Általános bakteriológia

Szerző

'Dr. Aujeszky Aladár: Általános bakteriológia ' összes példány

Kiadó:	Kir. Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1924
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	251 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A szövegben 86 fekete-fehér képpel. Írta: Dr. Aujeszky Aladár állatorvos főiskolai ny. r. tanár, egyetemi mb. előadó. Nyomtatta a Magy. Tud. Társulatok Sajtóvállalata rt., Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

BEVEZETÉS.
A bakteriológia fogalma és tárgyköre.

A bakteriológia, vagyis a baktériumokkal foglalkozó tudomány a természet nagy birodalmának legapróbb szervezeteivel ismertet meg. Neve e tudománynak görög szóból ered, amely annyit jelent, mint „bot" vagy „pálca", mert sok baktérium hosszúkás, vonalalakú, vagyis pálcához hasonló. A „baktérium" elnevezést parányi szervezetek némely alakjára már Ehrenberg is alkalmazta ugyan 1838-ban, ezeket még tévesen az állatvilágba sorozván, mint növényi lényeknek megjelölésére azonban legelőször egy francia orvos, Davaine használta 1863-ban és Cohn Nándor botanikus honosította meg 1875-ben a tudományos nyelvben. Nägelit, a jeles botanikust követve, a baktériumokat „hasadó gombák"-nak, „Schizomycetes"-nek is nevezik, mert oszlással, kettéválással szaporodnak. Ez az elnevezés azonban nem teljesen helyes, mert a baktériumok nem igazi gombák, csak több tekintetben nagyon közel állanak a legalsóbbrendű gombákhoz. Cohn Nándor azért a „baktérium" név mellett tört lándzsát s legfölebb annyit vélt megengedhetőnek, hogy a hasadással való szaporodás kifejezésére esetleg a „schizophyta" név használtassék.
Minthogy a baktériumokon kívül még más apró szervezetek, és pedig a baktériumoknál valamivel fejlettebb növényi lények, valamint a mikroszkóppal sem látható úgynevezett ultramikroszkópi lények vagy filtrálható virusok, szintúgy egyes legalsóbbrendű állatok szintén okai lehetnek betegségeknek, illetőleg olyan chemiai folyamatoknak vagy biológiai változásoknak, mint amilyeneknek a baktériumok az előidézői: nagyon természetes, hogy a bakteriológia ezeket sem hagyhatta figyelmen kívül. Ez az oka, hogy a baktériumokon kívül némely betegséget okozó sarjadó- és fonálgombát, az utóbbiak közé tartozó penészgombák és a baktériumok között álló úgynevezett Streptothrix-féléket stb., az ultramikroszkópi szervezeteket, valamint némely protozoont is kénytelen volt tárgykörébe vonni. Vissza

Tartalom

I. RÉSZ.
Bevezetés 3
A bakteriológia fogalma és tárgyköre 3
A baktériumok természetrajzi helye 4
A baktériumok jelentősége 6
A bakteriológia fejlődésének rövid átnézete 9
A baktériumok elterjedtsége 16
A bakteriológiai vizsgáló módszerek 21
II. RÉSZ.
A baktériumok alaki sajátságai 23
Általános morfológia 23
A baktériumok testének méretei 32
A baktériumsejt szerkezete 37
A baktériumsejt chemiai alkotása 49
A baktériumoknak morfológiai sajátságaikon alapuló rendszeresítése 50
A legfontosabb mikroszkópi vizsgáló eljárások a mikrobiumok alaki tulajdonságainak tanulmányozására 51
A mikroszkóp használata 51
Festetlen mikroszkópi készítmények 52
Függőcsepp 53
Tuskészítmények 53
Festett készítmények 54
Vitális vagy Nakanishi-féle festés 54
Száraz festett készítmény 54
Gramsféle festés 55
Tokfestés 55
Ostorfestés 55
Spórafestés 58
Saválló baktériumok festése 58
Neisser-féle festés 59
Baktériumok megfestése szövetekben 59
Romanowsky-Nocht-féle festés 60
Negri-testek festése 61
III. RÉSZ.
A baktériumok biológiai tulajdonságai.
A baktériumok mesterséges tenyésztése 62
I. Folyékony tenyésztőanyagok 62
A húsleves (bouillon) 62
A folyékony vérsavó 64
A tej 64
A tejsavó 64
Egyéb folyékony tenyésztőanyagok 65
II. Szilárd tenyésztőanyagok 65
A zselatina 65
Az ágár-ágár 66
A megalvasztott vérsavó 67
A burgonya 68
A tojás 69
Az agypép 69
Más, különbözó szilárd tenyésztőanyagok 69
A baktériumtenyésztés módjai 70
1. Higításos tenyésztés 70
2. A szélesztéses tenyésztés 75
Az anaerob baktériumok tenyésztése 80
Szintenyészetek készítése és a tenyészetek általános tulajdonságai 82
A baktériumok táplálkozása 93
I. A prototróf baktériumok 95
1. A nitrifikáló baktériumok 95
2. A denitrifikáló baktériumok 97
3. A nitrogént lekötő baktériumok 97
4. A „kénbaktériumok" 100
II. A metatróf baktériumok 100
III. A paratróf baktériumok 101
A baktériumok sajátos életföltételei 101
I. A közeg chemiai reakciója 101
II. Az oxigénszükséglet 102
III. A hőmérséklet 104
A baktériumok szaporodása 105
A baktériumok mozgása 106
A baktériumok hőfejlesztése 109
A baktériumok fluoreszkálása és világítása 110
A baktériumok chemiai működései 112
I. Redukálás 112
II. Oxidálás 113
III. Erjesztés 113
a) Tejsavbaktériumok 115
b) Vajsavbaktériumok 116
c) Ecetsavbaktériumok 116
d) Az alkoholos erjedés baktériumai 117
e) A cellulóze-erjedés baktériumai 118
j) A pektin-erjedés baktériumai 118
IV. Nyálkásítás 118
V. Rothasztás és korhasztás 119
VI. Gázok és szagos anyagok termelése 121
VII. Ízanyagok termelése 123
VIII. Sav- és alkálitermelés 124
IX. Indoltermelés 125
X. Színes anyagok termelése 126
XI. Mérgek termelése 130
a) A ptomainok 130
b) A baktériumproteinek 131
c) A toxinok és endotoxinok 132
A baktériumok szívóssága fizikai és chemiai hatásokkal szemben 137
I. Fizikai hatások 137
Kiszáradás 137
Napfény 137
Elektromos fény 139
Köntgen-sugarak 140
Becquerel-sugarak 140
Az elektromos áram 140
Hőhatások 141
a) A nagy hideg 141
b) A nagy meleg 141
A rázkódtatás 142
Nagy nyomás 143
II. Chemiai hatások 143
A fertőtlenítés 144
Fertőtlenítés hővel 147
Fertőtlenítés (sterilizálás) ibolyántúli sugarakkal 149
Fertőtlenítés chemiai szerekkel 150
A mikrobiumok variálása 155
IV. RÉSZ.
A baktériumok pathogén hatása 158
A kórnemző baktériumok 158
A fertőzés keletkezésének föltételei 159
I. A fogékonyság 159
II. A virulentia 161
III. A fertőzőanyag behatolása a testbe 165
IV. A virus mennyiségének szerepe 167
A fertőzés forrásai 167
A mikroorganizmusok kór hatása 174
Az állatkísérlet 177
V. RÉSZ.
Az immunitás.
Az immunitás alakjai 183
Az immunitás oka 185
Az immunitás mesterséges előidézése 191
Aktív immunitás előidézése 191
1. Élő, gyengítetlen mikroorganizmusokkal való immunizálás 192
2. Élő, gyengített mikroorganizmusokkal való immunizálás 192
3. Elölt vírussal való immunizálás 195
4. Baktériumkivonatokkal való immunizálás 195
5. A baktériumok anyagcseretermékeivel való immunizálás 195
6. Szérummal és élő vírussal való immunizálás 196
Passzív immunitás előidézése 197
Az ellenanyagok 201
1. Az antitoxinok 201
2. Agglutininek 201
3. Praecipitinek 208
4. Lysinek 210
5. Opszoninok 218
Allergia és anajilaxiás jelenségek 220
FÜGGELÉK.
A baktériumokhoz közel álló, fontosabb kórnemző mikroszkópi növények, valamint proiozoonok áttekintése 230
I. Növényi mikroorganizmusok 230
Sarjadó gombák (Blastomycetes) 230
Penészgombák (Hyphomycetes) 230
Streptothrixek 231
II. Protozoonok 253
Trypanosomák 233
Leishmaniák 234
Piroplazmák 234
Plazmódiumok 235
Amoebák 237
Lamblia intestinalis 237
Infusoriumok 237
Coccidiumok 237
Betűrendes név- és tárgymutató 239