| Előszó | |
| Bevezetés; a chemia és physika feladata | 1 |
| Physikai alapfogalmak | |
| Egyszerű és összetett testek | 2 |
| Gáztörvények | 2 |
| A gázok nornál térfogata | 5 |
| A kinetikai gázelmélet | 5 |
| Eltérések a gáztörvényektől | 7 |
| Az osmosisos nyomás | 8 |
| Az oldatok kinetikai elmélete | 10 |
| Feladatok (1-5) | 11 |
| A chemiai összetétel és a chemiai átalakulások törvényei | |
| A chemiai összetétel három alaptörvénye | |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye (Proust törvénye) | 12 |
| A többszörös súlyviszonyok törvénye (Dalton törvényei) | 12 |
| A vegyülő gázok térfogati törvénye (Gay-Lussac törfénye) | 13 |
| Atom- és molekula-elmélet | |
| Az atomok és molekulák | 14 |
| Az atomok és molekulák méretei | 15 |
| Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye az atomelmélet megvilágításában | 15 |
| Avogadro tétele; a molekulasúly meghatározása | |
| Avogadro tétele | 17 |
| A gáz- és gőzalakú testek molekulasúlyának meghatározása | 20 |
| A gázok (gőzök) grammolekulatérfogata | 21 |
| Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az osmosisos nyomás alapján (van't Hoff törvénye) | 22 |
| Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása a fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés és tensiocsökkenés alapján (Raoult és van't Hoff törvénye) | 23 |
| A folyékony halmazállapotú testek molekulasúlyának meghatározása (Eötvös törvénye) | 25 |
| Feladatok (6-13) | 25 |
| Az atomsúly meghatározása | |
| Az elemek atomsúlyának meghatározása vegyületeik molekulasúlya és azok összetétele alapján | 26 |
| Az atomhő törvénye (Dulong-Petit törvénye) | 29 |
| Az isomorphia törvénye (Mitscherlich törvénye) | 30 |
| A molekula szerkezete | |
| A vegyületek tapasztalati (empirikus) képlete | 31 |
| A tapasztalati képletekből leolvasható adatok | 33 |
| Az atomok vegyértéke | 33 |
| Az atomok kapcsolódása; szerkezeti képletek | 34 |
| Az elemi és összetett gyökök | 36 |
| A gyökök egyenértéksúlya | 38 |
| A gyökök jelleme | 39 |
| Feladatok (14-21) | 41 |
| A chemiai átalakulások | |
| A chemiai átalakulások oka | 42 |
| A chemiai egyenletek | 42 |
| A chemiai átalakulások fajai | 44 |
| Az oxydatio és reductio | 46 |
| A vegyületek egyenértéksúlya | 47 |
| Normal oldatok | 49 |
| Feladatok (22-31) | 49 |
| Az elemek beosztása | |
| Az elemek periodusos rendszere (Mendelejeff rendszere) | 51 |
| A periodusos rendszerből leolvasható törvényszerűségek | 52 |
| A periodusos rendszer fogyatékosságai | 55 |
| A periodusos rendszer jelentősége | 55 |
| A vegyületek beosztása és elnevezése | |
| Savak | 56 |
| Bázisok | 57 |
| Kettős jellemű vegyületek | 58 |
| Sók | 58 |
| Thiosavak, thiobázisok és thiosók | 59 |
| Savak, bázisok és sók egymásra gyakorolt hatásáról | 60 |
| A vegyületek elnevezése | 62 |
| Thermochemia | |
| A thermochemia feladata; a hőegységek | 67 |
| A külső munka | 68 |
| Thermochemiai számszerű adatok | 69 |
| A thermochemia főtétele (G. H. Hess tétele) | 75 |
| Chemiai átalakulások reactióhőjének kiszámítása a szereplő vegyületek képződési hőiből | 76 |
| A vegyületek képződési hőjének kiszámítása a reactióhőből | 77 |
| A thermochemiai adatok physiologiai és technikai jelentősége | 78 |
| Feladatok (32-37) | 79 |
| Elektrochemia | |
| Az elektrolytos dissociatio | |
| Bevezetés | 80 |
| Az elektrolytos dissociatio elmélete (Arrhenius elmélete) | 82 |
| Az elektrolytos dissociatio foka | 85 |
| Feladatok (38-40) | 87 |
| Az elektrolysis | |
| Az elektrolysisnél történő másodlagos folyamatok | 88 |
| Az elektrolysis mennyiségi törvényei (Faraday törvényei) | 89 |
| Az ionok elektromos töltésének viszonylagos nagysága | 91 |
| Az ionok vándorlásának sebessége az elektrolysis alatt | 92 |
| Feladatok (41-45) | 94 |
| Elektrolytoldatok elektromos vezetőképessége | |
| Az elektrolytoldatok specifikus vezetőképessége | 94 |
| Az elektrolytoldatok aequivalens vezetőképessége | 95 |
| Az oldatok aequivalens vezetőképességének értelmezése | 97 |
| Az aequivalens vezetőképesség és az elektrolytos dissociatio foka közti összefüggés | 99 |
| Többértékű savak dissociatiója | 101 |
| Feladatok (46-47) | 101 |
| Galván elemek | |
| A fémek viselkedése saját ionjaikat tartalmazó oldatokkal szemben | 102 |
| Az elemek absolut potentiálja | 104 |
| A galván elemek | 105 |
| A gyakorlatban áramfejlesztésre használt galván elemek | 108 |
| Concentratiós elemek | 111 |
| Az elektromos polarisatio | 113 |
| Az akkumlatorok | 114 |
| Diffusióspotential | 115 |
| Feladatok (48-53) | 115 |
| A chemiai jelenségek elektrochemiai értelmezése | |
| Az ionreactiók | 117 |
| Kettős-sók és complex-sók | 119 |
| A savak és bázisok definitiója; a savak és bázisok erőssége | 112 |
| A gyökök positiv, illetőleg negativ jellemének erőssége s az általuk alkotott bázisok és savak erőssége | 123 |
| Az elemek positiv, illetőleg negativ jellemének erőssége s az elemek absolut potentiálja | 124 |
| Az absolut-potential-táblázatból levonható egyéb következtetése | 125 |
| Az oxydatio és reductio fogalmának kiterjesztése | 126 |
| A nem-vizes oldatok elektrochemiája | 128 |
| Feladatok (54-58) | 128 |
| Chemiai mechanika | |
| Physikai rendszerek | |
| Gázhalmazállapotú rendszerek; a gázok diffusiója | 129 |
| Egynemű folyadékok egyensúlya saját gőzükkel | 131 |
| Folyadékelegyek egyensúlya saját gőzükkel | 131 |
| A kritikus állapot | 132 |
| Az egynemű folyadékok forrása és destillálása | 133 |
| Folyadékelegyek forrása és destillálása | 133 |
| Az egynemű kristályos testek olvadása és megfagyása | 134 |
| Az amorph testek és a szilárd anyagokból álló keverékek olvadása | 136 |
| Egyugyanazon szilárd test allotrop módosulatainak egyensúlya | 137 |
| A szilárd testek egyensúlya saját gőzükkel; a sublimálás | 137 |
| Gázok oldódása (absorptiója) folyadékokban | 138 |
| Folyadékok oldódása folyadékokban | 139 |
| Szilárd testek oldódása folyadékokban | 140 |
| Oldott anyagok diffusiója; a dialysis | 143 |
| Oldott anyagok megoszlása nem elegyedő oldószerek közt | 144 |
| Gázok adsorptiója szilárd felületeken | 145 |
| Oldott anyagok adsorptiója szilárd felületeken | 147 |
| Feladatok (59-69) | 148 |
| A chemiai reactiók sebessége | |
| A chemiai reactiók időbeli lefolyásának elmélete | 149 |
| Egynéhány reactio sebességéről | 152 |
| A hőmérséklet befolyása a reactiosebességre | 156 |
| Katalysis | 156 |
| Enzymek, fermentumok, erjesztők | 158 |
| A katalysatorok működésének elmélete | 159 |
| Feladatok (70-73) | 160 |
| Chemiai egyensúlyok | |
| Megfordítható chemiai átalakulások | 160 |
| A megfordítható reactiók elmélete | 162 |
| A tömeghatás törvényének levezetése | 162 |
| Az egyensúlyra vezető reactiók teljessé tétele | 164 |
| A tömeghatás törvényének alkalmazásáról általában; homogen és heterogen rendszerek | 166 |
| Az ammoniumchlorid dissociatiója | 167 |
| Elektrolytok dissociatiós egyensúlya homogen rendszerben | 168 |
| Elektrolytok dissociatiós egyensúlya heterogen rendszerben | 169 |
| Sók és savak oldatainak egyensúlya; a savak reacitóképessége (erőssége) | 171 |
| Sók és bázisok oldatainak egyensúlya; a bázisok reacitóképessége (erőssége) | 172 |
| A savak és bázisok felismerésére használt indicatorok működése | 173 |
| A sók hydrolysise | 175 |
| Feladatok (74-93) | 178 |
| A kolloid állapot | |
| Az emulsiók, suspensiók és a "valódi oldatok" | 19 |
| A kolloid állapot definitiója | 181 |
| A kolloid rendszerek beosztása | 183 |
| A reversibilis és irreversibilis kolloidok | 184 |
| A kolloid oldatok előállítása | 184 |
| A kolloid oldatok fontosabb sajátságai | 186 |
| A kocsonyák (gelek) | 191 |
| Feladatok (94-97) | 191 |
| Photochemia | |
| Bevezetés és beosztás | 192 |
| Fényelnyeléssel járó chemiai reactiók | |
| A fény chemiai hatásának alaptörvényei | 192 |
| A photochemiai reacitók fajai | 192 |
| Fénytermeléssel egybekötött reactiók | 192 |
| Radioactivitas | |
| Bevezetés | 194 |
| A sugárzás fajai | 195 |
| A sugárzás physikai hatásai | 196 |
| A sugárzás chemiai hatásai | 199 |
| A radioactivitas elmélete; az atomok szerkezete | 200 |
| A radioactiv elemek átalakulásának sebessége | 201 |
| A radioactiv elemek csoportjainak áttekintése | 202 |
| A radioelemek chemiai sajátságai | 205 |
| Függelék - A chemiai laboratóriumban leggyakrabban alkalmazott physikai műveletek és mérések | |
| Súly-, térfogat- és fajsúly- (sűrűség-)mérés | |
| Súlymérés | 207 |
| Folyadékok térfogatának mérése | 208 |
| Gázok térfogatának mérése | 209 |
| A fajsúly (sűrűség) definitiója | 209 |
| Folyadékok fajsúlyának (sűrűségének) meghatározása | 210 |
| Gázok sűrűségének meghatározása | 211 |
| Gőzők sűrűségének meghatározása | 211 |
| Hőmérsékletmérés (Fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés mérése) | |
| Hőmérők | 214 |
| A fagyáspont meghatározása | 216 |
| Az oldatok fagyáspontcsökkenésének meghatározása | 217 |
| Az olvadáspont meghatározása | 217 |
| A forráspont meghatározása | 218 |
| Oldatok forráspontemelkedésének meghatározása | 218 |
| Calorimetriás mérések | |
| A Nernst-féle calorimeter | 219 |
| A Berthelot-féle calorimeter | 220 |
| Elektromos mérések | |
| Bevezetés; elektromos egységek | 221 |
| Az elektromos mennyiség mérése | 222 |
| Az elektromos ellenállás mérése | 223 |
| A specifikus ellenállás és specifikus vezetőképesség | 225 |
| A potentialkülönbség (feszültség, elektromotoros erő) mérése | 225 |
| Optikai vizsgálatok | |
| Spektrolanalysis | |
| Az optikai forgatóképesség meghatározása | |
| Az anyagok tisztítására és elkülönítésére szolgáló műveletek | |
| Szűrés és ultraszűrés | 235 |
| Átkristályosítás | 236 |
| Destillálás | 237 |
| Sublimálás | 239 |
| Dialysálás | 239 |
| Kirázás | 239 |
| Gázfejlesztés | 240 |
| A gázok tisztítása | 242 |
| Feladatok megoldása | 243 |
| Betűrendes tárgymutató | 247 |
