Állj ide!

Előszó

Nemes Csaba társadalmi érzékenységű művészetéről vált ismertté. Elképzeléseit festményeken, story board-okon, animációs filmen és videómunkákban valósítja meg. Mindig azt járja körül, hogy a valóság kérdései hogyan ragadhatok meg művészileg a helyzetekben érzékelt feszültség, az ellentmondások révén.
Hosszú utat járt be a mai koncepciójáig. Visszatekintve ez az út egyre tanulságosabbnak tűnik. Itt csak két olyan korai művét szeretném említeni, melyekben világosan kirajzolódnak mai koncepciójának egyes aspektusai. A Marlboro-reklám fotósorozatra gondolok [Tiltott Mariborohirdetés, 1993), illetve művész-személycsere kísérletére. [Névcsere, 1995-98) Az emblematikus nyugati árucikkek és reklámjaik megjelenése a régi rendszert idéző, lepusztult magyar környezetben tipikus jelensége volt a '89-es fordulat utáni időknek. A Marlboro cigaretta absztrakt arculatsémája a dísztelen magyar boltokon erős kontrasztot képezett. Viszont képzőművészeti kontextusban ez a séma az absztrakt művészetre utal, amennyiben a modernista absztrakció formájaként is (félreértelmezhető. Másrészt egy káros termék nyomult itt a globális stratégia lendületével. Nos, a Marlboro-felirat ezért is nem jelent meg, mert tilos volt káros árucikket reklámozni, a felirat nélküli absztrakt arculatsémát mégis szívesen kitették a boltosok, talán mert az új világot, a haladást jelentették (a dohányosok pedig így is ráismertek a Marlboro-márkára). Vissza