Állattenyésztéstan I-III.

Tartalom

I. KÖTET
I. RÉSZ. Bevezetés.
A domesztikáció 2
Az á lattenyésztés közgazdasági és mezőgazdasági jelentősége 6
II. RÉSZ.
A nemzés és megtermékenyítés.
Az ondósejt 11
A petesejt 14
Megtermékenyítés, megtermékenyülés („Foncundatio", „eonceptio") 18
A barázdálódás és a-csíralemezek kialakulása 21
III. RÉSZ
Az állati szervedet alakulását befolyásoló tényezők.
Az örök'és. A valódi és látszólagos öröklés 23
Hol székel a csíraplasma? 25
Hogyan jön létre a csíraplasma? 27
A csíraplasma belszerkezete és érvényesülésének módja 29
Minő külső- és belső tulajdonságok öröklékenyek? 31
A betegségek és a kóros elváltozások öröklékenysége 32
Az immunitas öröklékenysége 38
A szülők öröklékeny jellegvonásai bizonyosan jelentkeznek-e az ivadékban? 38
Az öröklési viszonyok hybridació esetén 39
Heterozygotáknak egymással és hetcrozygotáknak homozygotákkal való párosítása 45
A Mendel-szabályok és a cytologia 60
Va- e konstans intermediär öröklés? 62
Az átörökítőképességről 63
A hím-, illetőleg a nőivarú szülőnek viszonylag eltérő örökítő erejére vonatkozó hiedelmek 68
Az ivar és az öröklés 69
Az apaállat befolyása az anyaállatra és az anyaállatnak későbbi, más hímekkel nemzeti ivadékaira (Xénia, szaturálás, telegonia) 69
A vemhes anya érzéki (optikai) benyomásának és izgalmainak hatása az ivadékra. (Megcsudalás) 71
A külvilág (rög, milieu, ökologiai faktorok) hatása a szervezet kialakulására 72
A szekretumok szerepe a szervezet fejlődése és alakulása körül 84
Meghonosítás (Akklimatizáció) 90
Az élő szervezet változékonysága (Variabilitas) 94
Létesülnek e mutációk az ökológiái tényezők útján? 98
Atavismus 104
Korreláció 105
Változatosság az élők világában 106
IV. RÉSZ.
Gazdasági állataink rendszertani egységei.
A faj 117
A faj hybridek 118
A fajok eredete 120
A fajta 130
A fajták keletkezése 131
Tisztavér, telivér, félvér stb. 134
A fajták csoportosításé 135
A tenyésztendő falta kiválasztásának általános elvei . 137
Alfajta, válfajta 138
A tájfajta 138
Tenyészet, törzstenyészet, törzs, család, vérvonal 138
V. RÉSZ.
A gazdasági haszon- és tenyészállatok értékmérő tulajdonságai.
Termelőképesség és takarmányértékesítő képesség 142
A test egészségi állapota és épsége 145
Életerő. Szívósság. Ellenállóképesség. A szervezet (konstitúció,) minősége 146
Fejlettség 149
I. Magassági méretek 154
II. Hosszú ági méretek 155
III. Szélességi méretek 156
IV. Körméretek 156
V. Fejméretek 156
Testalkotás és kültakaró 157
A kondíció vagy tápláltsági állapot 162
A fejlődés gyorsasága 163
Vérmérséklet 166
„A rossz szokások" 167
Igénytelenség 167
Szellemi képességek 168
Az ivar és ivartalanság 168
A kor Ivarérettség. Tenyészérettség 169
Termékenység. Meddőség, magtalanság 174
Szaporaság 177
Az átörökítő erő 179
A származás jelentősége 179
Származási és törzskönyvi lap 183
Az egyed jelzése 186
Fajta-tisztaság 189
Az összérték megállapítása 189
VI. RÉSZ.
A párosítás.
A párosítás elvei 192
Tisztatenyesztés 192
Vérújítás vagy vérfrissítés 194
Keresztezés 195
Haszonállatokat előállító keresztezés 195
Új fajták előállítása keresztezés útján 196
Fajta-átalakitó keresztezés 197
Csepp vér-keresztezés 199
Rokontenyésztés 200
VII. RÉSZ. A pároztatás.
Az ivarzás és a peteleválás 210
Hamis ivarzás 213
Az ivarzás elmaradásának okai 2 3
A hím párzási ingere 214
A párzás 2l 6
Az ondó kipréselése 217
Mesterséges beondózás 218
A fogamzás elmaradásának oka 219
A pároztatás módszerei 220
Egy hímre hány nőivarú számítandó 221
Superovuláció, superloetatio, superfoecundatio 224
VIII. RÉSZ. Vemhesség és szülés.
Az embrió, illetőleg a magzat az anyai méhben 225
A vemhes anya 231
A vemhes anya ápolása 231
A vemhesség megállapítása 233
A vemhesség tartama 235
Az elvetélés 236
A szülés előjelei 237
A normális szülés lefolyása 238
Rendellenességek a szülés folyamán 240
Az anya ápolása a szülés után 242
Rendellenességek az anyánál a szülés után 243
Az újszülött gondozása 245
IX. RÉSZ.
A gazdasági állatok táplálása és ápolása.
A létfenntartó táplálás 247
Fejlődő állatok táplálása 249
Hízóállatok táplálása 253
Erőtermelő állatok táplálása 255
Tejtermelő állatok táplálása 255
A tartózkodási hely levegőjének hőmérséklete 256
A tartózkodási hely levegőjének tisztasága 258
A tartózkodási hely világossága 260
A bőrnek és függelékeinek ápolása. Bőrápolás -260
Nyírás 262
A paták és körmök ápolása 263
Mozgási alkalom 265
Zavartalan közérzet biztosítása 266
X. RÉSZ.
Házi állataink tartózkodási helyei.
Mikor megfelelő az istálló? 270
Az istálló helyének kijelölése 271
Az istálló hossztengelyének iránya 271
Az oldalfalak 211
Az ajtók 273
Az ablakok 273
A mennyezet, és tető 274
A padozat 275
Szellőztetek 277
Jászlak, takarmányrácsok és itatók 278
A felállítás módja 280
Beteg- és vesztegistállók 280
Különleges istállórendszerek 280
A kifutók 282

II. KÖTET
Bevezetés.
A szarvasmarha köz- és mezőgazdasági jelentősége 1
A szarvasmarha az állatvilág rendszerében 4
A szarvasmarha-faj leszármazása 4
A szarvasmarha domesztikációja 5
II. RÉSZ.
Előismeretek a szarvasmarhatenyésztés gyakorlatához.
A külső vizsgálatának fontossága 13
Méretek felvétele a szarvasmarhán 14A testtájak külső alakulásainak ismertetése (Külemtan) 17
A fejél 17
A szarvak 18
A fülkagylók 21
A homlok 22
A szemek 23
Az orr 23
A szutyak vagy fényszáj 24
A fej oldalai 24
A torokjárat 24
A nyelv 24
A fej egészében 24
A tarkó 26
A nyak 26
A mar 27
A hát 28
Az ágyék 32
A far 33
A farok 37
A mellkas, a szügy és az oldalak 38
A has 40
A nemzőszervek 41
A tőgy 42
A felkar 46
A könyök 47
Az alkar 47
A lábtő vagy mellső térd 47
A szár 47
A lábvég 48
A körmök vagy csülkök 48
A konc 50
A comb 50
A csánk 51
A hátsó szár 51
A hátsó körmök 52
A lábállás (lábszerkezet) 52
A bőr 57
A szőrözet 59
A kültakaró színe és a szineződéssel előálló jegyek 60
A szarvasmarha életkorának megállapítása 63
A szarvasmarha súlya és súlyának meghatározása 68
A szarvasmarha „rossz szokásai" 71
A szarvasmarha mozgása 72
A másodlagos ivarjelleg és az ivartalanság 74
A testalkotás arányossága 76
III. RÉSZ. A szarvasmarha fajtái.
A szarvasmarhafajták csoportosítása 77
A magyar-erdélyi 79
A svájci piros-tarka (szimmentáli) 85
A „berni" pirostarka 91
A freiburgi 92
Szarvasmarhatenyésztés az Alpokon 93
A hazai pirostarkák 100
Az alpesi borzderesek 100
A pinzgaui-möllthali 104
A mürzthali 106
A karinthiai szőke marha 108
A lapálymarhák 109
A shorthorn 117
A tejelő shorthorn 122
A yersey 122
Egyéb fajták 124
IV. RÉSZ.
A tenyészállatok kiválasztása, takarmányozása és ápolása.
Minő fajtát tenyésszünk? 126
A tenyészegyedek kiválasztásának jelentősége 128
A tehén kiválasztása 129
A tenyészbika kiválasztása 148
Törvényes intézkedések a köztenyésztésben használt bikákra vonatk. 157
A szarvasmarha létfenntartó szükséglete 158
A fejőstehenek takarmányozása 161
A fejőstehenek nyári takarmányai 172
A fejőstehenek téli takarmányai 177
A fejőstehenek takarmányozási rendje 182
A fejőstehenek ápolása 186
A tenyészbika takarmányozása és ápolása 192
V. RÉSZ.
A párosítás, pároztatás, vemhesség és szülés.
A párosítás 196
Mikor ivarérett a szarvasmarha? 197
Mikor tenyészérett az üsző és a bika? 197
Meddig tenyészképes a tehén és a bika? 200
A folyatás jelei .tartama és ismétlődése 201
A folyatás elmaradásának okai 202
Mikor hágassuk be a teheneket? 203
A bika nemi ereje és hágási ingere 205
Egy bikára hány tehén számítandó? 205
A hágatás 206
A fogamzás elmaradásának okai 207
A vemhesség jelei 208
A vemhesség tartama 209
A vemhes telién ápolása 210
Koraszülés és elvetélés 211
A szülés és a tehén ápolása a szülés után 213
Az ikrek 214
VI. RÉSZ.
A szarvasmarha felnevelése.
Az újszülött borjú ápolása 217
A természetes és mesterséges felnevelés előnyei, illetőleg hátrányai 218
A borjú tápanyagszükséglete 220
A szopós borjú táplálása és ápolása 223
A szopós borjú elhelyezése 225
Az elválásztás 226
A szopós és választott borjak bonitálása 227
A mesterséges felnevelés 228
A választott (3—6 hónapos) borjú takarmányozása és ápolása 223
A félévnél idősebb üszők, tinók takarmányozása és ápolása 239
A bikaborjak nevelése 241
VII. RÉSZ.
A szarvasmarha, mint hústermelő.
A szarvasmarha hizlalása 243
Takarmányozás a lefejő tehenészetben 253
A levágott szarvasmarha húsának felosztása a mészáros-iparban 253
Borjúhízlalás 253
VIII. RÉSZ.
A szarvasmarha, mint erőtermelő
Az igásökör kiválasztása 257
Az igásökör takarmányozása 259
Az igásökör ápolása 263
A jármok 265
A fejőstehén igázása 267
A tenyészbika igázása 268
IX. RÉSZ.
A szarvasmarha bastardjai rokonfajokkal 271
A bivaly tenyésztése.
A bivaly közgazdasági és mezőgazdasági jelentősége 273
A bivaly domesztikációja 273
Előismeretek a bivaly tenyésztésének gyakorlásához 274
A bivaly méretei 274
A bivaly külső formái 274
A bivaly bőre, szőrzete, színe 274
A bivaly életkora 275
A bivaly súlya 275
A bivaly vérmérséklete 275
A bivaly tenyésztése és felnevelése 275
A tenyészállatok kiválasztása 275
Ivarzás és pároztatás 276
Vemhesség és szülés 276
A borjú felnevelése 277
A bivaly, mint tejtermelő 277
A bivaly teje 277
A tejtermelés nagysága 277
A tej értékesítése (tejtermékei) 278
A bivalytehén takarmányozása és ápolása 278
A bivaly, mint hústermelő 279
A bivaly, mint erőtermelő 279
FÜGGELÉK.
Adatok a szarvasmarha és a bivaly takarmányainak összetételéről

III. KÖTET
I. RÉSZ. Bevezetés.
Oldal
A juh közgazdasági és mezőgazdasági jelentősége 3
A juh megnevezése i-var és kor szerint 5
A juh az állatvilág rendszeréhen g
A juh damesztikációja 5
II. RÉSZ.
Előismeretek a juhtenyésztés gyakorlásához.
A testtájak külső alakulásainak ismertetése 10
A fej 10
A törzs 13
A végtagok 14
Méretek felvétele a juhon 15
A juh súlya 17
A juh életkorának meghatározása 18
A juhok bőre 20
Gyapjúismeret.
A gyapjú 22
A bundát alkotó szőrképletek 22
A gyapjúzsír 26
A gyapjúszál tulajdonságai 28
A gyapjúszál színe 28
A gyapjúszál fénye 29
A gyapjúszál „finomsága" (vastagsága) 31
A gyapjúszál hűsége 34
A gyapjúszál erőssége (szilárdsága, tartóssága) 35
A gyapjúszál simulékonysága 37
A gyapjúszál nyújthatósága 37
A gyapjúszál rugalmassága 38
A gyapjúszál zsugorodóképessége 39
A belszerkezet (jelleg) 40
A gyapjú összértékét kifejező „szortimentum"-ok 43
Kiegyenlítettség 46
Gyapjúféleségek 49
A gyapjúhozam 52
„Nyírósúly", „gyapjúanyag", „rendement" 54
A gyapjú mennyiségére és minőségére befolyást gyakoroló külső tényezők 58
A nyírás hatása a gyapjú növekedésére 62
A bunda ápolása az élő juhon 63
„Háton mosás" 65
A gyapjú nyírása 68
A lenyírt gyapjú kezelése 70
A gyapjú eladása 71
A gyári osztályozás és a gyári mosás 71
III. RÉSZ.
A juh fajtái.
A juhfajták csoportosítása 73
A merinók 74
A posztógyapjas és a szövetgyapjas merinók 75
A rambuillet vagy francia fésűs merinó 79
A német fésűs merinó 82
A magyar vagy hazai fésűs merinó 83
A francia húsmerinó (merino precose) 86
A német húsmerinó 87
A „magyar húsmerinó" 88
A cigája 92
A racka 94
A keletfríz-juh 98
Az angol down-juhok 102
A karakul 106
Egyéb fajták — _ — — _ — _ — _ — 108
Az Északi- és Keleti-tenger partvidékén élő lapályjoihok 108
Az angol fehérfejű húsjuhok 109
Az angol fehérfejű húsjuhoknak merinóval való keresztezései 111
Az Alpokban s ezeknek déli lejtőin élő parlagi juhok 112
A délnémetországi durvagyapjas (schlichtwollig) parlagi juhok 113
A délfranciaországi tejelő juhok 114
Az északeurópai kevert gyapjas juhok 114
A zsírfarkú és zsírfarú juhok 115
Délamerika, Délafrika és Ausztrália juhai 115
IV. RÉSZ.
A tenyészjuhok kiválasztása, takarmányozása és ápolása.
Minő fajtát tenyésszünk? 116
Az anyajuhok kiválasztása 117
A tenyészkosok kiválasztása 126
A juh életbentartó (és gyapjútermelő) tápanyagszükséglete 130
A juh takarmányai általában 130
A juh nyári takarmányai 132
A juh téli takarmányai 134
A juhok itatása 135
A tenyészkosok takarmányozása 136
A juhakol 136
A juh ápolása 138
V. RÉSZ.
A párosítás, pároztatás, vemhesség és szülés.
A párosítás 140
Az üzekedés (berregés) jelei, tartama és ismétlődése 142
Évente hányszor és mikor ellessünk 142
Egy koshoz hány anyajuh osztható be? 145
Pároztatás (behágatás, beűzetés) 145
A vemhesség jelei és tartama 148
A vemhes anya takarmányozása és ápolása 148
Koraszülés és elvetélés 149
A juh szaporasága 150
Az ellés 152
A szoptató anyák takarmányozása 152
VI. RÉSZ. A juh felnevelése.
A szopós bárány ápolása és takarmányozása 154
A szopós bárányok osztályozása 157
A bárányok elválasztásának ideje 158
A választott (4—6 hónapos) bárányok takarmányozása 158
A 6—12 hónapos növendékjuhok takarmányozása 159
Az egyéven felüli növendékek takarmányozása 160
VII. RÉSZ.
A juh mint tejtermelő 160
VIII. RÉSZ.
A juh mint hústermelő.
A kifejlődött juh hizlalása 164
íSzopós és választott bárányok hizlalása 166
A juh bastardjai rokonfajokkal 167
A kecske tenyésztése.
A kecske gazdasági jelentősége 171
A kecske domesztikációja 171
Előismeretek a kecske tenyésztésének gyakorlásához 172
A kecske fajtái 173
A kecske takarmányozása 176
A kecske tenyésztése és felnevelése 176
A kecske mint tejtermelő 177
A kecske mint hústermelő 178
A kecske mint erőtermelő 179
A kecske egyéb haszonhajtásai 179