Előszó
Részlet a tartalomból:
"Az 18... év május 13.-án születtem Languedocnak egy városkájában, ahol - mint a Délvidék minden városában - sok a napfény meg a por, de nem hiányzik a karmelita-kolostor és...
Tovább Előszó
Részlet a tartalomból:
"Az 18... év május 13.-án születtem Languedocnak egy városkájában, ahol - mint a Délvidék minden városában - sok a napfény meg a por, de nem hiányzik a karmelita-kolostor és két-három siremlék sem.
Édesapámnak, Eyssette urnak, aki akkoriban selyemkereskedéssel foglalkozott, nagy gyára volt a város kapujánál. A gyár belsejében kényelmes, platánok-árnyalta lakást épített magának, amelyet hatalmas kert választott el a műhelyektől. Itt láttam meg a napvilágot és itt töltöttem el életemnek első és egyedüli jó éveit. Épp ezért őriztem meg tisztán a kertnek, a gyárnak és a platánoknak kitörűlhetetlen emléket és midőn szüleim tönkrejutásakor meg kellett vallnom tőlük, valósággal olyan fájdalmat éreztem, mintha élő lényektől szakítanánk el.
Előre kell bocsátanom, hogy születésem nem hozott szerencsét az Eyssette-házra. Az öreg Amou, régi szakácsnénk, gyakran mesélgette, hogy édesapám, aki úton volt éppen, egyszerre kapott körülmény negyvenezer frank veszteséget jelentett. Igy aztán Eysette-papa félig boldogan, félig kétségbeesve, nem tudta vajjon sirjon-e marseille-i vevője eltűntén, vagy örvendjen a kicsiny Dániel szerencsés világrajöttén..."
Vissza 
