| I. KÖTET: Általános állattenyésztés, takarmányozás | |
| Előszó | 5 |
| Előszó a második kiadáshoz | 7 |
| ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
| Az állattenyésztés fogalma | 17 |
| A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 18 |
| Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 22 |
| Elvadulás (dedomesztikáció) | 26 |
| Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 26 |
| Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 28 |
| A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 30 |
| A környezet hatása a szervezetre | 31 |
| Takarmányozás | 31 |
| Éghajlat | 33 |
| Hőmérséklet | 33 |
| Nedvesség | 35 |
| Fény | 36 |
| Egyéb éghajlati tényezők | 37 |
| A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 38 |
| A honosulás (akklimatizáció) | 40 |
| A szervezetre ható belső tényezők | 41 |
| Belső elválasztású mirigyek | 42 |
| Ivarjelleg | 46 |
| Ivartalanítás | 48 |
| A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 49 |
| Testméretek felvétele | 52 |
| Fejlettség (testsúly) | 54 |
| Kondíció | 57 |
| Arányosság (homogenitás) | 58 |
| Kültakaró | 59 |
| Színeződés | 60 |
| Formalizmus az állattenyésztésben | 63 |
| Az átöröklés | 64 |
| A változékonyság | 66 |
| Az immunitás és a betegségek átöröklése | 76 |
| Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 79 |
| Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 81 |
| A vegetatív hibridek | 86 |
| Biometriai alapfogalmak | 86 |
| A variációs sor | 87 |
| Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 89 |
| Korrelációk | 90 |
| Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 93 |
| Gazdasági állatok rendszerezése | 93 |
| A faj | 94 |
| A fajta | 94 |
| Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 102 |
| A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 103 |
| Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 104 |
| Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 105 |
| Termelőképesség | 108 |
| Tejelékenység | 108 |
| Hús- és zsírtermelőképesség | 109 |
| A fejlődés gyorsasága, koraérés | 111 |
| Erőtermelés | 111 |
| Gyapjútermelés | 112 |
| Tojástermelés | 113 |
| Termékenység. Szaporaság | 114 |
| Vérmérséklet. Természet. Rossz szokások. | 114 |
| Szellemi és ösztönszerű képességek | 116 |
| Igényesség, igénytelenség | 116 |
| Konstitúció | 117 |
| Egészség | 120 |
| A szaporodás | 123 |
| A szaporodás fogalma | 123 |
| Ivarzás | 123 |
| Párzás (fedezés, hágás stb.) | 125 |
| Megtermékenyülés | 126 |
| Meddőség | 127 |
| A pároztatás módjai | 128 |
| Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 129 |
| Mesterséges termékenyítés | 130 |
| A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 134 |
| A vemhesség tartama | 136 |
| A vemhesség megállapításának módjai | 138 |
| Az ellés. Elvetélés | 139 |
| A közeledő ellés jelei | 140 |
| Az ellés lefolyása | 140 |
| Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 141 |
| Ikerellés (egypetés ikrek) | 142 |
| Növekedés és fejlődés | 144 |
| Ivarérettség, tenyészérettség | 149 |
| A kor szerepe az állatok életében | 150 |
| A tenyészkiválasztás (szelekció) | 153 |
| Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 157 |
| A származás, a család és a rokonok ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 158 |
| Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 160 |
| A párosítás alapelvei | 165 |
| A tenyésztési eljárások | 166 |
| Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 167 |
| Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 169 |
| Vérvonaltenyésztés | 171 |
| Keresztezés | 172 |
| Cseppvérkeresztezés | 174 |
| Fajtaátalakító keresztezés | 175 |
| Új fajtát előállító keresztezés | 176 |
| Haszonállatelőállító keresztezés | 178 |
| Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 180 |
| A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 181 |
| Fajhibrid előállítás | 185 |
| Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 188 |
| A törzskönyvezés | 190 |
| Az egyedi megjelölés módszerei | 194 |
| Az állatok fényképezés | 195 |
| Állatkiállítások | 196 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
| Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 198 |
| Az istállóépítés | 199 |
| Istállórendszerek | 201 |
| A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 202 |
| A legeltetés | 204 |
| Az állatok ápolása | 206 |
| Az állatok szállítása | 208 |
| Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 208 |
| Az állattenyésztés gépesítése | 210 |
| Ajánlott irodalom | 210 |
| GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | |
| Bevezetés | 213 |
| Gazdasági állataink takarmányozásának története | 214 |
| A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 215 |
| Az állati szervezet kémiai összetétele | 216 |
| A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 218 |
| A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 219 |
| A zsírnemű anyagok (lipidek) | 220 |
| A nyersrost és a N-mentes kivonat | 223 |
| A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 229 |
| Az ásványianyagok | 234 |
| Szervalkotó elemek | 235 |
| Kalcium és foszfor | 235 |
| Magnézium | 238 |
| Nátrium- és káliumkloridok | 238 |
| Kén | 239 |
| Vas | 239 |
| Mikroelemek | 240 |
| Réz | 240 |
| Jód | 241 |
| Mangán | 241 |
| Szilicium | 242 |
| Fluor | 242 |
| Cink | 242 |
| Kobalt | 242 |
| Nikkel | 243 |
| Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 243 |
| Vitaminok | 244 |
| Zsírban oldódó vitaminok | 244 |
| A-vitamin | 244 |
| D-vitamin | 247 |
| E-vitamin | 248 |
| K-vitamin | 248 |
| F-vitamin | 249 |
| Vízben oldódó vitaminok | 249 |
| B-vitamin csoport | 249 |
| C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 253 |
| Antibiotikumok | 253 |
| Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 255 |
| Antimetabolitok | 256 |
| A takarmányok megemésztése | 256 |
| A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 259 |
| A közbülső anyagcsere | 262 |
| A nitrogénforgalom | 262 |
| A szénforgalom | 264 |
| Az energiaforgalom | 265 |
| Az ásványianyag-forgalom | 269 |
| A vízforgalom | 277 |
| A takarmányok táplálóértéke | 279 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 286 |
| Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 286 |
| Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
| A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
| A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 294 |
| A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 294 |
| A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 296 |
| A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 297 |
| A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 303 |
| A munka táplálóanyag-szükséglete | 305 |
| A takarmányértékesítés | 307 |
| Takarmányismeret | 309 |
| A zöldtakarmányok | 309 |
| A legelő jelentősége | 309 |
| Gyeplegelők | 310 |
| Mesterséges legelők | 316 |
| Alkalmi legelők | 317 |
| Kaszált zöldtakarmányok | 317 |
| Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 318 |
| Fűféle zöldtakarmányok | 320 |
| Egyéb zöldtakarmányok | 321 |
| Keverék zöldtakarmányok | 324 |
| A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 325 |
| Silózott (erjesztett) takarmányok | 325 |
| Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 328 |
| Répafélék | 328 |
| A burgonya és a csicsóka | 329 |
| A tök, dinnye és gomba | 329 |
| Széna-, szalma- és pelyvafélék | 330 |
| Szénák | 330 |
| Szlamák | 333 |
| Pelyva- és törekfélék | 334 |
| Lomb és gallyas takarmányok | 335 |
| Magvak és termések | 335 |
| Gabonafélék | 336 |
| Hüvelyesmagvak | 338 |
| Egyéb magvak | 339 |
| Ipari eredetű takarmányok | 340 |
| Malomipari takarmányok | 341 |
| Magtisztítási hulladékok | 342 |
| Növényolajipari melléktermékek | 343 |
| Cukorgyári melléktermékek | 346 |
| Konzervipari melléktermékek | 346 |
| Szeszgyári takarmányok | 347 |
| Sörgyári takarmányok | 347 |
| Keményítőgyári takarmányok | 348 |
| Állati eredetű takarmányok | 348 |
| Tej- és tejtermékek | 349 |
| Húsipari hulladékok | 350 |
| Halfeldolgozási melléktermékek | 351 |
| Egyéb állati eredetű takarmányok | 352 |
| Egyéb takarmányok | 352 |
| Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 352 |
| Keverékabrakok | 353 |
| Takarmánykiegészítő anyagok | 356 |
| A takarmány minőségének megítélése | 359 |
| Gyakorlati minősítés | 359 |
| Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 360 |
| Laboratóriumi vizsgálat | 362 |
| A takarmányok eltartása és etetés | 363 |
| A takarmányok eltartása | 363 |
| A szénaszárítás | 363 |
| A takarmányok savanyítása | 378 |
| A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 391 |
| Az abraktakarmányok eltartása | 393 |
| Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 394 |
| A takarmányok előkészítése | 395 |
| A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 400 |
| A takarmányadag összeállítása | 400 |
| A karotin-ellátottság ellenőrzése | 411 |
| Az etetés módjai | 412 |
| A legeltetés | 412 |
| A vályúból etetés | 416 |
| Ivóvíz és itatás | 421 |
| A jó takarmányozási előirányzat | 423 |
| Ajánlott irodalom | 425 |
| Takarmányozási előirányzat | 426 |
| A takarmányok táplálóanyag-tartalma | 430 |
| Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 459 |
| Tárgymutató | 489 |
| II. KÖTET: Szarvasmarhatenyésztés, juhtenyésztés, tejgazdaságtan | |
| SZARVASMARHATENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A szarvasmarha eredete és domesztikációja | 17 |
| A marha rokonfajai | 20 |
| A szarvasmarhatenyésztés népgazdasági jelentősége | 22 |
| A szarvasmarhák elnevezései | 23 |
| A szarvasmarha külső testalakulása | |
| A testalakulás bírálatának jelentősége | 24 |
| A szarvasmarha kültakarója | 27 |
| A szarvasmarhák színei | 28 |
| A szarvasmarha súlyának és testméreteinek megállapítása | 29 |
| A fejlettség és az élősúly | 30 |
| A szarvasmarha testrészeinek elbírálása | 36 |
| A fej | 36 |
| A törzs | 39 |
| A tőgy | 43 |
| A végtagok | 51 |
| A szarvasmarha életkorának meghatározása | 55 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 57 |
| A szarvasmarha belső értékmérő tulajdonságai | |
| Egészség, szervezeti szilárdság, élettartam | 58 |
| Termékenység | 62 |
| Növekedési erély, koraérés, ivari koraérés | 64 |
| Vérmérséklet, természet és rossz szokások | 65 |
| A tejtermelés | 67 |
| A tejtermelés élettana és a szolgálatában álló szervek működése | 69 |
| Tejzsírtermelés, zsírszázalék | 72 |
| A tej egyéb alkotórészei | 74 |
| Fejhetőség | 76 |
| Perzisztencia | 77 |
| A tejtermelést befolyásoló tényezők | 79 |
| Takarmányfelvevőképesség, legelőkészség | 83 |
| Hústermelés, hizodalmasság | 84 |
| Erőtermelés | 86 |
| A szarvasmarhafajták és csoportosításuk | |
| Magyar szürke marha | 88 |
| A szimmentáli marha | 89 |
| A magyar tarka marha | 91 |
| Borzderes fajták | 94 |
| Kosztromai | 96 |
| A jersey marha | 97 |
| Fekete és vöröstarka lapálymarhák | 99 |
| Dán vörös | 101 |
| Egyéb fajták | 102 |
| A szarvasmarha tenyésztése | |
| A tenyésztés elvei és a kiválasztás módszerei | 109 |
| Az egyediség (fenotípus) alapján végzett kiválasztás | 112 |
| A származás és a rokonok minősége alapján történő kiválasztás | 113 |
| Az ivadékvizsgálat (utódellenőrzés) a szarvasmarhatenyésztésben | 116 |
| A törzskönyvezés és a termelésellenőrzés | 122 |
| Állományfelvétel | 122 |
| Termelési adatok megállapítása | 122 |
| Tenyésztési adatok | 123 |
| A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek és azok utódainak megjelölése | 123 |
| Küllemi bírálat | 125 |
| Törzskönyvezési adatok értékelése | 129 |
| A szarvasmarha szaporítása | |
| Az ivarzás | 133 |
| A bika használata | 135 |
| Fedeztetés | 136 |
| A vemhesség jelei és tartama | 137 |
| A vemhes tehén ápolása és takarmányozása | 138 |
| Az ellés | 140 |
| A szarvasmarha fölnevelése | |
| Az újszülött borjú ápolása | 145 |
| A borjúnevelés | 147 |
| Az üszők és tinók takarmányozása | 153 |
| A bikaborjak fölnevelése | 155 |
| Fejlődő szarvasmarhák hizlalása | 157 |
| A kifejlett szarvasmarhák takarmányozása | |
| A tehenek takarmányozása | 159 |
| Tenyészbikák takarmányozása | 167 |
| Szarvasmarhahizlalás és feljavítás | 167 |
| A vágómarha minősítése | 173 |
| Az igásökör takarmányozása | 175 |
| A szarvasmarha elhelyezése és ápolása | |
| A tehénistálló | 177 |
| Az istálló berendezése és tartozékai | 189 |
| A bikaistálló | 192 |
| A borjúistálló | 193 |
| Növendékistállók, egyéb rendeltetésű istállók | 195 |
| A fejés | 200 |
| A tehenek gondozása | 205 |
| A tenyészbikák gondozása | 212 |
| Az igásmarhák gondozása és járomozása | 213 |
| Javasolt irodalom | 214 |
| JUHTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A juhtenyésztés népgazdasági jelentősége | 217 |
| A juh mint gyapjútermelő | 217 |
| A juh mint tejtermelő | 218 |
| A juh mint hústermelő | 218 |
| A juh egyéb szolgáltatásai | 218 |
| A juh jelentősége a mezőgazdasági üzemben | 218 |
| A juhászat takarmányigényei | 219 |
| A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás? | 219 |
| A juh mint gyomirtó és féregirtó | 220 |
| A juhászat szerepe a talajerő fenntartásában | 221 |
| A juhok elnevezése ivar és kor szerint | 223 |
| Honnan eredtek juhfajtáink? | 223 |
| Alapismeretek a juhtenyésztéshez | |
| A testtájak külső alakulása | 225 |
| A fej | 225 |
| A törzs | 227 |
| A végtagok | 229 |
| Méretek felvétele a juhon | 231 |
| A juh életkorának meghatározása | 231 |
| Gyapjúismeret | |
| A gyapjú | 232 |
| A bundát alkotó szőrképletek | 232 |
| A gyapjúzsír | 234 |
| A gyapjúszál tulajdonságai | 235 |
| A gyapjúszál színe | 235 |
| A gyapjúszál fénye | 236 |
| A gyapjúszál finomsága | 236 |
| A gyapjúszál hűsége | 238 |
| A gyapjúszál erőssége | 239 |
| A gyapjúszál nyújthatósága | 240 |
| A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága | 240 |
| A gyapjúszál rugalmassága | 241 |
| A gyapjúszál zsugorodóképessége (nemzedő-képessége) | 241 |
| A gyapjú belszerkezete vagy jellege | 241 |
| Kiegyenlítettség | 242 |
| Gyapjúféleségek | 244 |
| A nyírósúly és a gyapjúanyag | 245 |
| A rendement | 246 |
| A gyapjú összértékének kifejezése | 248 |
| A juh fajtái | |
| A merinók | 250 |
| A finomposztó-gyapjas merinó (elektoral-negretti) | 251 |
| A francia rambouillet | 252 |
| A francia húsmerinó (Merinó precoce) | 252 |
| A német húsmerinó | 253 |
| A kaukázusi és a sztavropoli "finomgyapjas" merinók | 254 |
| A magyar fésűsmerinó | 254 |
| A magyar húsmerinó | 254 |
| A cigája | 258 |
| A racka | 261 |
| A tolna-baranyai cikta juh | 264 |
| Karakul juh | 264 |
| Ile de France | 266 |
| Keletfriz | 268 |
| Egyéb fajták | 269 |
| A tenyészjuhok kiválasztása, táplálása, ápolása | |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 272 |
| Az anyajuhok kiválasztása | 273 |
| Termékenység és nevelőképesség | 274 |
| Egészséges szervezet | 275 |
| Termelő-képesség | 275 |
| Gyapjútermelő-képesség | 275 |
| Tejtermelő-képesség | 278 |
| Hústermelő-képesség | 278 |
| Testalakat és testnagyság | 278 |
| A kor | 278 |
| Igénytelenség és élelmesség | 279 |
| Származás | 280 |
| A tenyészkosok kiválasztása | 280 |
| Juhok törzskönyvezése | 282 |
| Állományfelvétel | 282 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 282 |
| A küllemi bírálat és a törzskönyvbevétel feltételei | 283 |
| Jegyezzük fel a nem törzskönyvezett anyajuhok és hágókosok termelési adatait is! | 283 |
| A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyag-szükséglete | 286 |
| A juh nyári takarmányai, azaz legelői | 287 |
| Gyeplegelők | 287 |
| Esetleges legelők | 288 |
| Mesterséges legelők | 288 |
| Óvintézkedések legeltetés közben | 289 |
| A legeltetés rendje | 289 |
| A juhászkutya | 291 |
| A juh téli takarmányai | 292 |
| Szilázsok | 292 |
| Téli legelők | 293 |
| Nedvdús takarmányok | 294 |
| Széna- és szalmafélék | 294 |
| Abrakfélék | 295 |
| Az ivóvíz és az itatások száma | 295 |
| A juhakol | 295 |
| Az akol elhelyezése és méretei | 296 |
| Ablakok, kapuk, szellőztetők, fenéktalaj | 297 |
| Fészeraklok | 298 |
| Az aklok berendezési tárgyai | 298 |
| A juhok ápolása | 300 |
| Lábvéggyulladás (büdössántaság) | 300 |
| Kergeség | 301 |
| Hólyagférgesség a tüdőben és a májban | 302 |
| Gyomor-, bélférgesség | 303 |
| Tüdőférgesség | 303 |
| A mételykór | 303 |
| A juhcsimbe | 304 |
| A rühösség | 304 |
| Tőgygyulladás | 305 |
| A szaporítás | |
| A párosítás | 306 |
| Mikor ellessünk? | 307 |
| Az anyák üzekedésének jelei, tartama, ismétlődése | 308 |
| Egy koshoz hány anya osztható be? | 309 |
| A nyáj előkészítése pároztatásra | 309 |
| A kosok táplálása és ápolása | 309 |
| Az anyák előkészítése a pároztatásra | 310 |
| A pároztatás | 310 |
| A mesterséges termékenyítés | 312 |
| Az utópároztatás, utó-beondózás | 312 |
| A pároztatási idény időtartama | 312 |
| A vemhesség tartama és jelei | 313 |
| A vemhes anya táplálása és ápolása | 313 |
| A elvetélés | 314 |
| Az ellés | 315 |
| A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása | 316 |
| A juh felnevelése | |
| Az újszülött bárány ápolása | 318 |
| A szopós bárányok táplálása | 319 |
| A szopós bárányok ápolása | 321 |
| A szopós bárányok osztályozása és farkalása | 322 |
| A bárányok elválasztása | 322 |
| A növendékjerkék és növendékürük takarmányozása | 323 |
| A növendékkosok második osztályozása és takarmányozása | 324 |
| A juh gyapjútermelése | |
| Az egészségi állapot | 325 |
| Idegizgalmak | 325 |
| A hiányos táplálás | 325 |
| A vizelet és bélsár hatása | 326 |
| A juhakol rossz szellőzöttsége | 326 |
| Az út porának és a futóhomoknak hatása | 326 |
| Növényi anyagok (takarmánytörmelék, tüskék) a bundában | 326 |
| A szurokjelzés | 327 |
| A juhok nyírása | 327 |
| Mikor nyírjuk a juhokat? | 327 |
| Érdemes-e évente kétszer nyírni? | 327 |
| Mikor nyírjuk a bárányokat? | 328 |
| Előkészület a nyírásra | 328 |
| A nyírás munkája | 328 |
| A lenyírt bundák zsákolása és tárolása | 329 |
| A gyapjú értékesítése | 330 |
| A juh tejtermelése | |
| A juhtej-gazdaság jelentősége | 331 |
| A juhtej fizikai és kémiai tulajdonságai | 332 |
| A tejhozam növelése | 332 |
| A juhok fejése | 334 |
| A juhtej értékesítése | 335 |
| A juh hústermelése | |
| A vágójuh minősége | 336 |
| A hústermelés szervezése juhászatainkban | 337 |
| A juhhizlalás gyakorlata | 337 |
| Függelék | |
| A kecske tenyésztése | |
| A kecske gazdasági jelentősége | 339 |
| Honnan eredtek kekcskefajtáink? | 339 |
| A külső testtájak | 339 |
| A szőrözet és a szín | 340 |
| A súly és a testméretek | 340 |
| Az életkor meghatározása | 341 |
| Milyen fajtát tenyésszünk? | 341 |
| A tenyészkecskék kiválasztása | 342 |
| A kecske táplálása | 343 |
| Táplálóanyag-szükséglet | 343 |
| Takarmányok | 344 |
| Takarmányszabványok | 345 |
| A kecske istállója | 345 |
| A kecske ápolása | 345 |
| Tenyésztési teendők | 345 |
| Pároztatás | 345 |
| A gödölyék és gidák fölnevelése | 346 |
| A kecske tejtermelése | 346 |
| A kecske egyéb haszonvételei | 346 |
| Irodalom | 347 |
| TEJGAZDASÁGTAN | |
| Bevezetés | |
| A tejgazdaságtan története és jelentősége | 351 |
| A tej táplálkozástani jelentősége | 353 |
| A tejelválasztás | |
| A tejmirigy fejlődése és szerkezete | 355 |
| A tejtermelés élettana | 360 |
| A tejleadás élettana | 363 |
| A tej tulajdonságai és összetétele | |
| A tej érzékelhető tulajdonságai | 365 |
| A tej fizikai tulajdonságai | 366 |
| A tej kémhatása | 367 |
| A tej biológiai tulajdonságai | 367 |
| A tej összetétele | 368 |
| A tej víz-, ill. szárazanyag-tartalma | 369 |
| A tejcukor | 369 |
| A tejzsír | 370 |
| A tej fehérjéi | 371 |
| A tej ásványi anyagai | 373 |
| A tej vitaminjai | 373 |
| A tej enzimjei | 374 |
| A tejben található egyéb anyagok | 375 |
| A kolosztrum | 375 |
| A különböző állatfajok tejének összetétele | 376 |
| A tej mikrobái | 376 |
| Baktériumok | 380 |
| Tajsavbaktériumok | 380 |
| Gáztermelő baktériumok | 381 |
| Fehérjebontó, zsírbontó és színtermelő baktériumok | 381 |
| Bakteriofágok | 382 |
| Kórokozó baktériumok és vírusok | 382 |
| Élesztők (sarjadzó gombák) | 382 |
| Penészek (fonálgombák) | 383 |
| A tej termelőhelyen való kezelése és szállítása | |
| A kifejt tej gyűjtése és szűrése | 384 |
| A tejkamra és berendezése | 387 |
| A tej hűtése, szellőztetése és tárolása | 394 |
| A tej csírátlanítása és konzerválása | 397 |
| A tej szállítása | 401 |
| A tejhibák | |
| Takarmányeredetű hibák | 403 |
| Istállóeredetű tejhibák | 404 |
| Mikrobák okozta tejhibák | 404 |
| Kémiai (enzimes) eredetű tejhibák | 405 |
| A tej feldolgozása | |
| A minősített tej | 407 |
| Savanyútej készítmények | 407 |
| Aludttej | 407 |
| A joghurt, tarhó és kefir | 408 |
| A tej fölözése és a vajkészítés | 408 |
| A tej fölözése | 408 |
| A vajkészítés alapelvei | 412 |
| A fölözés és vajgyártás melléktermékei | 415 |
| A vaj összetétele és forgalombahozása | 415 |
| A sajt- és túrókészítés alapelvei | 415 |
| A sajtkészítés | 415 |
| A sajtok osztályozása | 421 |
| A túrókészítés alapelvei | 424 |
| Az étkezési túró készítése | 424 |
| Juhtúró készítése | 425 |
| A sajtgyártás és túrókészítés melléktermékei | 425 |
| Tejkonzervek | 426 |
| A tej és tejtermékek fontosabb vizsgálati módszerei | |
| A mintavétel | 247 |
| A tej szennytartalmának meghatározása | 248 |
| A tej fajsúlyának meghatározása | 230 |
| A tej savfokának meghatározása | 231 |
| A tej zsírtartalmának meghatározása | 233 |
| A tejszín zsírtartalmának meghatározása | 236 |
| A vaj víztartalmának meghatározása | 238 |
| A tej hamisított voltának kimutatása | 239 |
| Vizsgálati eljárások a tőgygyulladás kimutatására | 240 |
| A tej mikrobatartalmára vonatkozó vizsgálatok | 243 |
| A tej hevített voltának kimutatására szolgáló vizsgálati eljárások | 244 |
| Tejgazdasági jogszabályok | 246 |
| Irodalom | 246 |
| Tárgymutató | 449 |
| III. KÖTET: Sertéstenyésztés, lótenyésztés, baromfitenyésztés | |
| SERTÉSTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A sertés domesztikációja | 17 |
| A sertés népgazdasági jelentősége | 19 |
| A sertés elnevezése ivar, kor és használat szerint | 21 |
| A sertés külső testalakulása | |
| Irányelvek a sertés testalkatának megítéléséhez | 23 |
| Méretek felvétele a sertésen | 28 |
| A sertés fejlettsége és súlya | 30 |
| A sertés színe, bőre és szőrzete | 31 |
| A sertés testrészei | 32 |
| Az ivari jelleg és az ivartalanítás | 41 |
| A sertés belső értékmérő tulajdonságai | |
| Egészségi állapot és szervezeti szilárdság | 44 |
| Szaporaság | 44 |
| Tejtermelő-képesség | 46 |
| Malacnevelő-képesség, alomkiegyenlítettség | 46 |
| Hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség | 47 |
| A sertés vágóértéke | 49 |
| Átörökítőképesség | 50 |
| A sertés fajtái | |
| A mangalica | 51 |
| Magyar fehér hússertés | 55 |
| Berkshire sertés | 58 |
| A cornwall (large black) | 60 |
| Egyéb fajták | 61 |
| A sertés tenyésztése | |
| A fajta és a tenyészirány megválasztása | 68 |
| A tenyészkoca kiválasztása | 70 |
| A tenyészkan kiválasztása | 72 |
| Tenyésztési eljárások a sertéstenyésztésben | 72 |
| A sertések törzskönyvezése | 79 |
| Törzskönyvi ellenőrzésbevétel | 79 |
| Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése | 79 |
| Ellenőrzési lapok vezetése | 81 |
| Törzs és tenyésztési főkönyv | 82 |
| A külemi bírálat előfeltételei | 83 |
| Törzskönyvi osztályok | 84 |
| Törzskönyvi osztályba sorolás | 84 |
| A hizodalmasság és vágóérték megállapítása | 85 |
| A hizodalmasság és takarmányértékesítő-képesség megállapítása | 85 |
| A vágóérték megállapítása | 87 |
| Baconsertés minősítése | 87 |
| Tőkesertés minősítése | 89 |
| Nehéz hússertések minősítése | 90 |
| Zsírsertések minősítése | 90 |
| A sertés takarmányozása | |
| A sertés életfenntartó táplálóanyag-szükséglete | 92 |
| A sertés takarmányainak előkészítése. Etetési rend | 93 |
| A sertés takarmányai | 94 |
| A sertés legeltetése | 94 |
| Zöldtakarmányok | 96 |
| Szénalisztek, szénafélék és pelyvák | 97 |
| Szilázsok, gumók és gyökerek. Nedvdús takarmányok | 97 |
| Nedves ipari melléktermékek | 98 |
| Magvak | 98 |
| Légszáraz gyári melléktermékek | 100 |
| Állati eredetű takarmányok | 100 |
| Konyhamoslék | 101 |
| A sertésistállók és berendezése | |
| Általános irányelvek | 102 |
| Az istállók alapterülete | 103 |
| A sertésistállók elhelyezése | 104 |
| Az oldalfalak, mennyezet, tető, padozat, ajtók, ablakok és szellőztetők | 104 |
| A kifutók | 105 |
| A fiaztató | 106 |
| A szabad szállások mint fiaztatók | 108 |
| A tenyészkanok istállója | 109 |
| A vemhes kocák, süldők és hízók istállója | 109 |
| Egyéb épületek | 114 |
| Vályúk és etetőhelyek | 114 |
| A sertések ápolásának általános irányelvei | 115 |
| A sertés szaporítása | |
| A koca ivarzása | 116 |
| A pároztatás | 117 |
| A malacoztatás gyakorisága és legkedvezőbb időpontja | 119 |
| A tenyészkan takarmányozása és ápolása | 121 |
| A vemhes koca ápolása és takarmányozása | 123 |
| Az ellés (elvetélés, koraszülés) | 127 |
| A szoptató koca gondozása és takarmányozása | 129 |
| A szopós malacok gondozása és táplálása | 133 |
| Az elválasztás és a választott malac gondozása, takarmányozása | 138 |
| A növendéksertések takarmányozása és gondozása | 140 |
| A sertés hizlalása | |
| A hízósertések takarmányozásának rendje | 145 |
| Húsra hízlalás | 147 |
| Bacon- és sonkasüldők hizlalása | 147 |
| Zsírra hizlalás | 152 |
| Idősebb süldők zsírra hizlalása | 153 |
| Mangalica és mangalica keresztezésű sertések express és gyorshizlalása | 154 |
| Tőkesertések hizlalása | 156 |
| Öreg sertések hizlalása | 159 |
| Makkoltatás | 160 |
| LÓTENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A lótenyésztés jelentősége | 165 |
| Az eredményes lótenyésztés gyakorlásának feltételei | 167 |
| A ló ivar, kor és használat szerinti elnevezése | 168 |
| A ló származása, fajrokonai | 168 |
| A lófajták csoportosítása | 170 |
| A ló megítélése | |
| A munkaképesség és a külső testalakulás közti összefüggés | 171 |
| Általános szempontok a ló testalakulásának bírálatához | 172 |
| A bírálat | 172 |
| A méretek felvétele | 173 |
| A kültakaró, szín és jegyek | 175 |
| A testtájak alakulásai | 178 |
| A fej és részei | 178 |
| A fej egészében | 181 |
| A nyak | 182 |
| A mar | 182 |
| A hát | 183 |
| Az ágyék | 184 |
| A far | 184 |
| A farok | 185 |
| A mellkas | 186 |
| A has | 186 |
| A nemiszervek | 187 |
| Az elülső végtagok | 188 |
| A hátulsó végtagok | 193 |
| A lábállás | 195 |
| A ló mozgása | 197 |
| Rendellenes járásformák | 198 |
| A lépés | 199 |
| A poroszkálás | 199 |
| Az ügetés (trab) | 199 |
| A vágta (galopp) | 200 |
| Az ugrás | 201 |
| Az úszás | 201 |
| A ló életkorának megállapítása | 201 |
| Magyarország lótenyésztésének története | |
| Az ősi magyar ló kora | 205 |
| Az arab ló kora | 206 |
| A spanyol ló kora | 206 |
| Az angol telivér kora | 206 |
| A gazdasági típusra törekvés kora | 206 |
| Jelenkor | 207 |
| Hátastípusok | 207 |
| Az arab ló | 207 |
| Az angol telívér | 209 |
| A kisbéri félvér | 210 |
| A gidrán | 211 |
| A mezőhegyesi félvér | 212 |
| Melegvérű hámostípusok | 214 |
| A nóniusz | 214 |
| A lipicai | 215 |
| Az ügető | 216 |
| Hidegvérű hámostípusok | 217 |
| A magyar hidegvérű | 217 |
| A muraközi ló | 218 |
| Sodrott ló | 219 |
| Magyarország lótenyésztésére nagyobb hatást gyakorolt külföldi fajták; Anglonorman, belga, ardenni, frederikszborgi, hucul, keletporosz, móri, Orlov ügető, percheron | 221 |
| Egyéb fajták | 222 |
| A ló tenyésztése | |
| A tenyészcél megválasztása | 224 |
| A tenyészegyedek megítélésének alapja | 225 |
| A tenyészkanca kiválasztása | 226 |
| Származás | 226 |
| Küllem | 228 |
| Teljesítmény | 229 |
| Utód | 230 |
| A tenyészcsődör kiválasztása | 230 |
| Származás | 231 |
| Küllem | 231 |
| Teljesítmény | 231 |
| Utód | 232 |
| A mén kora az ivadékvizsgálat elvégzése idejében | 232 |
| A lovak törzskönyvezése | 234 |
| A ló tenyésztésbevétele | 236 |
| A nemi érettség | 236 |
| A tenyészérettség | 236 |
| Az ivartalanítás | 237 |
| A párosítás | 237 |
| A sárlás | 238 |
| A fedeztetés (pároztatás, ugratás) | 239 |
| A fedeztetés idejének megválasztása | 240 |
| A csődör nemzési ingere | 241 |
| Egy csődörre hány kanca számítható? | 241 |
| A mesterséges termékenyítés jelentősége | 242 |
| A megtermékenyülés | 242 |
| A vemhesség megállapításának módozatai | 243 |
| A vemhesség tartama | 243 |
| Az ellés | 244 |
| A koraszülés és az elvetélés | 244 |
| Az ellés előjelei | 244 |
| Előkészület az elléshez | 245 |
| Az ellés megindulása, segédkezés az ellésnél | 245 |
| A kanca ápolása ellés után | 247 |
| Az újszülött csikó körüli teendők | 248 |
| A csikó megítélése születés után | 250 |
| A lovak takarmányozása | |
| A ló takarmányai | 251 |
| Legelő és a zöldtakarmányok | 251 |
| Nedvdús takarmányok | 252 |
| Szálastakarmányok | 253 |
| Abraktakarmányok | 254 |
| A ló takarmányozásának főbb elvei | 255 |
| A ló takarmányozási rendje | 256 |
| A vemhes és a szoptató kanca takarmányozása | 257 |
| A szopós csikó takarmányozása | 258 |
| A csikók választása utáni takarmányozása | 259 |
| A csikó ménesbeni tartásának szervezése | 261 |
| Igáslovak takarmányozása | 261 |
| A tenyészcsődörök takarmányozása | 262 |
| A lovak tartása és mozgatása | |
| A tenyészkancák és növendékek ménesbeni tartása és mozgatása | 263 |
| A csődör csikók és tenyészcsődörök tartása és mozgatása | 265 |
| A ló ápolása | 266 |
| Bőr- és szőrápolás | 266 |
| Fürdetés, nyírás | 267 |
| A pata és ápolása. Patkolás | 267 |
| A ló istállója | 269 |
| A csikó betanítása | 271 |
| Nyereg alá tanítás | 272 |
| Kocsibatanítás | 273 |
| Galopp-csikók idomítása | 275 |
| Az ügető csikók betanítása | 276 |
| A ló munkáltatása | |
| A ló használata | 277 |
| A ló szerszámai | 277 |
| Befogás és kifogás | 279 |
| A fogat összeállítása | 281 |
| Hajtás | 281 |
| Nyereg alatti használat | 283 |
| A ló rossz szokásai | 283 |
| Függelék | |
| A szamár tenyésztése | 286 |
| Az öszvér | 287 |
| BAROMFITENYÉSZTÉS | |
| Bevezetés | |
| A baromfi származása és domesztikációja | 293 |
| A baromfitenyésztés népgazdasági jelentősége | 294 |
| A baromfifélék kor és ivar szerinti elnevezése | 296 |
| Baromfitenyésztéstani alapismeretek | |
| A baromfi külső testalakulása | 297 |
| Köztakaró | 297 |
| A tollazat | 299 |
| A vedlés | 300 |
| Az életkor és az ivar meghatározása | 302 |
| A tojás képződése | 303 |
| A tojás alkotórészei | 304 |
| Tojásrakás időszaki megoszlása | 305 |
| A kotlás | 306 |
| A baromfi értékmérő tulajdonságai | |
| Termékenység | 308 |
| Keltethetőség | 309 |
| Ellenállóképesség és igénytelenség | 310 |
| Egészségi állapot (életerő) | 310 |
| Testnagyság | 310 |
| A tojástermelő-képesség | 311 |
| Hústermelő-képesség | 318 |
| Vérmérséklet és rossz szokások | 319 |
| A baromfi takarmányozása | |
| A baromfi létfenntartó és termelő szükséglete | 320 |
| A baromfi fehérjeellátása | 321 |
| A baromfi ásványi anyag ellátása | 322 |
| A baromfi vitaminellátása | 324 |
| A baromfi takarmányai | 326 |
| Növényi eredetű takarmányok | 326 |
| Állati eredetű takarmányok | 327 |
| Kiegészítő takarmányok | 328 |
| A tyúk tenyésztése | |
| Tyúkfajták | 331 |
| A magyar parlagi tyúk | 331 |
| A magyar tyúk nemesített változatai | 331 |
| Hazánkban tenyésztett külföldi tyúkfajták | 336 |
| Tenyésztési módszerek a tyúk tenyésztésében | 341 |
| Fajtatiszta tenyésztés | 341 |
| Keresztezések | 344 |
| A korszerű hibridtenyésztés módszerei és alapelvei a baromfitenyésztésben (Horn A.) | 345 |
| A tenyészkiválasztás módszerei | 350 |
| A külső testalakulás megítélése a tenyésztői munkában | 351 |
| Törzskönyvezés | 352 |
| A pároztatás módjai | 353 |
| A baromfi minősítése és selejtezése | 354 |
| A keltetés | 355 |
| A keltetőtojások gyűjtése, tárolása és szállítása | 355 |
| A természetes keltetés | 355 |
| A mesterséges (gépi) keltetés | 356 |
| A keltetőgép szerkezete és működési elve | 357 |
| A keltetés fizikai és mechanikai tényezői | 360 |
| A tojások lámpázása | 362 |
| Csibék kelése, kiszedése és szállítása | 363 |
| A keltetés biológiai ellenőrzése | 363 |
| A keltetőgépek tisztítása, fertőtlenítése és karbantartása | 367 |
| A különböző baromfifajok tojásainak gépi keltetése | 367 |
| Csibenevelés | 367 |
| Természetes csibenevelés | 367 |
| Mesterséges csibenevelés | 369 |
| A nevelőketreces (baktériás) csibenevelés | 376 |
| Növendékek fölnevelése | 377 |
| A tyúk elhelyezése | 379 |
| A baromfitelep elhelyezése és berendezése | 379 |
| Baromfiólak | 380 |
| A baromfiól felszerelése és berendezése | 383 |
| Baromfikifutók | 384 |
| A baromfiól tisztítása és fertőtlenítése | 385 |
| Tenyész- és tojótyúkok takarmányozása | 385 |
| A tyúkfélék hizlalása | 386 |
| A vágottbaromfi minősítése | 391 |
| A tojás osztályozása és raktározása | 391 |
| A tyúk tolltermelése | 392 |
| Belterjes, nagyüzemi baromfitartás (Rimler K.) | |
| Nagyüzemi tartás fajtái | 395 |
| A belterjes tartás különféle formái | 395 |
| A tyúkok padlón tartása | 396 |
| Az istálló | 396 |
| Takarmányozás | 404 |
| Selejtezés | 404 |
| Betegségek | 405 |
| A tojótyúkok ketreces tartása | 406 |
| Belterjes húscsibe nevelése | 409 |
| Ketreces csibenevelés | 413 |
| A belterjes tartás jövője | 414 |
| A gyöngytyúk tenyésztése | |
| A gyöngytyúk fajtái | 415 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 416 |
| Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 417 |
| A gyöngytyúk hasznosítása | 418 |
| Pulykatenyésztés | |
| A pulyka fajtái | 419 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 420 |
| Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 422 |
| A pulyka hasznosítása | 424 |
| Kacsatenyésztés | |
| A kacsa fajtái | 426 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 428 |
| Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 429 |
| A kacsa hasznosítása | 434 |
| Lúdtenyésztés | |
| A lúd fajtái | 436 |
| A tenyészállatok kiválasztása és párosítása | 438 |
| Fölnevelés, elhelyezés, takarmányozás | 439 |
| A lúd hús-, zsír- és májtermelése | 442 |
| A tenyész- és hízóludak elhelyezése, gondozása | 444 |
| A lúd tolltermelése | 444 |
| Galambtenyésztés | |
| A legismertebb galamfajták | 445 |
| A galamb elhelyezése | 446 |
| A galamb takarmányozása | 447 |
| Szaporítás | 447 |
| A galamb hasznosítása | 448 |
| Irodalom | 448 |
| Tárgymutató | 449 |
Folytatás Microsoft-tal