| Általános kémia | |
| Anyagi rendszerek | 6 |
| Az anyag | 6 |
| Az anyagmegmaradás elve | 7 |
| Az anyagi rendszerek felosztása | 8 |
| Kémiai alapfogalmak | 10 |
| A kémiai összetétel törvényei | 10 |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye | 10 |
| A többszörös súlyviszonyok törvénye | 11 |
| Vegyülő gázok térfogati törvénye | 11 |
| Atom és molekula | 11 |
| Avogadro tétele | 12 |
| Atomsúly, molekulasúly | 13 |
| Gázok molekulasúlyának meghatározása | 15 |
| Gázok gramm-molekula térfogata | 16 |
| A kémiai összetétel és szerkezet | 16 |
| A kémiai jel és képlet | 16 |
| A kémiai egyenlet | 17 |
| Kémiai affinitás | 18 |
| Gyökök | 19 |
| Egyenértéksúly | 19 |
| Halmazállapotok | 20 |
| Állapotjelzők | 20 |
| A halmazállapotok jellemzése | 21 |
| Gázhalmazállapot | 22 |
| Gáztörvények | 23 |
| Kinetikus gázelmélet | 26 |
| Gázok diffúziója | 28 |
| Reális gázállapot | 28 |
| Folyékony halmazállapot | 29 |
| Folyadékok belső surlódása | 30 |
| Folyadékok felületi feszültsége | 31 |
| Folyadékok párolgása, forrása | 33 |
| Szilárd halmazállapot | 35 |
| Olvadás, kristályosodás | 36 |
| A viz fázisdiagramja | 37 |
| Elegyek | 39 |
| Oldatok | 39 |
| Oldatok töménysége | 40 |
| Hig oldatok törvényei | 41 |
| Fagyáspontcsökkenés, forráspontemelkedés | 41 |
| Ozmózis | 44 |
| Gázok oldhatósága folyadékokban | 45 |
| Megoszlási egyensúly | 45 |
| Folyadékelegyek forrása | 46 |
| Eutektikumok | 48 |
| Kémiai rendszertan | 50 |
| Az elemek rendszere | 50 |
| Mendelejev periodusos rendszere | 51 |
| A periodusos rendszer törvényszerüségei | 53 |
| A szervetlen vegyületek rendszerezése | 55 |
| Savak | 55 |
| Bázisok | 56 |
| Sók | 57 |
| Amfoter jellemü vegyületek | 58 |
| A kémiai átalakulások fajtái | 59 |
| Anyagszerkezettan | 61 |
| Az atomok szerkezete | 62 |
| Radioaktivitás | 62 |
| A radioaktivitás átalakulása | 64 |
| Izotópok | 66 |
| A Rutherford-féle atommodell | 66 |
| Az atommag | 68 |
| Az elektronburok szerkezete | 69 |
| A periodusos rendszer elektronszerkezeti magyarázata | 76 |
| A kvantummechanikai atommodell | 78 |
| A molekulák szerkezete | 79 |
| Az ionkötés | 80 |
| A kovalens kötés | 82 |
| Polaritás | 85 |
| Van der Waals-féle erők | 87 |
| Dativ kötés | 88 |
| Koordinációs kötés. Komplex vegyületek | 90 |
| A hidrogén kötés | 92 |
| Fémes kötés | 93 |
| Termokémia | 94 |
| Termokémiai alapfogalmak | 95 |
| Fizikai folyamatok reakcióhői | 97 |
| Kémiai folyamatok reakcióhői | 100 |
| A termokémia fő tétele (Hess tétel) | 102 |
| Reakciókinetika | 105 |
| A reakciósebesség fogalma | 105 |
| A kémiai reakciók kinetikus rendje | 106 |
| Aktiválási energia | 108 |
| Katalizis | 110 |
| A kémiai egyensúly | 112 |
| Az egyensúly fogalma | 112 |
| A tömeghatás törvénye | 115 |
| A tömeghatás törvényének alkalmazása | 116 |
| Egyensúlyra vezető reakciók teljessé tétele | 118 |
| Elektrokémia | 120 |
| Elektrolitok | 121 |
| Az elektrolitos disszociáció | 121 |
| A disszociáció foka | 123 |
| A disszociációs állandó | 124 |
| A viz elektrolitos disszociációja | 126 |
| A pH fogalma | 127 |
| Savak és bázisok elektrolitos disszociációja | 130 |
| Hidrolizis | 131 |
| Pufferoldatok | 133 |
| Indikátorok | 137 |
| Az elektromos vezetés fajai | 139 |
| Elektrolizis | 139 |
| Az elektrolizis primer és szekunder folyamatai | 140 |
| Az elektrolizis mennyiségi törvényei | 142 |
| Az elektrolizis gyakorlati alkalmazása | 143 |
| Elektródpotenciál | 144 |
| Az elektródpotenciál kialakulásának Nernst féle elmélete | 144 |
| A normálpotenciál | 146 |
| Az elemek feszültségi sora | 150 |
| Elektródok | 151 |
| Redox-elektródok | 151 |
| Galvánelemek | 156 |
| Galvánelemek elektromotoros ereje | 158 |
| Koncentárciós elemek | 159 |
| Áramtermelő berendezések csoportositása | 160 |
| Korrózió | 162 |
| Fotokémia | 164 |
| Szervetlen kémia | |
| Nemfémes elemek és vegyületeik | 168 |
| A nemfémes elemek általános jellemzése | 168 |
| A hidrogén | 169 |
| A halogéncsoport | 174 |
| A halogéncsoport elemeinek általános jellemzése | 174 |
| A halogénelemek | 177 |
| A halogének fontosabb vegyületei | 185 |
| Az oxigéncsoport | 191 |
| Az oxigéncsoport elemeinek általános jellemzése | 191 |
| Az oxigén | 192 |
| Az oxigén hidrogénnel alkotott vegyületei | 197 |
| A kén | 202 |
| A kén fontosabb vegyületei | 204 |
| A nitrogéncsoport | 211 |
| A nitrogéncsoport elemeinek általános jellemzése | 211 |
| A nitrogén | 213 |
| Levegő | 215 |
| A nitrogén fontosabb vegyületei | 217 |
| A foszfor | 225 |
| A foszfor fontosabb vegyületei | 228 |
| A széncsoport | 231 |
| A széncsoport elemeinek általános jellemzése | 231 |
| A szén | |
| A szén fontosabb szervetlen vegyületei | 237 |
| Szilicium | 241 |
| A szilicium fontosabb vegyületei | 243 |
| A nemesgázok | 246 |
| Félfémek | 248 |
| A fémes elemek és vegyületeik | 249 |
| A fémek általános jellemzése | 249 |
| A fémek atom- és rácsszerkezete | 249 |
| A fémek fizikai sajátságai | 250 |
| A fémek kémiai sajátságai | 253 |
| A fémek előállitása | 254 |
| Ötvözetek | 255 |
| Az alkálifémek | 256 |
| Az alkálifémek általános jellemzése | 256 |
| A fontosabb alkálifémek | 258 |
| Az alkálifémek hidroxidjai | 260 |
| Az alkáliföldfémek | 261 |
| Az alkáliföldfémek általános jellemzése | 261 |
| A legfontosabb alkáliföldfémek | 262 |
| Az alkáliföldfémek fontosabb vegyületei | 264 |
| A természetes vizek keménysége, vizlágyitás | 265 |
| Földfémek | 269 |
| A földfémek általános jellemzése | 269 |
| Az aluminium | 269 |
| Az óncsoport | 272 |
| Az óncsoport általános jellemzése | 272 |
| Az ón | 272 |
| Az ólom | 274 |
| Átmeneti fémek | 276 |
| Az átmeneti fémek általános jellemzése | 276 |
| A fontosabb átmeneti fémek | 278 |
| Másodfajú fémek | 293 |
| A másodfajú fémek általános jellemzése | 293 |
| Réz | 294 |
| Ezüst | 296 |
| Arany | 297 |
| Cink | 298 |
| Kadmium | 299 |
| Higany | 299 |
| Lantanidák és aktinidák | 300 |
| Függelék | 303 |
Folytatás Microsoft-tal