A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam)

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hetilapja - XIII. évfolyam 8-52. szám

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 1.320 oldal
Sorozatcím: Élet és Tudomány
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nem teljes évfolyam. Hiányzik: 1-7. szám. Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. További szerzők a kötetben.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Sarki-fény és meleghullám februárban
Február 11-én 2 óra 50 perctől 4 óra 35-ig sarki-fény ragyogott hazánk felett az északi égbolton. Csaknem az egész országban látták. Sajnos, egyes... Tovább

Előszó

Részlet:
Sarki-fény és meleghullám februárban
Február 11-én 2 óra 50 perctől 4 óra 35-ig sarki-fény ragyogott hazánk felett az északi égbolton. Csaknem az egész országban látták. Sajnos, egyes helyeken, így a fővárosban is sűrű ködtakaró akadályozta, hogy akik a hajnali órákban fenn voltak, gyönyörködhessenek e ritka természeti tüneményben. A Szabadsághegyen azonban már látták.
A sarki-fény 50—60 fok magasságban jelentkezett a látóhatár felett és 70— 80 fok szélességben tündökölt. Valószínű magassága 100—150 km-en volt. Először halvány vörösen izzott, majd 3 óra 20-tól 3 óra 55-ig igen erősen, utána fokozatosan gyengült és eltűnt. Megjelenési formája az úgynevezett „drapéria" volt, ugyanis imbolygott a fénye és ez kelti a drapéria jelleget. Közben két sugár (kéve) kilövellést is láttak. Egyébként ez a leggyakoribb előfordulási formája.
Az ország legkülönbözőbb helyein látták, így Monor, Mezőhegyes, Keszthely, Párád, Tatabánya, Budai-hegyek stb.
Az utóbbi évtizedekben legerősebb feltűnését 1938. január 25-én, majd 1940. március 24-én jegyezték fel. Ezt nem közelítette meg a mostani, de hasonló volt hozzájuk.
1526 óta a mostanival 93 esetben jegyeztek fel sarki-fényt hazánkban. Ebből láthatjuk, hogy milyen ritka természeti tünemény. Utoljára igen gyengén 1957. január 12-én, tehát egy esztendővel ezelőtt tűnt fel, de akkor csak a Mátrában levők láthatták. Bizonyos időszakokban gyakrabban tűnik fel, máskor viszont évtizedek múlnak el anélkül, hogy egyáltalán megjelenjen a mi földrajzi szélességünk alatt,. Gyakrabban tűnt fel 1869 és 72 között, 1920 és 27 között, 1938 és 42 között és 1947-től napjainkig.
A sarki-fény feltűnése akkor gyakoribb, ha erős a naptevékenység. Az
utóbbi kétszáz év legerősebb naptevékenysége éppen most van és ezért a szakemberek mintegy előre várták már megjelenését. Ugyancsak igen erős mágneses zavarokat észleltek ezekben a napokban.
A sarki-fény feltűnésének pontos fizikai ismereteivel rendelkezünk már. Mégis egyesek babonás jóslatokat fűznek hozzá és háborús hiedelem tölti el őket, de voltak olyanok is, akik a feltűnéssel kapcsolatban atombomba robbanásának fényét vélték látni.
Az idei télen nem a hideghullámokról, liajaem éppen ellenkezőleg, meleghullámokról tesznek említést a tudósítások. Valóban, e télen már • harmadszor fordul elő, hogy minden "átmenet nélkül a télies időt szokatlan enyheség, „tavasz a télben" váltja fel.
Az első meleghullám december S— 15-ig tartott és 14-én tetőzött. A második január 7—20-ig tartott és ismét 14-én érte el csúcspontját. A harmadik február 4-én vette kezdetét. Az első délkeletről érkezett, a második és harmadik délnyugatról. Mindkettő az Azori-szigetek és környékéről származó rendkívül meleg szubtrópusi levegővel árasztott el bennünket. A hőmérséklet minden alkalommal 10—l5°-ig, sőt afölé emelkedett és ezekben az időszakokban az éjszakák fagymentesek voltak. Ilyen hőmérsékleti eloszlás március végén és április elején szokásos.
A rendkívüli időjárásnak közvetlen oka, hogy az ilyenkor szokásos zónális (nyugat keleti) áramlást meridionális, délről északra tartó áramlás váltotta fel és maradt túlsokáig uralmon. Ennek oka viszont a rendkívüli naptevékenységben keresendő. Ennek különben fényes bizonyítéka' a február 1 l-m sarki-fém' (eltűnése is.
CÍMKÉPÜNK: A Santa Costanma, óheremxtény centrális épület (IV. amámad), a Konstantin emámmárl család mauzóleuma, később templom
„Az ókoroszténység művészete", című cikkünkhöz
Főszerkesztő: Csűrös Zoltán. Felelős szerkesztő: Kocsis Ferenc. A szerkesztő bizottság tagjai: Ákos Károly, Harasztv Árpád, Jantsky Béla, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Mihalik Sándor, öveges József, S. Szabó Ferenc, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd. Kiadja: a Gondolat Könyv-, Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadb: a Gondolat Kiadó igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, VI., Révay u. 16. Telefon: 314—715, 315—198. Terjesztik: Budapesten a Posta Központi Hírlap Iroda, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalok. Külföldön terjeszti a „Kultúra" Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VI., Népköztársaság útja 21. és külföldi képviseletei. Kéziratokat nem őrzünk meg.
6558 — Egyetemi Nyomda mélynyomása, Budapest. F.v.: .lanka Gyula. Megjelent 160 000 példány Vissza
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam) Élet és Tudomány 1958. (nem teljes évfolyam)

A borító belső oldalán ex-libris címke látható.

Állapot:
2.500 ,-Ft
13 pont kapható
Kosárba
konyv