
| A borjúnevelő | 205 |
| Növendék- és hízóistállók. Egyéb rendeltetésű istállók | 207 |
| 1000 férőhelyes hízómarhatelep és üzemelése | 210 |
| A fejés | 213 |
| A tehenek gondozása | 221 |
| A tenyészbikák gondozása | 224 |
| Az igásmarhák gondozása és járomozása | 225 |
| Ajánlott irodalom | 226 |
| JUHTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 229 |
| A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 229 |
| A juh mint gyapjútermelő | 230 |
| A juh mint tejtermelő | 230 |
| A juh mint hústermelő | 230 |
| A juh mint prémtermelő | 230 |
| A juh egyéb szolgáltatásai | 230 |
| A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 231 |
| A juhászat takarmányigényei | 231 |
| A juh mint gyomirtó | 232 |
| A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 232 |
| A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 232 |
| Honnan eredtek juhfajtáink? | 232 |
| Alapismeretek a juhtenyésztéshez | 233 |
| A testtájak külső alakulása | 233 |
| A fej | 233 |
| A törzs | 234 |
| A végtagok | 236 |
| Méretek felvétele a juhon | 237 |
| A juh életkorának meghatározása | 238 |
| Gyapjúismeret | 239 |
| A gyapjú | 239 |
| A bundát alkotó szőrképletek | 239 |
| A gyapjúzsír | 240 |
| A gyapjúszál tulajdonságai | 241 |
| A bunda belszerkezete vagy jellege | 244 |
| Kiegyenlítettség | 245 |
| Gyapjúféleségek | 246 |
| A nyírósúly és a gyapjúanyag | 247 |
| A rendement | 248 |
| A gyapjú összértékének kifejezése | 249 |
| A juh fajtái | 251 |
| A merinók | 251 |
| A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 252 |
| A német húsmerinó | 253 |
| A Szovjetunióban kitenyésztett '"finomgyapjas" merinók | 253 |
| A magyar fésűsmerinó | 255 |
| A cigája | 257 |
| A racka | 258 |
| Egyéb fajták | 259 |
| Ile de France | 259 |
| Keletfriz | 260 |
| Finn landrace | 260 |
| Romanovi | 261 |
| Texel | 262 |
| Berrichon du Chev | 262 |
| Dorset-horn | 262 |
| South-down | 263 |
| Hampshire-down | 263 |
| Oxford-down | 264 |
| Suffolk | 264 |
| Shropshire | 265 |
| Leicester | 265 |
| Border-leicester | 265 |
| Cotentin | 265 |
| Exmoor-horn | 266 |
| Dartmoor | 266 |
| Clun Forest | 266 |
| Corriedale | 266 |
| Rommney marsh | 267 |
| A juh tenyésztése | 268 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 268 |
| A kiválasztás szempontjai | 269 |
| Termelékenység és nevelőképesség | 269 |
| Egészséges szervezet | 270 |
| Termelőképesség | 270 |
| Testalakat és testnagyság | 271 |
| A kor | 273 |
| Kondíció és élelmesség | 273 |
| Származás | 273 |
| A kiválogatás szempontjainak csökkentése | 274 |
| Bonitálás | 274 |
| Az anyajuhok bonitálása | 275 |
| A növendékkosok bonitálása | 275 |
| A tenyészkosok bonitálása | 276 |
| A fenotípusos kiválogatást segítő támpontok | 276 |
| Ivadékvizsgálat | 278 |
| A juhok törzskönyvezése | 279 |
| Állományfelvétel | 279 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 279 |
| A szaporítás | 280 |
| A párosítás | 280 |
| Mikor ellessünk? | 280 |
| Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 282 |
| Egy koshoz hány anya osztható be? | 282 |
| Az anyák előkészítése a pároztatásra | 283 |
| A pároztatás | 283 |
| Az üzekedő anyák kiválogatása | 284 |
| A mesterséges termékenyítés | 284 |
| Az utópároztatás, utóbeondózás | 285 |
| A pároztatási idény időtartama | 285 |
| A vemhesség tartama és jelei | 286 |
| Az elvetélés | 287 |
| Az ellés | 287 |
| A juh felnevelése | 289 |
| Az újszülött bárány ápolása | 289 |
| A szopós bárányok táplálása | 290 |
| A szopós bárányok ápolása | 291 |
| A szopós bárányok farkalása | 292 |
| A bárányok elválasztása | 292 |
| Mesterséges báránynevelés | 292 |
| Mesterséges báránynevelés tejpótló folyadékkal | 293 |
| Mesterséges báránynevelés szilárd indítókeverékekkel, starterekkel | 294 |
| A juh takarmányozása | 297 |
| A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 297 |
| A növendékjerkék és a növendékürük takarmányozása | 297 |
| Növendékkosok takarmányozása | 299 |
| A vemhes anya táplálása | 299 |
| A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 300 |
| A kosok táplálása | 301 |
| A juh nyári takarmányai | 302 |
| Gyeplegelők | 302 |
| Esetleges legelők | 302 |
| Mesterséges legelők | 303 |
| Óvintézkedések legeltetés közben | 303 |
| A legeltetés rendje | 304 |
| A juh téli takarmányai | 305 |
| Szilázsok | 306 |
| Téli legelők | 306 |
| Nedvdús takarmányok | 306 |
| Széna- és szalmafélék | 307 |
| Abrakfélék | 307 |
| Gyári abrakkeverékek (tápok) | 307 |
| Az ivóvíz és az itatások száma | 308 |
| A juh elhelyezése, ápolása | 309 |
| A juhakol | 309 |
| Az akol elhelyezése és méretei | 309 |
| Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj | 310 |
| Fészeraklok | 310 |
| Az aklok berendezési tárgyai | 310 |
| Juhtelepek | 312 |
| Anyajuhtelep | 312 |
| Pecsenyebárány-hizlaló telep | 314 |
| A juhok ápolása | 317 |
| Orrbagócs-betegség | 317 |
| Lábvéggyulladás (büdössántaság) | 317 |
| Kergeség | 318 |
| Hólyagférgesség a tüdőben és a májban | 319 |
| Gyomor-, bélférgesség | 319 |
| Tüdőférgesség | 320 |
| A mételykór | 320 |
| A juhcsimbe | 320 |
| A rühösség | 320 |
| Tőgygyulladás | 322 |
| Felfúvódás | 322 |
| A juh termelése | 323 |
| Gyapjútermelés | 323 |
| A gyapjútermelést befolyásoló tényezők | 323 |
| A juhok nyírása | 325 |
| A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 326 |
| A gyapjú értékesítése | 327 |
| Tejtermelés | 327 |
| A juhtej gazdasági jelentősége | 327 |
| A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 327 |
| A tejhozam növelésének lehetőségei | 328 |
| A juhok fejése | 329 |
| A juhtej értékesítése | 330 |
| Hústermelés | 331 |
| A juhhústermelés jelentősége | 331 |
| Kívánalmak a juhhússal szemben | 331 |
| A hizlalás előkészítése | 332 |
| A hizlalás módjai | 333 |
| A hizlalt bárányok szállítása | 336 |
| A juhhústermelés növelésének módszerei | 336 |
| A juhhús minőségének bírálata | 337 |
| A juhbőrök kezelése | 338 |
| A kecske tenyésztése | 339 |
| A kecske gazdasági jelentősége | 339 |
| Honnan erednek kecskefajtáink? | 339 |
| A külső testtájak | 339 |
| A szőrözet és a szín | 340 |
| A súly és a testméretek | 340 |
| Az életkor meghatározása | 341 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 341 |
| A tenyészkecskék kiválasztása | 342 |
| A kecske táplálása | 343 |
| Táplálóanyag-szükséglet | 343 |
| A kecske takarmányai | 344 |
| Takarmányszabványok | 344 |
| A kecske istállója | 344 |
| A kecske ápolása | 345 |
| Tenyésztési teendők | 345 |
| Pároztatás | 345 |
| A gödölyék és gidák felnevelése | 345 |
| A kecske tejtermelése | 345 |
| A kecske egyéb haszontételei | 346 |
| Irodalom | 346 |
| TEJGAZDASÁGTAN | |
| Bevezetés | 349 |
| A tejgazdaságtan története és jelentősége | 349 |
| A tej táplálkozástani jelentősége | 351 |
| A tejelválasztás | 354 |
| A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 354 |
| A tejtermelés élettana | 358 |
| A tejleadás élettana | 361 |
| A tej tulajdonságai és összetétele | 363 |
| A tej érzékelhető tulajdonságai | 363 |
| A tej fizikai tulajdonságai | 364 |
| A tej kémhatása | 365 |
| A tej biológiai tulajdonságai | 365 |
| A tej összetétele | 366 |
| A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 367 |
| A tejcukor | 367 |
| A tejzsír | 368 |
| A tej fehérjéi | 369 |
| A tej ásványi anyagai | 370 |
| A tej vitaminjai | 371 |
| A tej enzimjei | 372 |
| A tejben található egyéb anyagok | 372 |
| A kolosztrum | 373 |
| A különböző állatfajok tejének összetétele | 373 |
| A tej mikrobái | 374 |
| Baktériumok | 374 |
| Élesztők (sarjadzó gombák) | 377 |
| Penészek (fonálgombák) | 377 |
| A tej fertőződése és az ellene való védekezés | 378 |
| A tej kezelése a termelőhelyen és szállítása | 382 |
| A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 382 |
| A tejkezelő helyiség és berendezése | 386 |
| A tejházban folyó tisztogatási munkák | 388 |
| A tej hűtése, szellőztetéses és tárolása | 393 |
| A tej fölözése | 396 |
| A tej csírátlanítása és konzerválása | 400 |
| A tej szállítása | 403 |
| A minősített tej | 405 |
| A tej homogénezése | 406 |
| A tejhibák | 407 |
| Takarmányeredetű hibák | 407 |
| Istállóeredetű tejhibák | 408 |
| Mikrobák okozta tejhibák | 408 |
| Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 409 |
| A tej feldolgozása és értékesítése | 411 |
| A fogyasztói tej előállítása | 411 |
| Túró készítése | 412 |
| Tejföl készítése | 414 |
| A vajkészítés | 415 |
| A vaj összetétele és forgalomba hozása | 419 |
| A fölözés és vajgyártás melléktermékei | 420 |
| A sajtkészítés | 420 |
| A sajtkészítés alapelvei | 420 |
| A sajtok osztályozása | 425 |
| A juhtej feldolgozása a gazdaságban | 428 |
| A gomolya, juhtúró és egyéb juhtej-termékek készítése | 428 |
| Savanyútej készítmények | 429 |
| Aludttej | 429 |
| A joghurt, tarhó és kefir | 430 |
| A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 430 |
| Tejkonzervek és tejipari készítmények | 431 |
| A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | 432 |
| A mintavétel | 432 |
| A tej szennytartalmának meghatározása | 433 |
| A tej fajsúlyának meghatározása | 433 |
| A tej és tejszín savfokának és pH-jának meghatározása | 435 |
| A tej zsírtartalmának meghatározása | 437 |
| A tej összes fehérjetartalmának meghatározása | 440 |
| A tejszín szírtartalmának meghatározása | 442 |
| A vaj víztartalmának meghatározása | 443 |
| A tej hamisított voltának kimutatása | 444 |
| Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 445 |
| A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 449 |
| A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 451 |
| Tejgazdasági jogszabályok | 452 |
| Ajánlott irodalom | 455 |
| Tárgymutató | 457 |
| III. KÖTET | |
| SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 13 |
| A sertés domesztikációja | 13 |
| A sertés gazdasági jelentősége | 15 |
| A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 18 |
| A sertés külső testalakulása | 19 |
| Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 20 |
| Méretek felvétele a sertésen | 25 |
| A sertés fejlettsége és súlya | 27 |
| A sertés színe, bőre és szőrzete | 27 |
| A sertés testrészei | 29 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 38 |
| A sertés belső értékmérő tulajdonságai | 41 |
| Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 41 |
| Szaporaság | 41 |
| Tejtermelő-képesség | 43 |
| Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 4 |
| Hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség | 45 |
| A sertés vágóértéke | 46 |
| Átörökítő-képesség | 48 |
| A sertés fajtái | 52 |
| A mangalica | 52 |
| Magyar fehér hússertés | 55 |
| Berkshire sertés | 58 |
| A cornwall (large black) | 59 |
| Egyéb fajták | 61 |
| A sertés tenyésztése | 69 |
| A fajta és a tenyészirány megválasztása | 69 |
| A tenyészkoca kiválasztása | 71 |
| A tenyészkan kiválasztása | 73 |
| Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 76 |
| A vonaltenyésztés metodikája | 77 |
| Tenyészállatok elnevezése a vonaltenyésztésben | 78 |
| A sertések törzskönyvezése | 88 |
| Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 88 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 88 |
| Ellenőrzési lapok vezetése | 90 |
| Törzs- és tenyésztési főkönyv | 94 |
| A küllemi bírálat előfeltételei | 94 |
| Törzskönyvi osztályba sorolás | 95 |
| A hízékonyság és vágóérték megállapítása | 96 |
| A hízékonyság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 97 |
| A vágóttáru minősítése | 101 |
| A sertés takarmányozása | 105 |
| A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 105 |
| A sertés takarmányai | 106 |
| A sertés legeltetése | 106 |
| Zöldtakarmányok | 108 |
| Szénalisztek, szénafélék és polyvák | 108 |
| Nedvdús takarmányok. Szilázsok, gumók és gyökerek | 109 |
| Nedves ipari melléktermékek | 110 |
| Magvak | 110 |
| Légszáraz gyári melléktermékek | 111 |
| Állati eredetű takarmányok | 112 |
| Konyhamoslék | 113 |
| Tápok és fehérjekoncentrátumok | 113 |
| Takarmánykiegészítők | 113 |
| A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 114 |
| A sertések elhelyezése. Sertéstelepek | 117 |
| Komplex sertéstelepek épületei | 117 |
| A sertésistállók építésének általános követelményei | 118 |
| A sertésistállók elhelyezése | 120 |
| Az istállók alapterületei | 120 |
| A sertésistállók szerkezetei | 120 |
| A fiaztató | 123 |
| Búgató istálló | 125 |
| A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 125 |
| Kifutók | 127 |
| Hízósertések istállója | 127 |
| Egyéb épületek | 131 |
| Vályúk és etetőhelyek | 131 |
| A sertések ápolásának általános irányelvei | 132 |
| A sertés szaporítása | 133 |
| A koca ivarzása | 133 |
| A pároztatás | 134 |
| A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 136 |
| A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 138 |
| A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 139 |
| Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 143 |
| A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 146 |
| A szopós malacok gondozása és táplálása | 150 |
| Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 156 |
| A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 158 |
| A sertés hizlalása | 161 |
| A hízósertések takarmányozásának rendje | 162 |
| Húsra hízlalás | 164 |
| Baconsüldők és sonkasertések hizlalása | 164 |
| Zsírra hizlalás | 168 |
| Idősebb süldők zsírra hizlalása | 168 |
| Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 169 |
| Tőkesertések hizlalása | 171 |
| Öreg sertések hizlalása | 174 |
| Makkoltatás | 175 |
| A sertés mázsálása | 175 |
| A sertés szállítása | 176 |
| Ajánlott irodalom | 178 |
| LÓTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 181 |
| A lótenyésztés jelentősége | 181 |
| Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 183 |
| A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 184 |
| A ló származása | 184 |
| A lófajták csoportosítása | 184 |
| A ló megítélése | 187 |
| A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 187 |
| Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 187 |
| A bírálat | 188 |
| A méretek felvétele | 189 |
| A kültakaró, szín és jegyek | 191 |
| A testtájak alakulásai | 194 |
| A fej és részei | 194 |
| A nyak | 197 |
| A mar | 198 |
| A hát | 198 |
| Az ágyék | 199 |
| A far | 200 |
| A farok | 201 |
| A mellkas | 201 |
| A has | 202 |
| A nemiszervek | 202 |
| Az elülső végtagok | 203 |
| A hátulsó végtagok | 208 |
| A ló mozgása | 213 |
| A lépés | 214 |
| A poroszkálás | 214 |
| Az ügetés (trab) | 215 |
| A vágta (galopp) | 215 |
| Az ugrás | 216 |
| Az úszás | 217 |
| A ló életkorának megállapítása | 217 |
| Magyarország lótenyésztésének története | 221 |
| Az ősi magyar ló kora | 221 |
| Az arab ló kora | 222 |
| A spanyol ló kora | 222 |
| Az angol telivér kora | 222 |
| A gazdasági típusra törekvés kora | 222 |
| Jelenkor | 223 |
| A ló fajtái | 224 |
| Hátas típusok | 224 |
| Az arab ló | 224 |
| Angol telivér | 225 |
| Kisbéri félvér | 226 |
| Gidrán | 227 |
| Mezőhegyesi félvér | 228 |
| Melegvérű hámos típusok | 230 |
| Nóniusz | 230 |
| Lipicai | 231 |
| Ügető | 232 |
| Hidegvérű hámos típusok | 233 |
| Magyar hidegvérű | 233 |
| A muraközi ló | 234 |
| A sodrott ló | 235 |
| Egyéb fajták | 235 |
| A ló tenyésztése | 239 |
| A tenyészcél megválasztása | 239 |
| A tenyészegyedek megítélésének alapja | 240 |
| A tenyészkanca kiválasztása | 241 |
| Származás | 241 |
| Küllem | 242 |
| Teljesítmény | 244 |
| Utód | 245 |
| A tenyészcsődör kiválasztása | 245 |
| Származás | 245 |
| Küllem | 246 |
| Teljesítmény | 246 |
| Utód | 247 |
| A lovak törzskönyvezése | 250 |
| A ló tenyésztésbevétele | 252 |
| A nemi érettség | 252 |
| A tenyészérettség | 252 |
| Az ivartalanítás | 253 |
| A párosítás | 253 |
| A sárlás | 254 |
| A fedeztetés (pároztatás, ugratás, hágatás) | 255 |
| A fedeztetés idejének megválasztása | 256 |
| A csődör nemzési ingere | 256 |
| Egy csődörre számítható kancák száma | 257 |
| A mesterséges termékenyítés jelentősége | 257 |
| A megtermékenyülés | 257 |
| A vemhesség megállapításának módozatai | 258 |
| A vemhesség tartama | 259 |
| Az ellés | 259 |
| A koraszülés és az elvetélés | 259 |
| Az ellés előjelei | 260 |
| Előkészület az elléshez | 260 |
| Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 260 |
| A kanca ápolása ellés után | 263 |
| Az újszülött csikó körüli teendők | 264 |
| A csikó megítélése születés után | 265 |
| A lovak takarmányozása | 266 |
| A ló takarmányai | 266 |
| Legelő és a zöldtakarmányok | 266 |
| Nedvdús takarmányok | 267 |
| Szálastakarmányok | 268 |
| Abraktakarmányok | 269 |
| A ló takarmányozásának főbb elvei | 270 |
| Takarmányozási rend | 271 |
| A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 271 |
| A lovak tartása és mozgatása | 273 |
| A csikó ménesben tartásának szervezése | 273 |
| A szopós csikó takarmányozása | 274 |
| A csikó elválasztás utáni takarmányozása | 275 |
| Az igáslovak takarmányozása | 276 |
| A tenyészcsődörök takarmányozása | 277 |
| A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 278 |
| A csődörcsikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 280 |
| A ló ápolása | 281 |
| Bőr- és szőrápolás | 281 |
| Fürdetés, nyírás | 281 |
| A pata és ápolása. Patkolás | 282 |
| A ló istállója | 284 |
| A csikó betanítása | 286 |
| Nyereg alá tanítás | 286 |
| Kocsiba tanítás | 287 |
| Galoppcsikók idomítása | 289 |
| Az ügető csikók betanítása | 289 |
| A ló munkáltatása | 290 |
| A ló szerszámai | 290 |
| A ló használata | 292 |
| Befogás és kifogás | 292 |
| A fogat összeállítása | 294 |
| Hajtása | 294 |
| Nyereg alatti használat | 296 |
| A ló rossz szokásai | 296 |
| Vágócsikó-előállítás | 298 |
| Függelék | |
| A szamár tenyésztése | 299 |
| Az öszvér | 300 |
| Ajánlott irodalom | 301 |
| BAROMFITENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | 305 |
| A baromfi származása és domesztikációja | 305 |
| A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 305 |
| A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 307 |
| Baromfitenyésztési alapismeretek | 308 |
| A baromfi külső testalakulása | 308 |
| Köztakaró | 309 |
| A tollazat | 310 |
| A vedlés | 311 |
| Az életkor és az ivar meghatározása | 313 |
| Ivarmeghatározási eljárások (szexálás) | 313 |
| A tojás képződése | 315 |
| A tojás alkotórészei | 317 |
| A kotlás | 318 |
| A baromfi értékmérő tulajdonságai | 320 |
| Termékenység | 321 |
| Keltethetőség | 322 |
| Ellenállóképesség | 322 |
| Egészségi állapot (életerő) | 323 |
| Testnagyság | 323 |
| A tojástermelő-képesség | 324 |
| A tojás minősége | 327 |
| Hústermelő-képesség | 328 |
| Vérmérséklet és rossz szokások | 330 |
| A baromfi takarmányozása | 331 |
| A baromfi életfenntartó és termelő szükséglete | 331 |
| A baromfi fehérjeellátása | 332 |
| A baromfi ásványianyag-ellátása | 334 |
| A baromfi vitaminellátása | 335 |
| A tyúk tenyésztése | 339 |
| Tyúkfajták | 339 |
| Magyar nemesített tyúk | 339 |
| Fehér leghorn | 340 |
| Rhode island rend (rodájlend) | 341 |
| New-hampshire (nyuhemsir) | 341 |
| Plymouth rock (plimut rokk) | 342 |
| Sussex (szaszex) | 343 |
| Cornish (kornis) | 344 |
| Tojás- és hústermelő hibridek | 345 |
| Tenyésztési módszerek a tyúktenyésztésben | 349 |
| A tömegszelekció recesszív és domináns öröklésmenet esetén | 349 |
| A tenyészkiválasztás főbb elvei | 351 |
| Beltenyésztés (rokontenyésztés) | 353 |
| A korszerű hibridtenyésztés alapelvei és módszerei | 353 |
| A rokontenyésztéses heterózistenyésztés | 355 |
| Reciprok rekurrens szelekció | 357 |
| Rekurrens szelekció | 357 |
| A hibridtenyésztő üzemek | 358 |
| A tojástermelésre irányuló szelekció | 360 |
| A hústermelésre irányuló szelekció | 361 |
| A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 361 |
| Teljesítményvizsgálatok | 362 |
| A párosítás módjai | 364 |
| A keltetés | 364 |
| A keltetőtojás gyűjtése, tárolása és szállítása | 364 |
| A gépi keltetés | 365 |
| A különböző baromfifajok tojásasainak gépi keltetése | 377 |
| Tenyészcsibék nevelése | 377 |
| Tenyészkakasok nevelése | 384 |
| A tyúk elhelyezése | 385 |
| A baromfitelep telepítése | 385 |
| Baromfiólak | 386 |
| Belterjes nagyüzemi tojótyúk- és pecsenyecsirke-tartás | 387 |
| Árutermelő nagyüzemi telepek | 387 |
| Az istálló | 388 |
| Tojótyúkok belterjes tartásának módszerei | 389 |
| A tyúkok padlón tartása | 389 |
| Tojótyúkok ketreces tartása | 393 |
| Belterjes pecsenyecsirke-hizlalás | 395 |
| A gyöngytyúk tenyésztése | 398 |
| A gyöngytyúk fajtái | 398 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 399 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 399 |
| A gyöngytyúk hasznosítása | 400 |
| Pulykatenyésztés | 401 |
| A pulyka fajtái | 401 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 403 |
| Értékmérő tulajdonságok | 403 |
| Pároztatás | 404 |
| Intenzív pulykaáru-termelés | 404 |
| Kacsatenyésztés | 408 |
| A kacsa fajtái | 408 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 409 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 410 |
| Pecsenyekacsa-nevelés | 410 |
| Törzskacsatartás | 413 |
| A kacsa tolltermelése | 413 |
| Lúdtenyésztés | 414 |
| A lúd fajtái | 414 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 416 |
| Értékmérő tulajdonságok | 416 |
| Felnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 417 |
| Pecsenyeliba árutermelés | 418 |
| Törzslúdtartás | 418 |
| Nagyüzemi lúdhizlalás | 419 |
| A lúd tolltermelése | 422 |
| Ajánlott irodalom | 422 |
| FÜGGELÉK | |
| Haszongalambtenyésztés | 425 |
| Bevezetés | 425 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 426 |
| Haszongalambfajták | 426 |
| A Giant honner (óriás posta) | 426 |
| A királygalam (king) | 427 |
| Carneau (amerikai-francia Carneau) | 427 |
| Texán galamb | 428 |
| Egyéb húsfajták | 429 |
| A tenyészgalambok kiválasztása és párosítása | 429 |
| Értékmérő tulajdonságok | 429 |
| Párosítás | 430 |
| A galamb elhelyezése | 430 |
| Fészekrendszerek | 431 |
| A haszongalambok takarmányozása | 433 |
| A galamb hasznosítása | 434 |
| Irodalom | 434 |
| Nagyüzemi nyúltenyésztés | 435 |
| A nagyüzemi nyúltenyésztés jelentősége hazánkban | 435 |
| A nagyüzemi nyúltenyésztés szempontjából fontosabb fajták | 435 |
| Nagyüzemi hibridek | 437 |
| A házinyúl tenyésztése | 437 |
| A tenyészkiválasztás szempontjai | 437 |
| Tenyésztési módszerek | 440 |
| Teljesítményvizsgálat (Randow Sample Test) | 440 |
| A nyúl elhelyezése és tartása nagyüzemekben | 440 |
| Ketrecek | 441 |
| Padozaton való tartás | 442 |
| A ketrecek berendezési tárgyai | 442 |
| Takarmányozás a nyúltelepen | 443 |
| Vágás, vágottáru csomagolása | 444 |
| Ajánlott irodalom | 445 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.