Álmos haragja

Fülszöveg

Sandru a Kürtgyarmat törzs egyik nemzetségfőjének, Tomor úrnak a görög rabszolganőjétől született fia. A kazárok ellen vezetett sikeres hadjáratok során elég zsákmányra tesz szert ahhoz, hogy kiváltsa édesanyját és magát a szolgaságból. Öröme azonban nem tart sokáig: anyja hamarosan meghal, őt pedig még a gyászidő letelte előtt titkos küldetésre viszi magával Tomor: Levedi kündü rendeli magához őket, hogy az anyja nyelvét tökéletesen beszélő fiúval követségbe küldje Néa Róméba, avagy Konstantinupoliszba, és szövetséget kérjen a rúmi császártól - szövetséget Álmossal szemben.
A követség azonban lelepleződik, egy rajtaütés során szétszórják őket, és Sandrunak egyedül kell folytatnia útját, vállán talán egész népe sorsának terhével
„Sandru lába a puha talajba mart, és nekirugaszkodott a támadó sötét sziluettjének. Öklét a gyomrába vágta néhány bütykével valami keménybe ütött, talán egy csatba, de fel se vette a fájdalmat és még azon lendülettel lefejelte az idegent. A vadul... Tovább

Fülszöveg

Sandru a Kürtgyarmat törzs egyik nemzetségfőjének, Tomor úrnak a görög rabszolganőjétől született fia. A kazárok ellen vezetett sikeres hadjáratok során elég zsákmányra tesz szert ahhoz, hogy kiváltsa édesanyját és magát a szolgaságból. Öröme azonban nem tart sokáig: anyja hamarosan meghal, őt pedig még a gyászidő letelte előtt titkos küldetésre viszi magával Tomor: Levedi kündü rendeli magához őket, hogy az anyja nyelvét tökéletesen beszélő fiúval követségbe küldje Néa Róméba, avagy Konstantinupoliszba, és szövetséget kérjen a rúmi császártól - szövetséget Álmossal szemben.
A követség azonban lelepleződik, egy rajtaütés során szétszórják őket, és Sandrunak egyedül kell folytatnia útját, vállán talán egész népe sorsának terhével
„Sandru lába a puha talajba mart, és nekirugaszkodott a támadó sötét sziluettjének. Öklét a gyomrába vágta néhány bütykével valami keménybe ütött, talán egy csatba, de fel se vette a fájdalmat és még azon lendülettel lefejelte az idegent. A vadul kavargó tisztás zajai ellenére is hallotta a csont
reccseneset.
Megragadta a dárda nyelét és kifordította az elgyengült marokból. Hátralépett, megpördítette a fegyvert, hogy ledöfje és ártalmatlanná tegye a támadóját, amikor két újabb árnyék vágódott elé az erdőből. A derengésben nem látta jól, hogy kifélék, mifélék, de a villanó szablyát felismerte, ahogy a dalt is, amit a fülébe fütyültek.
Halál. Halál. Halál."
Hűse Ltijos
Fantasy és sci-fi író, humánbiológus-szociológus, a Debreceni Egyetem docense. Ismertebb írói nevei: Colin J. Fayard és Tristan de Luca. 1996 óta publikál, tudományos munkái mellett tizenöt regénye és közel negyven rövidebb írása jelent meg. Családjával a honfoglaló magyarok első szállásterületei közelében él a Nyírségben.
KR. U. 880
• - f z Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élo, magyari törzsek-^ re egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők é betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes b'esenyő törzs nyugat felé vonulásának'A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bol-,/ gár Cárság között.v / -r ^^
Mindemellett a .magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levédi, . a kündü csak a' megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a masik^ttórzs a gyulát. Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyet-lári vezér alatiegyesítveV magyar törzseket szembeforcfuljon a-lceletről közelgő viharrkl, éS*az érkező "népeket meghódítva,^ beolvaf'ztíra- hatalmas pusztai birodalmat hoMon létre. Levedi ezze^izer!n|béri^'a Ha-isr^isolí^n tülí 'T'aliin&niábanla^^ áj hazáját és'új_ jövőjét,
^ a franiff^ psl^ Bizatiiöiáíí: mintáfára^való letelepedését^«,"^' ^
Á'két ha nyílt háborúságot nem is, de.tapfriűhátó
- ellentétek« li^'^^^^Sss^ okoz a magyar törzsek között
AÉ»id6 azoilDahlBlireetlvliamá^o^an döntésnek kell születnie, ha nem / ' jakarják, hogy a fnagyarjjlvadjort bele valamely más pusztai népbe.-'
' ' ' X- ' ¦
/ Hűse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe. Vissza